Csákányi László színművész 100 éve született
Dátum: 2021. január 13., szerda, 10:04

Száz éve, 1921. január 13-án született Csákányi László Jászai-díjas színész, kiváló művész, a múlt századi magyar színjátszás egyik népszerű alakja. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga:

Szülőhelye, Németújvár (Güssing) nem sokkal korábban, a trianoni békediktátummal került Ausztriához, a család a harmincas években magyarosította nevét Zsigovitsról. Csákányit pénzügyőr apja papnak szánta, így tízévesen egy kőszegi papi internátusba került. Egy kötelező színházlátogatás után döntötte el, hogy színész lesz, s elhatározásához végül sikerült szülei támogatását elnyernie. A Színiakadémiára 1939-ben nyert felvételt, osztálytársai között volt Szemere Vera, Zenthe Ferenc, Bakó Márta.

A Nemzeti Színház igazgatója, Németh Antal megígérte neki, hogy diplomájának megszerzése után szerződteti. Ez azonban már a második világháború idejére esett, s Csákányi az oklevéllel katonai behívóját is kézhez kapta. A frontról és a szovjet hadifogságból csak négy év után tért haza, a Nemzeti pedig már nem tartott igényt rá. Hónapokig szülei tartották el, majd paródiákkal, zenés burleszkekkel járta a vidéket. 1948-ban a Pesti Színházhoz került, útja innen az Úttörő, majd az Ifjúsági Színházhoz vezetett. 1953-tól a Fővárosi Operettszínház, 1956-tól a Petőfi Színház, 1963-tól a Vígszínház, 1971-től a József Attila Színház tagja volt, 1974-től a Vidám Színpadhoz kötötte szerződése.

Csákányi László kiváló karakterszínész, sokoldalú jellemábrázoló művész volt, drámákban és vígjátékokban egyaránt otthonosan mozgott, igazi népszerűségét mégis egy dalnak köszönhette. Az Operettszínház 1955-ben mutatta be Huszka Jenő Szabadság, szerelem című operettjét, ebben énekelte el Melchior doktorként a "Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sose fáj" című dalt. A fülbemászó melódia olyan sikernek bizonyult, hogy még jóval később sem tudott úgy dobogóra lépni, hogy a közönség ezt ne követelte volna tőle. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik A vén budai hársfák békésen suttognak című dal Eisemann Mihály Bástyasétány 77. című operettjéből. Mindezt úgy érte el, hogy nem ismerte a kottát, és állítása szerint mit sem értett a zenéhez.

A tévében vidám jelenetek biztos sikert garantáló, állandó szereplője volt, a rádiókabaréban Agárdi Gáborral együtt évekig ők voltak a két krahácsi atyafi. Csákányi szeretett és tudott is szinkronizálni, ő adta Fernandel, Peter Ustinov, Charles Laughton magyar hangját. Igazán persze Foxi Maxi és Frédi, az egyik kőkorszaki szaki szinkronalakítása tette népszerűvé, de tőle kapta a hangját Karak, a róka a Vuk című nagysikerű rajzfilmsorozatban. Filmen kevesebbet, de annál nagyobb sikerrel szerepelt. Egyik főszereplője volt az Indul a bakterház című klasszikus vígjátéknak, játszott az 1978-ban készült Rab ember fiaiban. Utolsó filmszerepe a tánctanár Deutsch bácsi volt Koltai Róbert Sose halunk meg című vígjátékában.

Csákányi László negyven évet töltött el a pályán, Budapesten halt meg 1992. november 3-án. Művészi munkáját 1959-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1979-ben érdemes művész, 1984-ben kiváló művész lett. Lánya, Csákányi Eszter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Salamon Béla mikor megkapta az Érdemes művész díjat, találkozott Dobozi Imre Kossuth-díjas íróval aki igy üdvözölte:
 
Molnár Ferenctől megkérdezték, hogy szerinte a békegalamb hím- vagy nőnemű. Az író elgon-dolkodott, majd határozottan így válaszolt:
Aforizmák
„ Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell."
Wittgenstein
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ