A Magyar Operett Napja
Dátum: 2006. október 24., kedd, 22:59
A Csárdáskirálynő kilencven éves történetéről, a darabról megjelent kritikákról és Kálmán Imre születésének 124. évfordulójáról emlékeztek a Magyar Operett Napján a Habsburg Történeti Intézet és a Budapesti Operettszínház által szervezett tudományos konferencián kedden.

A műfaj elkötelezettjei 2002-ben, Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján nyilvánították a Magyar Operett Napjává október 24-ét. 1948-ben ugyanezen a napon halt meg a másik híres operettszerzõ, Lehár Ferenc.

Az évfordulók kapcsán a Habsburg Történeti Intézet gondozásában jelent meg a Csárdáskirálynõ című könyv, amely több szempontból vizsgálja a darab kilencven éves történetét. A darabot 1916-ban - egy évvel a bécsi õsbemutatót követõen - mutatták be Budapesten.

Gerõ András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, a kötet egyik szerzõje elmondta: a Csárdáskirálynõ több, mint harmincezer elõadást ért meg a világon, és kulturális kóddá vált: nem kell magyarázni, magától értetõdõvé válik.

Az igazgató kifejtette: a Csárdáskirálynõ se nem magyar, se nem bécsi, hanem monarchikus alkotás, amelyet Bécsben majd Budapesten mutattak be, sõt 1917-ben szovjet hadifogoly színházban is játszottak. Szerzõje zsidó származású, de a magyar társadalomba asszimilálódott alkotó. „A multikulturális termékké vált darab sem a szerzõk, sem a szereplõk, sem a történet kapcsán nem köthetõ Bécshez. Pedig tartották az osztrák életérzés, identitás egyik kifejezõjének, és valami nagyon magyarnak is. Pedig egyik néphez sem tartozik" - fejtette ki Gerõ András.

A Csárdáskirályné néven futott művet 1954-ben átírták, ekkor kapta mai címét is.

Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, az operett történetérõl szóló könyv szerzõje Kálmán Imre operettjeinek cigány-poézisérõl beszélt a hallgatóknak a darab betétdalai elemzése kapcsán, amelyeket az otthon hangja és a sírva vígadás jellemzett.



A konferencián elõadást tartott Kállai István, az Operettszínház dramaturgja is, aki elmondta, hogy már gyermekkora óta magába szívta a Csárdáskirálynõt, amikor édesapja szovjet hadifogságban játszotta.

Gajdó Tamás színháztörténész a darab korabeli lapokban megjelent kritikáit elemezte. Az õsbemutató kapcsán megvizsgálta a darab hét magyarországi lapban megjelent kritikáit. Elmondta: a kritikusok mellõzték a történet bemutatását, a zenéjét is csak néhányan említik, a kritikák inkább nem foglalnak állást. Az 1954-es átiratot követõen már a mûrõl sem esik szó, inkább az operettet, mint műfajt boncolgatják az írások.

Kálmán Imrét kortársai melankolikus, depresszióra hajlamos művésznek tartották, aki még művei sikerét sem akarta elhinni.

A darab Mohácsi Jánost, a kaposvári Csiky Gergely színház rendezõjét is megihlette, és teljesen más értelmezésben vitte színpadra.

Az elõadások között az Operettszínház művészei részleteket adtak elõ a darabból.

Átadták a Magyar Operett Napja díjakat kedden, negyedik alkalommal a Budapesti Operettszínházban, majd Szirmai Albert Mágnás Miska című operettjének díszelõadásával ünnepelt a színház.

A legjobbnak minõsített szubrettnek járó Bársony Rózsi emlékgyűrűt Kékkovács Mara vehette át. A művésznõ a klasszikus szubrett szerepek (a Csárdáskirálynõ Stázija; a Marica grófnõ Lizája, a Bál a Savoyban Madeleine-je ) mellett musical fõszerepeket is játszik, a West Side Storyban Mariát, A muzsika hangjában Máriát, A Szépség és a Szörnyetegben Belle-t, a Menyasszonytáncban Rózsit alakítja.

Az évad legígéretesebb ifjú művészének járó Marsallbot díjat Vágó Zsuzsi kapta, a Rudolf címû musical Vetsera Mária szerepében nyújtott alakításáért.

Az évad operett és musical színészének járó kitüntetést - most elõször - összevonták, mert a díjazottak, Földes Tamás és Mészáros Árpád Zsolt egyaránt kiemelkedõ alakítást nyújtott operettben és musicalben egyaránt. Földes Tamás a Dr. Bõregérben és a Rudolfban, míg Mészáros Árpád Zsolt a Menyasszonytáncban, a Rudolfban és a Dr. Bõregérben is szerepelt.

Az életmű díjat a zenés színpadokon nyújtott maradandó szerepformálásáért Felföldi Anikó kapta meg.

A kitüntetéseket Magi István, az Oktatási és Kulturális Minisztérium fõosztályvezetõje, Sárdi Mihály, a Budapesti Operettszínház ügyvezetõ igazgatója, Makláry László, a Budapesti Operettszínház fõzeneigazgatója és Éliás Tibor, a Musica Hungarica Kiadó vezetõje adta át.

Az est vendégei, a díj alapítói, a jelenlegi és korábban kitüntetettek, az Operettszínház örökös tagjai az elõadás után fogadáson vettek részt.

A 2002 októberében a Musica Hungarica Kiadó és a Budapesti Operettszínház kezdeményezésére megalapított Magyar Operett Napját az alapítók minden évben Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának egybeesõ napján, október 24-én rendezik meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma védnökségével és támogatásával.

Idén a Fõvárosi Operettszínház Szirmai Albert Mágnás Miska című operettjének díszelõadásával ünnepelt, amelyben Oszvald Marika a legtöbb Magyar Operett Napja díjjal rendelkezõ művésznõ játssza az egyik fõszerepet.

(MTI-Panoráma)


 

 
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Varsányi Irén, a Vígszínház nagy művésze az utcán összefutott egy színészkollégájával.
 
Örkény István a XX. század derekán alkotott. Az akkori kor (főként a politikai réteg) nem nagyon ismerte el munkásságát, sőt, nem nagyon kedvelte azt. Ezért aztán Örkény úgy döntött, hogy önként felhagy hivatásával, s megpróbálkozik az újságírással.
Aforizmák
„ A probléma csak ennyi: művész tudsz-e maradni, miközben felnőtté válsz, mert minden gyermek művész."
Pablo Picasso
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ