Vígszínház – 2006. január 20.
Maurice Maeterlinck: A kék madár (tündérjáték felnőtteknek)
Rendező: Zsótér Sándor
A favágó gyerekeit, Tiltilt (Börcsök Enikő) és Mitilt (Venczel Vera) karácsony éjszakáján meglátogatja az Alkonyi Tündér (Kamarás Iván). A boldogságot jelentõ kék madarat keresi beteg unokája számára. Együtt indulnak útnak - a megelevenedett Dolgok és Lények kíséretében -, hogy felnyitott szemmel még egyszer bejárják azt az utat, amelynek egyszer már a végéig jutottak Megismerkednek a látható és láthatatlan Boldogságokkal. A Jövõ Birodalmában látják az életre készülõdést. Többször is látni vélik a kék madarat, de amikor megfogják, elváltozik a színe, megdöglik, elröpül, vagy éppen megfeledkeznek róla. Az út végén búcsúzni kell a Dolgok és Lények lelkétõl - visszamennek a Csöndbe. A gyerekek felébrednek, a kezükbõl kiröppen az otthoni kék madár. De már mindent szebbnek látnak, mint azelõtt. Miért repült el? Hová repült?
A Nobel-díjas belga-flamand drámaköltő láthatatlan főszereplője az Idő. Az a nagyon kicsi idő, ami élnünk adatott, és az a beláthatatlan, ami előtte és utána van. A mese szabad átjárást enged múlt és jövő, a már és még nem élők tartományai között. Ébrenlét-álom, élet-halál, valóság-képzelet, gyerekkor-öregkor mezsgyéjén mozog. Hősei bejárnak egy utat. Előre mennek? Visszafele? Mindenesetre látni tanulnak. Tapasztalatokat szereznek. Vagy tapasztalataik birtokában visszatekintenek? Nem kell eldönteni.
Az viszont eldöntött tény, hogy Zsótér Sándor rendező java részt ugyanazzal a színészgárdával dolgozik együtt, amellyel korábban már több sikeres előadást hozott létre, akikkel szinte félszavakból értik egymást. A főszerepekben Venczel Vera, Börcsök Enikő, s egy régi kiváló „játszótárs”, Béres Ilona látható, továbbá jelentős feladatot kapott Halász Judit, Hegedűs D. Géza, Szamosi Zsófi, Juhász István és Varju Kálmán.
Maeterlinck tündérjátékát 14 éven felüli nézőinknek ajánljuk.
Pesti Színház – 2006. január 21.
Szép Ernő: Lila ákác (szerelmes história)
Rendező: Forgács Péter
Ez a szerelmi történet rendelkezik mindazzal, amiért szerelmi történeteket annyira vágyunk nézni a színpadon: szerelmi három (sõt négy) szög, rafinált harc a férfi szerelméért, ügyetlen harc a nõ szerelméért, nagy találkozások és nagy elválások, sok könny és még több nevetés, egy csodás pesti nyelv utánozhatatlan humora és édessége, fiatalság és Liget és szépség és tánc és virágok és még mennyi minden!
Egy legenda a Pesti Színház színpadán: a magyar színháztörténet egyik leghíresebb szerelmi története: Tóth Manci (Tornyi Ildikó), varronessz (tudniillik varrónõ, majd orfeumi táncosnõ) és Csacsinszky Pali (Telekes Péter), bankonc (tudniillik banktisztviselõ és az orfeum szorgos látogatója) között.
A további szerepekben Igó Éva, Lukács Sándor, Lajos András, Vallai Péter, Pindroch Csaba, Csőre Gábor, Kolovratnik Krisztián, Zeck Julianna/Csonka Szilvia, Cseh Judit, Szőcs Artur és Miklósy György látható.
Ruttkai Éva-emlékdíjas: Börcsök Enikő
Tavaly december 30-án tizenkilencedik alkalommal került sor a Ruttkai Éva-emlékgyűrű átadására. A díjat, amelyet az egykori csodálatos művésznő lánya, Gábor Juli alapított, - a társulat titkos szavazatai alapján - Börcsök Enikő ki érdemelte ki a Stuart Máriában (Erzsébet), illetve a Négy lába van a lónak, mégis megbotlik című Osztrovszkij komédiában (Glumova) nyújtott kiemelkedő teljesítménye alapján.
/Fotó:MTI/
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |