A Somnakaj novemberben utoljára a Nemzeti Színházban
Dátum: 2018. október 25., csütörtök, 6:23

Utoljára látható a Somnakaj című roma musical novemberben a fővárosi Nemzeti Színházban. A darabot 2014-ben mutatták be a Müpában és 2016 óta játsszák a Nemzetiben, november 30-án utolsó alkalommal.

Az első roma sorsjáték az elválás és az egymásra találás konfliktusára épülő ballada, amelynek premierje a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében volt. A darab azóta vidékre is eljutott, tavaly október 23-án Berlinben is bemutatták. A Somnakaj a Nemzeti Színházban még november 15-én, 16-án és 30-án tekinthető meg - közölték a szervezők az MTI-vel.

A különböző kulturális közegekből, színterekről érkező alkotók és előadók a roma kultúra sokszínűségét tükrözik. A szereplők ismert és népszerű énekesek, zenészek, a darabban egy roma lány, Somnakaj meséli el saját történetét, amelynek állomásai a darabban megelevenednek.

Mészöly Gábor Somnakaj című drámáját Müller Péter Sziámi dolgozta át színpadra, a darab rendezője Szabó Máté, Hegyi Árpád Jutocsa és Seres Tamás, a díszlettervező Árvay György. A zenében autentikus roma népdalok mellett Kovács Antal (Romano Drom), Marko Markovic (Boban Markovic Orkestar) és Szakcsi Lakatos Béla szerzeményei hangzanak el, a hangszerelő Kovács Antal és Szirtes Edina Mókus.

A szereplők között van Szakács Hajnalka, ifj. Kovács Antal, Kathy Horváth Lajos, Balogh Lajos, Szakcsi Lakatos Béla, Falusi Mariann, Oláh Gergő, Szilvási István. A kórus tagja Balogh József (Romano Drom), Dobi Matild és Tintér Gabriella (Olah Gipsy Beat), Farkas István (Ternipe), Szilvási István (Szilvasi Gipsy Band), a táncosok a Duna Művészegyüttes tagjai, a koreográfiát Mihályi Gábor, Juhász Zsolt és Vincze Levente Gergely készítette.

"A Somnakaj hozzájárulhat a cigányságot érintő társadalmi problémák enyhítéséhez azáltal, hogy hidakat épít magyarok és cigányok között" - mondta Szakcsi Lakatos Béla korábban az MTI-nek.

A zenés roma sorsjátékban Somnakaj, a szabadszellemű, tehetséges lány alakja szimbolizálja a roma kultúrában és történelemben fontos szerepet betöltő szabadság iránti vágyat, a korlátok közé nem szorítható tehetséget és egyéniséget. Az előadás koncert és színház, tánc és irodalom, tradicionális képzőművészet, hagyományőrzés és modern formák találkozása.

A darabban az ősi tradíciókat tükröző dalok mellett megjelennek a 21. század hatásait is magukban foglaló új alkotó formációk, stílusbeli újítások, átdolgozások. Az autentikus roma népdalok tradicionális formában és modern átiratban egyaránt elhangzanak, Szakcsi Lakatos Béla roma dzsesszdalt írt, de felcsendülnek Romano Drom-dalok is.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
 
Gombaszögi Ella egy zenés vígjátékban például a ledér hölgyet játszó "Gomba" szerepe szerint így fordult Csortos Gyulához: "Azt álmodtam, hogy teljesen meztelenül sétálok az utcán, csak egy nagy tollas kalap volt a fejemen "
Aforizmák
„ Az igazságokat gyakran kell ismételni, mert a tévedéseket is gyakran ismétlik."
Goethe
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ