A bemutatóról tartott szerdai sajtótájékoztatón Paco Alfonsín elmondta: Csehov szövege inkább csak az ihlet forrása volt a társulat szabad alkotásához. Az eredeti történet egy erdőben játszódik, de Dél-Spanyolországból származó emberként a számára sokkal otthonosabb közegbe, a tenger partjára költöztette. Megállapította, nagyon más érzés a tengeren elveszni, mint az erdőben keresni a kiutat. A tengeren, ha látszik a part, már van egy kis reménysugár.

A rendező elmondása szerint az előadás az álom és a valóság határán játszódik. Hozzátette: Csehov műveiben olyan erős a nyers valóság, hogy már-már álomszerűnek tűnik. Kijelentette: az álom és a valóság színházi kombinációja különösen érdekli. Ennek a kombinációnak vers a végterméke, állapította meg Paco Alfonsín, aki az évadkezdettől a kolozsvári színház társulatának a tagja.

A mű tengerparti értelmezését segítette elő Carmencita Brojboiu, a román tengerpartról származó díszlettervező is. Brojboiu elmondta, az őszi tengerparton sétált és amikor meglátta egy kerthelyiség homokkal betemetett székeit, rögtön érezte, hogy megtalálta a színpadkép kulcsát.

Amint az alkotók elmondták: a nagyszínpadi előadás nézőit is a színpadon ültetik le a korábbi előadásokban használt székekre. Ezeket szabálytalanul rendezik el, így megpróbálják kimozdítani a nézőket a komfortzónájukból.

Tompa Gábor, a színház igazgatója elmondta: a színpadképet a szükség is alakította, hiszen a Regény nagybőgővel "költségvetés nélküli" előadás. Az igazgató hozzátette: két évtizede nem volt még ennyire bizonytalan a színház anyagi helyzete.

A Regény nagybőgővel előadásban Viola Gábor, Ötvös Kinga és Platz János, valamint Farkas Loránd, Bodolai Balázs és Bogdán Zsolt lép színre. Az előadásban fontos szerepe van a zenének. A zenei motívumokat a Kanadában élő Alex Catona javasolta, a színház zenekara dolgozta ki, a dalszövegeket Gergely Edó írta.

(MTI)