Felavatták Agárdy Gábor színművész emléktábláját Szegeden
Dátum: 2022. agusztus 3., szerda, 9:02

Szegedi szülőházán felavatták Agárdy Gábor emléktábláját a színművész születésének centenáriuma alkalmából kedden.

"Játszom, mióta csak megvagyok. Szegeden indult a pályám, minden lépésemet meghatározza mindaz, ami itt történt velem" - idézte föl a színművész szavait Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója az avatás alkalmából.

Agárdy Gábor örmény származású édesapját még gyerekkorában elveszítette. Nyolcévesen, 1931-ben - a fesztivál indulásakor - már játszott a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán, a Magyar Passióban, 15 éves korában szerződtette a szegedi Városi Színház mint "táncos boyt és kardalost".

A háború után első országos sikereit a fővárosban, a Petőfi Színházban aratta, ahol - saját bevallása szerint - pályafutása legszebb tizenkét esztendejét töltötte el. Pályáját a Nemzeti Színházban folytatta, ahol vígjátékokban és drámákban egyaránt felejthetetlen alakításokat nyújtott.

Filmben először 1954-ben szerepelt, olyan művekben játszott, mint a Szegénylegények, a Csempészek, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, az Egri csillagok vagy a Retúr.

Ikonfestőként is nagyszerű alkotásokat hozott létre: a pannonhalmi apátság alapításának ezredik évfordulójára 175 centiméteres szárnyas oltárt festett, több munkája látható az oroszországi Danyilov kolostorában, Szent Istvánt ábrázoló ikonját pedig II. János Pál pápának ajándékozta a Vatikánban.

Művészetét 1985-ben Kossuth-díjjal ismerték el. 2000-ben a Nemzet Színésze lett. Szülővárosa is elismerte munkáját, 2004-ben Pro Urbe díjjal tüntették ki, és ugyanebben az évben nagyszabású kiállítást rendeztek a Móra Ferenc Múzeumban.

Agárdy Gábor hosszan tartó betegség után, 2006. január 19-én halt meg Budapesten.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Henrik Ibsen, a nagy drámaíró egy alkalommal Rómában sétálgatott, amikor fölkeltette érdeklődését egy plakát, amelyet nagy tömeg bámult. Közelebb ment, de észrevette, hogy nincs nála az olvasószemüvege.
 
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
Aforizmák
„A világ gonoszságára Istennek egyetlen mentsége van – hogy nem létezik."
Friedrich Nietzsche
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ