Egy piaci nap címmel tart ősbemutatót a Radnóti Színház
Dátum: 2018. május 13., vasárnap, 14:10

Ősbemutatót tart a Radnóti Színház vasárnap Egy piaci nap címmel; a Závada Pál regényéből készült előadást Mohácsi János rendezésében láthatja a közönség.

Závada Pál valós események és eredeti dokumentumok alapján írta legújabb, Egy piaci nap című regényét. A Kossuth-díjas író a magyar történelmi múlt egy sokak számára máig ismeretlen, rendkívül megrázó, brutális eseménysorát vette alapul: a kunmadarasi zsidók elleni pogromokat - olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják, a szerző kiemelte a történetet a feledés homályából, és közben többre vállalkozott, mint annak pontos és hiteles bemutatása. Rákérdezett az eset mélyén lévő emberi motivációkra, és ezen keresztül egy nagyívű emberi történetet írt történelmi traumáinkról és a közösségi felelősségről.

A 2017-ben Libri irodalmi díjra jelölt regényt Mohácsi István és Mohácsi János alkalmazta színpadra, így a Radnóti Színház egy magyar ősbemutatóval zárja 2017/2018-as évadát.

A történet 1946-ban játszódik, helyszíne Kunvadas, egy fiktív magyar falu Szolnok közelében. Nemrég ért véget a második világháború, és a deportált zsidók közül sokan nem tértek haza. Hadnagy Sándort, a falusi tanítót háborús bűnökkel vádolják meg, és politikai csaták kereszttüzébe kerül. Eközben egyre jobban lángra kap a lincshangulat. A szegénység és az éhezés hisztériát generál, a falusiak pedig ellenséget keresnek. Csapattá szerveződnek, és nekiindulnak, hogy a kiszemelt áldozatokra lecsapjanak. A történelem pedig rövid időn belül megismétli önmagát.

A közleményben idézik Závada Pált, aki szerint egész huszadik századi történelmünkről nagyon hiányos a tudásunk, és ez különösen igaz azokra az eseményekre, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb bűntudatunk kéne hogy legyen. Mint mondta, az országnak mindig is voltak bizonyos döntéshozói, akik belekergették a népet bizonyos dolgokba, háborúkat robbantottak ki, besoroztak, és rendeleteket hoztak - ezt aztán az utókor úgy interpretálja, ahogy éppen a politikai érdekei diktálják. A nép pedig próbál ezzel nem szembenézni, azt mondani, hogy mindezt az urak csinálták, mi nem voltunk benne. "Így az esetek többsége a rossz közép-kelet-európai észjárások vágányán vonul be a hamis tudat gyártásba, a felejtésbe és az elhazudozásba" - fogalmazott az író.

Mint írják, a rendező szeretné a történetet úgy elmesélni, hogy a közönség egy percig se unatkozzon. "Mivel ez egy igen kellemetlen, keserű történet, ezért próbálunk humorosan fogalmazni. Azt szeretném, hogy olykor szakadjon szét a nevetéstől a néző, majd torokszorítóan ne tudja azonnal eldönteni, hogy kinek is adjon igazat: aki gyerekgyilkost kiabál vagy annak, aki kétségbeesetten menekül e kitalált vád elől" - tette hozzá.

Mohácsi János nem hiszi, hogy azok az emberek, akik 46-ban a pogromokat csinálták, velejéig gonosz emberek lettek volna, bár biztosan akadt közöttük olyan is. "Ezek az emberek bizonyosan nem voltak jól tájékozottak, hiszen nem áradt az információ vagy egyáltalán nem is volt. Nagyon sokat számít, hogy egy kis közösség hogyan reagál le dolgokat, és akkor, ott pillanatok alatt eszkalálódhat a rossz, engem pedig az érdekel, hogy ez az eszkalálódás hogyan történik meg" - hangsúlyozta a rendező.

Az előadásban Martinovics Dorina, Radnay Csilla, Pál András, Porogi Ádám, Lovas Rozi, Sodró Eliza, Gazsó György, Kelemen József, László Zsolt, Schneider Zoltán, Róbert Gábor, Némedi Árpád, Józsa Bettina és Konfár Erik játszik.

A zenészek között van Kovács Márton (hegedű), Gyulai Csaba (ütő/gadulka), Móser Ádám (tangóharmonika) és Némedi Árpád (cimbalom). Az előadás jelmezeit Remete Kriszta, a díszletet Khell Zsolt tervezte, a zene Kovács Márton munkája.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
 
Tanára szemére vetette, hogy szórakozásból fest.
Aforizmák
„Aki a disszonanciát nem ismeri, a harmóniát értékelni nem tudja."
Kodály Zoltán
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ