Verdi Az álarcosbál című darabja olasz rendezésben tér vissza az Erkelbe
Dátum: 2018. április 14., szombat, 14:04

Verdi Az álarcosbál című darabja Fabio Ceresa színrevitelében lesz újra látható az Erkel Színházban, az április 21-i premier a 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál szervezésében valósul meg.

Mint a Magyar Állami Operaház közleményében felidézik, Verdi érett kori remekművében a III. Gusztáv svéd király ellen 1792-ben elkövetett merényletet dolgozza fel, a történelmi eseményt egy szerelmi háromszögbe helyezve. Renato, az udvari festő féltékeny felindulásában csatlakozik az összeesküvőkhöz, és egykori barátja, a király gyilkosa lesz.

Fabio Ceresa, aki 2016-ban elnyerte a Nemzetközi Operadíjat fiatal rendező kategóriában, a kettősségekre épít rendezésében. A szerelem és a barátság tematikáján túl III. Gusztáv svéd király figurájában a kötöttségekkel küzdő politikust és férfit, Amelia esetében a vágyak és a hitvesi hűség közt őrlődő asszonyt, míg Renatónál az érzékeny művészből gyilkost kiváltó metamorfózist kívánta ábrázolni.

A díszletek Tiziano Santi, a jelmezek Giuseppe Palella elképzelései nyomán valósultak meg, a mozgásokat Mattia Agatiello tervezte. Az előadás kettős szereposztásában a főbb szerepeket Fekete Attila és Mykhailo Malafii (III. Gusztáv), Alexandru Agache és Molnár Levente (Renato), Sümegi Eszter és Rálik Szilvia (Amelia), továbbá Fodor Bernadett és Wiedemann Bernadett (Ulrica), Szemere Zita és Covacinschi Yolanda (Oscar) énekli. Az Opera zenekarát és énekkarát Michelangelo Mazza vezényli, megbízott karigazgató Csiki Gábor.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Kodály Zoltán azon kevesek közé tartozott, aki nem félt Rákosi Mátyástól. Egyszer egy ünnepi fogadáson a „bölcs" vezér rosszallóan mondta Kodálynak:
 
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
Aforizmák
„Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli meg a múltját, nézd meg a temetőjét."
Gróf Széchenyi István
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ