Bereményi Géza Eldorádója a József Attila Színház
Dátum: 2020. január 17., péntek, 6:45

Bereményi Géza Eldorádójának színpadi változatát mutatja be a József Attila Színház február 8-án Funtek Frigyes rendezésében, aki csaknem 30 év után dolgozik újra Budapesten.

A színpadi művet is jegyző Bereményi Géza a Teleki téri piacon tartott szerdai sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a darab nem a filmforgatókönyvnek, hanem a témának a színpadi változata, önálló színmű. Az Eldorádó a Teleki téri piac, egy kereskedő és a családja története, amely a második világháború után kezdődik és az 1950-es évek első felében fejeződik be.

Felidézte, hogy Az arany ára címmel korábban már készült színházi adaptáció az 1988-as filmből. Kiemelte ugyanakkor, hogy az Eldorádó címen játszott új darab lesz a történet legautentikusabb színpadi változata.

Ezúttal a színpadi idő megfelelő hosszúságú, drámaiak, színpadiasak a párbeszédek. Filmen rövidebben kell beszélni, színpadon valamivel hosszabbak is lehetnek a dialógusok - jegyezte meg, hozzátéve, hogy kiélezettebbek lettek a személyes viszonyok, mint a filmen.

Funtek Frigyes, aki hosszú évek óta csak vidéki színházak meghívására látogat haza Franciaországból, és mintegy 30 év után dolgozik újra Budapesten, elmondta, hogy a történethez vadonatúj zene született, amelyet Mátyássy Szabolcs írt.

A rendező kiemelte, hogy a történetben azok a különleges emberi viszonyok érdeklik, amelyeket az ő generációja és a szüleié átélt. "Hordozunk magunkban fantasztikus terheket, súlyokat, emberi viszonyokat, szerelmeket, csalódásokat, bánatokat, kapzsiságot... Ezek mind benne vannak ebben a történetben" - mondta, megjegyezve, hogy a próbákon, a jeleneteken gondolkodva az egész élete, múltja kavarog körülötte. "Ehhez a történethez mindannyiunknak nagyon sok köze van" - hangsúlyozta.

A főhős, Monori szerepét alakító, a József Attila Színházban először játszó Csankó Zoltán kiemelte, hogy az előadás más lesz mint a film, és nem is szereti összehasonlítani a két műfajt. A feleségét megformáló Pikali Gerda arról beszélt, hogy bár nagyon távol áll tőle a szerep - amely egy zárkózott figura -, ettől is izgalmas számára.

Nemcsák Károly igazgató az MTI-nek elmondta, hogy nagyon szerette a filmet, amelynek témája aktuális, azok a lelki problémák, amelyekkel a darab foglalkozik, ma is jelen vannak az életünkben. Funtek Frigyest, akivel főiskolás koruk óta ismerik egymást, azért kérte fel, mert tudta, hogy hazajár dolgozni, látta egy korábbi rendezését is, és úgy érezte, hogy ez az izgalmas, fordulatos darab testhezálló számára.

A piaci játékban Bercit Chajnóczki Balázs, Gombacsikot Fila Balázs, míg Csöpit Molnár Zsuzsanna kelti életre. Marika megformálója Kovalik Ágnes, míg Tiboré Előd Álmos. Tulipánként Újvári Zoltánt láthatja a közönség. Skultétiként Kiss Gábor alkuszik, Tarzanként pedig Galkó Balázs áll színpadra.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az amerikai turnéja során Jehudi Menuhint, a világhírű hegedűművészt meghívták egy gazdag házhoz. A textilgyáros házigazda kihasználta az alkalmat, és megkérte Menuhint, hallgassa meg fia játékát, mert mindenki nagyon tehetségesnek tartja
 
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
Aforizmák
„ Az elme betegségei sokkal pusztítóbbak, mint a test betegségei."
Cicero
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ