Blaskó Péter Kossuth-díjas színész 70 éves
Dátum: 2018. június 11., hétfő, 17:04

Blaskó Péter Kossuth-díjas színész, a nemzet művésze június 13-án lesz hetvenéves. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja:

Budapesti művészcsalád sarja. Édesapja festőművész, gyógyszerész édesanyja színésznői álmokat dédelgetett, bátyja szobrászművész, öccse szintén színész lett. Mivel a József Attila Színház közelében laktak, gyermekkorában a művészbejárónál kért autogramot a távozó színészektől, próbálta ellesni a színészi átváltozás lényegét. Érettségi után rögtön felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Várkonyi Zoltán osztályába. Már harmadévesként fellépett Vészi Endre Üvegcsapda című darabjában a Nemzeti Színházban, ahova 1970-ben friss diplomásként szerződött. A társulatban olyan színészek mellett léphetett kisebb szerepekben a színpadra, mint Sinkovits Imre, Kállai Ferenc, Agárdy Gábor, Bessenyei Ferenc és Őze Lajos.

1973-ban a Miskolci Nemzeti Színházba hívták a Csongor és Tünde címszerepére, majd Illyés Gyula Testvérek című drámájában Dózsa Gergelyt játszhatta. 1974-ben át is szerződött a miskolci társulathoz, ahol már komoly szerepeket alakíthatott. 1978-tól egy évadot Kecskeméten játszott, itt volt az egyetlen alkalom, hogy öccsével együtt lépett színpadra: a La Mancha lovagjában ő volt Don Quijote, Balázs pedig Sancho Panza. Miskolcra visszatérve főszerepek sora várta, 1980-ban A tribádok éjszakája magyarországi ősbemutatóján August Strindberget, majd a Tartuffe, a Peer Gynt és a Galilei élete címszerepeit alakította.

1987-ben a Katona József Színház tagja lett. A társulattal beutazta a világot, A revizor Polgármestereként, a Három nővér Fedotyik alhadnagyaként, a Platonov Vojnyicevjeként, illetve Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című művében Malvolióként aratott sikert itthon és külföldön.

1994-ben szabadúszó lett, játszott a Radnóti Színházban, a Merlin Színházban, a József Attila Színházban, a Kolibriben és a Gyulai Várszínházban is, 1995-ben a Thália Színház művésze lett. 1998-ban a veszprémi Petőfi Színházban bemutatott Kegyelem című drámában Kádár János szerepét formálta meg, a nagy sikernek köszönhetően a darab ugyanabban az évben a Pesti Színházban is színre került. 2001-ben egy évadra a Vígszínházhoz szerződött, szerepelt a Macska a forró tetőn, a Tóték és a Nyaralók előadásában.

2002-ben a Nemzeti Színház mellett kötelezte el magát, amelynek mai napig tagja. Változatos szerepekben próbálhatta ki magát: Petur bán a Bánk bánban, Solmay Ignác a Buborékokban, Woland A Mester és Margaritában, Gomböntő a Peer Gyntben. Eljátszhatta a Lear király címszerepét, Harpagont A fösvényben és Szent Domonkost a Johanna a máglyán előadásában.

Határozott karakterű, nyugalmat, erőt sugárzó, robusztus egyénisége érzékeny, az értelem kontrollját sosem nélkülöző játékintelligenciával párosul. Több olyan darab volt pályája során, amelynek ellentétes karaktereit formálta meg: Miskolcon Tartuffe volt, majd tizenhat év múlva a Tháliában Orgon; Örkény Tóték című drámájában az Őrnagyot, később Tót Lajos tűzoltóparancsnokot, A Mester és Margaritában a Mestert és Wolandot is megformálta. Az Alföldi Róbert rendezésében 2011-ben bemutatott Az ember tragédiája című előadásban Úrként az események sorát ugyanúgy a színpadon követte végig, mint Luciferként huszonhét évvel korábban Miskolcon.

Számos filmben is kamera elé állt. 1968-ban még főiskolásként szerepelt a Várkonyi Zoltán rendezte Egri csillagokban, a következő évben a Halálnak halála című tévéjátékban. Ezt követte 1970-ben a Szép leányok, ne sírjatok! és a Staféta. Főszerepet alakított a Valahol Magyarországon és a Hét akasztott című drámákban, feltűnt Koltai Róbert legendás Sose halunk meg című játékfilmjében, az Öregberény és a Kisváros című sorozatokban. A hídemberben Széchényi Ferencet keltette életre, szerepelt a Taxidermia és a Mansfeld című filmekben, a Tűzvonalban és a Hacktion: Újratöltve című tévésorozatokban, legutóbbi tévés szerepe a Janus című filmdrámában volt, 2015-ben.

Művészi teljesítményét 1981-ben Jászai Mari-díjjal, 1986-ban érdemes művész címmel jutalmazták. 2001-ben Kazinczy-díjat, 2004-ben Gábor Miklós-díjat, 2005-ben Farkas-Ratkó-díjat és fővárosi színházi díjat vehetett át. 2006-ban elnyerte a Vidor Fesztivál Dottore-díját, 2007-ben az Amfiteátrum-díjat. 2008-ban "több évtizedes művészi pályája során drámai, vígjáték- és filmszerepekben nyújtott hiteles, karakteres színészi alakításaiért" Kossuth-díjjal tüntették ki, de Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök elleni tiltakozása jeléül nem fogadta el az elismerést, a Kossuth-díjat 2011-ben vette át. 2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja lett, az I. kerület díszpolgári címmel tüntette ki, és megkapta a Gyulai Várszínház Sík Ferenc-díját. 2014-ben Nemzet Művésze címmel, 2017-ben Prima Díjjal tüntették ki.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Egy újságíró megkérdezte Mark Twain-t, igaz-e, hogy már hosszabb ideje dolgozik egy nagyobb lélegzetvételű színdarabon.
 
Egy ragyogó filmötlet megírása kapcsán szóba került egy ismert író neve.
Aforizmák
„A szeretetnek tevékenynek kell lennie."
Bohumil Hrabal
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ