Emléktáblát avattak Berek Kati egykori otthonánál Budapesten
Dátum: 2019. május 18., szombat, 8:04

Emléktáblát avattak a két évvel ezelőtt elhunyt Berek Kati, a nemzet színésze egykori otthonánál, pénteken Budapesten a II. kerületben.

Az emléktáblát Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező, Jordán Tamás Kossuth-díjas színész, rendező és Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, dalszerző avatta fel. Berek Kati 1957-től haláláig, 60 éven keresztül élt a Harcsa utca 2. szám alatti ház ötödik emeletén.

"Amit a színpadon csinált, mindig meggyőző és igaz volt" - emlékezett a színésznőre Szinetár Miklós. Kiemelte: Berek Kati nagyszerű művész, és egyben nagyszerű ember volt. Tagja a nagy színészgenerációnak, amelynek hiányát ma is gyakran érzi a szakma.

"Biztosan nem lettem volna színész, ha nincs Berek Kati és Gyurkó László" - mondta az ünnepségen Jordán Tamás, aki 1970 őszén kapcsolódott be a legendás 25. Színház munkájába, holott ekkoriban már geodétaként dolgozott. Felidézte: első szerepében mindössze a méregpoharat kellett bevinnie a Szókratész védőbeszédében Haumann Péternek.

"Azért lettem zeneszerző, mert Berek Kati rám parancsolt" - hangsúlyozta Sebő Ferenc, aki felidézte: a színésznő eléje tett egy kínai darabot, és azt mondta, zene kell hozzá. Hiába tiltakozott, hogy ő csak egy gitáros gyerek, Berek Kati azt mondta, meg tudja csinálni. "És igaza volt" - tette hozzá Sebő Ferenc.

Berek Kati 1930. október 7-én született szegény makói családban, a város árvaházában nőtt fel. Nyolcévesen már a szegedi színházban játszott gyermekszínészként. A Színiakadémián Gellért Endre osztályában Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre, Váradi Hédi volt az osztálytársa. Diplomáját kézhez véve 1952-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, az ország első társulatának tizennyolc évig volt a tagja.

Az állandó megújulásra törekvő színésznő 1970-ben egyik alapítója volt a 25. Színháznak, ahol kollégáinak többsége a főiskoláról frissen kikerült fiatal színész vagy amatőr volt. Nagy lelkesedéssel vett részt a színház formai megújulásokat kereső művészi programjában, a hazai alternatív színjátszás egyik megteremtője lett.

Négy évvel később, 1974-ben visszaszerződött a Nemzeti Színházba. 1985-ben Győrbe ment, ahol minden műfajban kipróbálhatta magát, még a Csárdáskirálynő című Kálmán Imre-operett Cecíliáját is eljátszhatta, Madách Tragédiájában nő létére ő volt Lucifer. 1991-ben a kecskeméti Katona József Színház tagja lett, ahol megkapta Orbánné parádés szerepét Örkény Macskajáték című drámájában.

1993-ban nagy szerepálma, Az öreg hölgy látogatása főszerepére készült, amikor súlyos agyvérzést kapott. Emberfeletti erőfeszítéssel tanult meg ismét beszélni és járni. Fokozatosan a színpadra is visszatért: betegsége után egy évvel egy szöveg nélküli szerepben, az esztergomi várszínház A szentek kútja című előadásában néma koldusasszonyként lépett színpadra, majd Lorca Vérnász című drámájában kapott tizenöt mondatos szerepet az Új Színházban.

Több mint hetven évig volt színpadon, főbb szerepei: Adela (Lorca: Bernarda Alba háza), Kata (Shakespeare: A makrancos hölgy), Elektra (Gyurkó László: Szerelmem, Elektra). 2002-ben ő is szerepelt az új Nemzeti Színház nyitóelőadásán, Madách Imre Az ember tragédiájában a Föld szellemét alakította. Ezt követően a Thália Színházban A nénikém és én című kétszemélyes színműben, majd Földessy Margit hívására A lovakat lelövik, ugye?... című darabban vállalt szerepet.

Több filmben is játszott (Kis Katalin házassága, 1950; Égi madár, 1957; Próféta voltál, szívem, 1968; Örökbefogadás, 1975). Az István, a király című rockopera bemutatóján, 1983-ban a címszereplő anyját, Saroltot alakította.

Berek Kati két alkalommal is megkapta a Jászai Mari-díjat (1957, 1963). 1973-ban a szép magyar beszédért odaítélt Kazinczy-díjjal tüntették ki. 1970-ben érdemes művész, 1988-ban kiváló művész, 2000 augusztusában a Nemzet Színésze cím első tizenkét tulajdonosának egyike lett. 2007-ben a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja, a következő évben Budapest díszpolgára lett.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
„Évekkel ezelőtt Illyés Gyula Kegyenc című darabját mutattuk be a Madáchban. Gyula bácsi az egyik próbát meglátogatta és kérte: ne tiszteljük annyira a darabját.
 
A Le Radical (1887. március 19.) san franciscói híre: egy odavaló műbarát megrendelte Párizsból a milói Vénus másolatát. Meg is érkezett, persze kar nélkül. A műbarát beperelte a Central Pacific Companyt kártérítésért.
Aforizmák
„ Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött."
Karinthy Frigyes
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ