Fodor Tamás főszereplésével látható A vihar a Budapest Bábszínházban
Dátum: 2018. szeptember 25., kedd, 13:03

"A jogosnak tűnő igazságtétel legtöbbször zsarnoksággal jár" - mondta az MTI-nek Fodor Tamás, aki Shakespeare A vihar című drámájának főszerepét játssza a Budapest Bábszínház szerdai bemutatójában.

A vihar Shakespeare kései mesterműve a megbocsátásról, a nagylelkűségről és a megvilágosodásról. A Szikszai Rémusz rendezte előadást az Ország Lili Stúdióban játsszák, 16 éven felüli nézőknek ajánlják.

A Prosperót alakító Fodor Tamás elmondta: az előadás abból indul ki, ami az életben is gyakran megtörténik: vagy bábként kezelnek bennünket, vagy mi kezeljük embertársainkat bábként. Különösen igaz ez Shakespeare és különösen A vihar esetében, amelynek központi kérdése a bűn és a bűn következménye, a megbocsátás vagy éppen a bosszú.

Mint mondta, az érdekli, hogyan lehet egy olyan komplex személyiséget eljátszani a színpadon, aki ezzel a kérdéssel küszködik. "Tudom, hogy minden vezetőben, akár bennem is van hajlam arra, hogy a kezünkbe vegyük a teljes irányítást, mások totális irányítását is" - mondta.

Prospero olyan varázsló, akit nehéz megteremteni a hagyományos, lélektani színházban, mert csodákkal dolgozik. Példaként említette, hogy előadásukban három Ariel van. Ariel megfoghatatlan, mindig más alakban jelenik meg, láthatatlan, légből van, bárhol ott terem, azokra a légáramlatokra ül rá, amelyek éppen uralkodnak. A három Ariel három kort és három jellemet is megjelenít. Prospero számára láthatók, segédkeznek a diktátornak. "Ezek a szolgái, akiket alaposan kizsigerel azért, hogy bosszúvágya beteljesedjen" - tette hozzá.

Prospero a darabban vihart kavar. "Érdekel az, hogyan tudok hatni, micsoda erő van bennem mint színészben, bennem mint Prosperóban arra, hogy mozgassam a körülöttem élő embereket. Persze ezt az erőt, ezt az energiát jóra és rosszra is lehet használni" - fogalmazott.

Mint mondta, Prospero szerepének megformálása azért is érdekli, mert magában is fel kell fedeznie a rossz tulajdonságokat, a gőgöt, a nagyravágyást éppen úgy, mint azt a szeretetet, amely például a lányához fűzi Prosperót.

Hozzátette: Szikszai Rémusszal többször dolgozott már, a produkcióban játszó színészek csaknem fele tanítványa volt korábban és rendezett is a bábszínházban két előadást, mindenki ismerős számára. "Az az odaadás, amellyel ezek a színészek dolgoznak, együtt dolgozunk mint társulat, az az energia, amelyet Szikszai Rémusz még a részletekbe is belefektet, nagyon inspiráló" - hangsúlyozta.

Mint mondta, az a kérdés, hogy a pontosan kidolgozott mesterterv, amelynek alapján Prospero bosszút akar állni az őt ért sérelmek miatt, mikor megy el a végső határig, hogy mindenkit megsemmisítsen, mikor áll le úgy, hogy éppen csak bénává igézi ellenségeit, és mikor ébred fel benne az ember, aki megakadályozza, hogy a bosszúvágya kielégüljön. "Ez korunk kérdése is, hogy meddig lehet megtorolni valamilyen jogos sérelmet, és mikor kell azt mondani, hogy elég" - tette hozzá.

A darab a lét legvégső kérdéseit veti fel. "Mindig a halál előtt állunk. A halál mint igazi igazságtevő ott áll előttünk, és annak a fényében kell az életünket leélni, hogy meg ne bűnhődjünk érte. Úgy kell élni, hogy legalább mi magunk felmenthessük magunkat bűncselekmény hiányában" - fogalmazott.

Az előadás központi gondolataként emelte ki, hogy a jogosnak tűnő igazságtétel legtöbbször zsarnoksággal jár, mindig mások fölötti uralommal. "Prospero kizsigereli a segítőit, mindhárom Arielt, a lányát is, és azt is, akit megment, a herceget. A végén egyedül marad" - mondta.

A darabban Prospero lányát, Mirandát Pájer Alma Virág alakítja. Caliban, Prospero vad és torz szolgája Hannus Zoltán lesz. Arielt, a légi szellemet hárman játsszák: Blasek Gyöngyi, Pallai Mara és Spiegl Anna, akik ezen kívül Juno, Iris és Ceres szerepét is magukra öltik. Antonióként Ács Norbert látható, Alonsót Beratin Gábor alakítja.

A vihar másodszor szerepel a Budapest Bábszínház repertoárján, első alkalommal 1988-ban Garas Dezső rendezte az előadást, amelyben Prospero szerepét is eljátszotta. Ezúttal Nádasdy Ádám fordításában játsszák a darabot, amelyhez a dalokat Dinyés Dániel írta.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
 
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
Aforizmák
„ Mire az ember megöregszik, a gyertya többe kerül, mint a születésnapi torta."
Bob Hope
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ