Schütz Ila színésznő 80 éve született
Dátum: 2024. január 4., csütörtök, 6:49

"Tragikus sorsú komika vagyok. Tragikus hősnőket hordozok magamban. Ebből valamit próbálok érzékeltetni akkor is, amikor komikaként megyek a színpadra" - nyilatkozta Schütz Ila Jászai Mari-díjas színésznő, kiváló művész, a magyar színjátszás egyik legeredetibb és legsokoldalúbb komikája, aki nyolcvan éve, 1944. január 5-én született. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga:

Budapesten látta meg a napvilágot. Iskolái elvégzését követően, 1962 és 1964 között a Margit Kórházban adminisztrátorként dolgozott, később szabás-varrást tanult, s a Népművészeti Ktsz-nél mint meós, azaz átvevőellenőr helyezkedett el. Első színpadi szárnypróbálgatásai az ottani színjátszó körhöz fűződnek, a bolondozó természetű, barátai által "örökké bohóckodónak" nevezett Schütz Ila ezzel rátalált önmagára és hivatására. 1965-től járt a Színház és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1969-ben diplomázott. Főiskolás évei alatt is tagja maradt az Egyetemi Színpadnak, sőt a MAFILM Filmszínészképző Stúdiumát is elvégezte.

Diplomás színészként egy évadot a Komlós János által vezetett Mikroszkóp Színpadon töltött, de a komika szerepkörön kívül más feladatokra is vágyott, így 1970-ben a Madách Színházhoz szerződött. A társulatnak 22 éven volt tagja, s szebbnél szebb feladatokat kapott. 1993-ban a József Attila Színházba szerződött, amelynek haláláig tagja maradt. Színpadi munkájával párhuzamosan a MAFILM és a Magyar Televízió is rendszeresen foglalkoztatta.

Színészi munkájáért 1974-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, az érdemes művész kitüntető címet 1981-ben, a Déryné-díjat 1997-ben, a kiváló művész elismerést 1999-ben vehette át.

Életművét olyan nagysikerű színházi szerepek alkotják, mint Viola Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig, Kamilla Szigligeti Ede Liliomfi, Bernarda García Lorca Bernarda Alba háza, Natasa Csehov Három nővér, Eugénia Molnár Ferenc Olympia című darabjában. Számtalan színpadi szerepe közül a legemlékezetesebb Doris volt Slade Jövőre, veled, ugyanitt! című darabjában, amelyet több mint háromszáz alkalommal játszott Sztankay István partnereként.

Alakját több mint harminc játékfilm őrzi, így a Csend és kiáltás, Szép lányok, ne sírjatok!, a Hahó, a tenger!, A Pendragon-legenda. Egyik utolsó epizódszerepe a Valami Amerika című film takarítónője volt, amelyben ismét nevettetett. A televíziós produkciók sorában többek között A talpsimogató, a Tisztújítás, Az ördög cimborája, A medikus, a Régimódi történet, a Villámfénynél és az Eklézsia-megkövetés című drámaadaptációkban alkotott maradandót. Volt egy időszak, amikor nem születhetett nélküle tévés bohózat vagy rádiókabaré, de élete végén már nem keresték.

A neves komika férje halála után magányosan és depressziótól gyötörve élt, munkájában sem talált annyi örömöt, mint régebben. Schütz Ila tisztázatlan körülmények között ötvennyolc évesen, 2002. december 11-én halt meg.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Egyik hazai körútján Caruso néhány ezer lírát utaltatott át magának egy kisváros postahivatalába. Amikor a címére érkezett pénzért jelentkezett, az akkurátus postamester sehogy sem volt megelégedve az énekes személyi igazolványaival.
 
Úgy látszik a tehetséget, a zseniket máshol sem becsülik meg. Amikor Robert Burns meghalt, nem sokkal temetése után márványemlékművet állítottak neki.
Aforizmák
„ Ha magunkhoz veszünk egy éhező kutyát, és ellátjuk minden jóval nem fog megharapni. Ez a legfőbb különbség a kutya és az ember között."
Mark Twain
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ