Az egyik legismertebb népmesét viszi színre a kecskeméti Ciróka Bábszínház
Dátum: 2024. február 1., csütörtök, 11:01

Az egyik legismertebb, A só című népmesét viszi színre a kecskeméti Ciróka Bábszínház. Az előadáshoz egy játékos feladatsort is összeállítottak.

A teátrum MTI-nek küldött sajtóközleménye szerint az iskolásoknak szóló élőzenés, táncos előadás a történet mélyebb rétegeinek feltárására, megértésére is törekszik. Ez a korosztály már alkalmas a mesében lévő konfliktusok felismerésére, értelmezésére, a szimbólumokon keresztül pedig a népmese felkészíti a gyermekeket a különféle élethelyzetek kezelésére - mutatnak rá a közleményre.

Mint írják, a szülőtől való elválás konfliktusától az elfogadásig számos üzenete van ennek a történetnek. Az előadáshoz drámapedagógus által összeállított játékos feladatsor is készül, amely a látottak iskolai feldolgozását segíti.

A só című népmesének számos változata született, elemei megtalálhatóak az ázsiai és európai mesekultúrában is. A kecskeméti előadás alapjául azonban egy erdélyi változat szolgált, ami annyiban tér el a jól ismert magyar népmesétől, hogy a királylány - miután az édesapja elkergeti otthonról - nem az erdőben bolyong, ahol rátalál egy királyfi, hanem elszegődik segédszakácsnak a szomszéd királyfi konyhájába.

Az alkotók - Kolozsi Angéla író, Dobák Lívia dramaturg és Kuthy Ágnes rendező - úgy érezték, ebben a változatban sokkal érthetőbb, hogy a legkisebb királylány miért hasonlítja a sóhoz az apja iránt érzett szeretetét. Abban is más, hogy a királylány figurája sokkal aktívabb, tudatosabb, nem egy passzív, magányába burkolózó királykisasszony - írják.

Hozzáteszik: kiválasztásnál fontos szempont volt, hogy az adott mese hogyan tud átalakulni drámává, milyen párbeszédek, milyen konfliktusok állhatnak a középpontjában, és ezekből hogyan épülhetnek fel érvényes színpadi szituációk és helyzetek.

Az előadás túlnyomó része az udvari konyhán játszódik. Mátravölgyi Ákos tervező egy letisztult stilizált világot épített fel egy árnyvászonnal és három, kerekeken guruló asztallal. Az asztalok mobilitásának köszönhetően számos lehetőség adódik a tér kreatív kihasználására, ez pedig hozzájárul a darab vizuális dramaturgiájának sokszínűségéhez, változatosságához - emelik ki a közleményben.

Az előadásban a két király birodalma két különböző világ. Az öreg király és a fiatal királyfi palotájának hangulatához Czapp Ferenc zeneszerző kétféle hangzásvilágot komponált, amely élőben szólal meg a színpadon, öt muzsikus közreműködésével. Az előadás konyhai jelenetei látványos showműsorrá változnak, amelynek a zenekar tagjai is részesévé válnak.

A darab fontos eleme a mozgás. Barta Dóra koreográfiái elszakadnak a realista helyzetektől, pergő és játékos elemekkel dúsítják az előadást.

Mint felidézik, Kuthy Ágnes régi álma volt, hogy élőzenés táncos musicalt készíthessen. Erre hét évvel ezelőtt lehetőséget kapott a Vojtina Bábszínházban, így született meg A só című darab. A két színház együttműködésének köszönhetően az előadás február 2-ától a Ciróka színészeivel látható Kecskeméten.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
A nagy színésznek egy darabban fel kellett olvasni egy levelet, ezért sosem tanulta meg a levél szövegét. A fiatal, kezdő színész, aki a levélhozó inast játszotta, úgy gondolta, megtréfálja híres kollégáját és a jelenetbe a megírt levél helyett egy üres papírt vitt be.
 
Molnár Ferenc hajnalban hazafele tartva, Jacobi Viktor ablakából a Jacobi Szibill című művében a később legnépszerűbbé vált Kis Petrovom című dal melódiáját hallotta.
Aforizmák
„ A regényírásnak három szabálya van. Sajnos senki sem tudja, mik azok."
Somerset Maugham
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ