Miért bánnak mostohán a színműírók a színésznőkkel? Extrémnek kell-e lennie az előadásnak a sikerhez? Szigorúbb-e a színész-rendező annál, aki még sohasem állt a világot jelentő deszkákon Thália papjaként? Mindezekről Bencze Ilonát faggattuk, aki három, csupa női szereplős darab után a Mici néni két életét rendezi meg nemsokára.

Öröklődik a színészmesterség a Prima Primissima díjat kapott Haumann Péter családjában. Az MTI-Pressnek elmesélte, hogy milyen késztetések, gyerekkori játékok vezették őket erre a pályára. Beszélt a közönségről is, amelyik akkor is értő, ha bűnözőpalántákból áll.

Előadás előtt találkozunk, épp legfrissebb szerepét játssza Bernard Slade: Jutalomjáték című darabjában, a Játékszínben. Gálvölgyi Jánossal az öltözőben ülünk le és eszembe jut az öt évvel ezelőtti beszélgetésünk. Ugyanott folytatjuk, ahol akkor abbahagytuk.

Avagy csevegés életről, színházról és laborozásról Várday Gabriella színművésznővel... Haláli egy csaj. Lendül, robban a semmiből. A végtelenségig eredeti, spontán, sokszínű, eleven, szóval ilyen nőcit nem látni minden flaszteren. Humora ragyogó, a kinézete még ragyogóbb, valósággal körbedongják a férfiak.

A gazdaság világon végigsöprő megromlása – a várttól eltérően – nálunk sem szegte nagymértékben az emberek szórakozási kedvét. Így volt ez az alföldi fürdővárosban, Gyulán is, ahová sokan látogattak a jól szervezett nyári program kedvéért. Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója most velünk is megosztja a 46. évad értékelését.

A színész munkája attól szép, hogy egyetlen emberöltő alatt számos sorsot láttathat, s egyetlen előadás is elég ahhoz, hogy megmutasson egy teljes életet. Takács Katalin, az Új Színház Jászai Mari-díjas Érdemes művésze számos életsorsot közvetített színpadon és filmen. Ezen a nyáron az ország több pontján is fellépett. Többnyire az Ilan Eldad rendezte Sírpiknikben remekelt, de Gyulára is elutazott egy felolvasás kedvéért.

A legmegátalkodottabb színházkerülő is ismeri, és fejet hajt előtte, mert mindig sikerül bizonyítania, hogy az emberi történetek, érzelmek, indulatok izgalmas témák maradnak, akármilyenek is. Őt nézve, mindig eszünkbe jut az örök tétel, miszerint a tragikum és a komikum egy tőről fakad. Gáspár Sándor a nézők kedvence, de leginkább azért, mert szerény, megszólítható, s „olyan, mint mi”. Ám tisztességes mesterember is, aki egy jó darab felolvasásáért Gyuláig is képes elmenni.

Jól indult a 2009-es év Scherer Péter színművész számára: a szereplésével forgatott két játékfilm, a Made in Hungária és a Papírkutyák bemutatója után márciusban átvehette a Jászai Mari-díjat és rendezőként is bemutatkozhatott a budapesti Kolibri Színházban.

Racionális, a szerelem ellen néha cinizmussal védekező lapkiadót alakít Csányi Sándor a budapesti Madách Színházban Neil Simon És mennyi szerelem! című, csütörtök este bemutatott romantikus komédiájában. A filmrendezők és a televíziós csatornák által is szívesen foglalkoztatott színész a friss premier mellett beszélt előkészületben lévő munkáiról és korábban tervezett színistúdiójáról is.

Takács Katalin, az Új Színház Jászai Mari-díjas művésze két bemutatóra készülve kezdhette az idei szezont. Hunyady Sándor darabjában félvilági hölgyet alakít, egy francia abszurd után pedig musicalban bizonyíthatja sokoldalúságát, miközben egy megrázó asszonyi történettel is járja az országot.

Kőszeg, Szombathely, Héviz. Az idén egyik sem üdülőhely Molnár Piroska, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas művésze számára, mindhárom városban rangos színészi feladat várja. Pihenésre csak a fárasztó nyár vége felé marad ideje, aztán újra elbűvölheti majd esténként a közönséget, s taníthatja a jövő színészeit.

Balogh Rodrigó színész, rendező, drámapedagógus, útkereső. A művészeten keresztül próbálja meg azt, ami keveseknek sikerült: utat mutatni azoknak, akiknek az élet nehezebb sorsot rendelt.

„Még soha senkinek nem mondtam ennyi szomorú dolgot, mint magának!” – jegyezte meg, miközben kikísért a lakásából. S közben mosolygott. Én pedig meghatódtam. Schubert Évából csak úgy ömlött a sok gondolat, történet, a tények, a nevek, a helyek. Bámulva hallgattam őt, és szinte ittam minden szavát.

Sárdi Mária Kislány a pokolban című napló regényét láthatják mindazok, akik ellátogatnak a Dohány utcai Zsinagógába 2010. április 19-én, 19:00 órai kezdéssel. Ekkor emlékeznek meg a holokauszt áldozatairól a zsinagógában. Erről kérdeztük a darab és a program rendezőjét, Kriszt Lászlót.

Arra a kérdésre, mi a közös a tatabányai Jászai Mari Színházban és a Budaörsi Játékszínben, a válasz egy név, dr. Éless Béla. Mindkét teátrum alapítása az ő nevéhez köthető, mindkettőt tizenegy évig irányította, s mindkét helyen a politika okozta a „vesztét”. Egy újságíró nem mondhat véleményt, de most az egyszer nézzék el nekem, ugyanis ennek az embernek a szellemisége, kitartása mindenki számára példaértékű.

A színháznak nem csak az a feladata, hogy jó előadásokat hozzon létre, hanem az is, hogy hatással legyen arra a mikrotársadalomra, amelybe bele van ágyazva. Alapvető célja, hogy hasson az emberekre, amit természetesen elsősorban előadásaival kell megtennie, de keresnie kell azokat az alkalmakat is, amikor másfajta kontaktusba kerül a közönséggel - húzta alá Jordán Tamás, a Weöres Sándor színház igazgatója, az MTI-Press-nek adott interjújában.

Baradlay Ödönt várom. Rákóczi hadnagyát. Cyranót. Előd vezért. Pósalaki urat. Vagyis azt, aki ezeket az irodalmi alakokat - megszámlálhatatlanul sok társukkal együtt - színpadon vagy filmvásznon évtizedek során megelevenítette: Bitskey Tibort várom a körszálló presszójában. Az egyenes tartású, büszke lépésű, 2000 óta Kossuth-díjas színész a napokban töltötte be nyolcvanadik életévét.

A jó beszélgetés kölcsönös ajándék. Új gondolatokat, belénk ívódó hangulatokat vagy olyan szavakba foglalt felfedezéseket ad, amiket érzünk ugyan, de még nem sikerült pontosan megragadnunk; ami nem csoda, hiszen már alaposan elkoptattuk a szavakat. Talán már azzal is beérjük, ha csak egyikünk számára ajándék, ha csak egyikünk érzi úgy: „ismerem” ezt az embert, hiába találkozunk először. A jó beszélgetés talán nem is fejeződik be, csak abbamarad valahol. Lehet folytatni legközelebb, vagy hangulatában időzve tovább építeni. Malek Andrea ilyen hangulatot ajándékozott.

Tudják, mi a közös a Csinibaba Etelkája, a Zimmer Feri Rozikája és a Tűzvonalban című krimi Czimmermann Anitája között? Mindegyik karaktert Kovács Vanda, a Centrál Színház művésznője jeleníti meg.

...avagy verbális találka a Nemzeti Színház főigazgatójával... Bevallom, nálam ő a Favorit. Az abszolút Top, a Kedvenc. Fölötte esetleg a Jóistent tűröm el, ha épp hallgat az imáimra.

Svéd nyelvű finn szerző bemutatóját rendezi Márton András a Shure Stúdióban. Bengt Ahlfors Hamu és pálinka című komédiájának április 4-én van a bemutatója.

Februártól a Thália Színház igazgatója Zimányi Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Kht. vezetője, aki színigazgatói kinevezésétől függetlenül továbbra is irányítja a fesztiválközpontot.

Szomjas oázis, Női mandalák, A szerelem háború. Ilyen, meghökkentőnek is nevezhető címekkel rendezett esteket a közelmúltban a Vígszínház házi színpadán kortárs költőnők írásaiból Eszenyi Enikő, akit nemcsak arról kérdeztünk, hogy harcos feminista-e, hanem a fiatalság megőrzésének titkát is elkértük tőle.

Oszter Sándor még győri kisiskolásként, egy vers elmondásával hívta fel magára a költemény szerzőjének, Illyés Gyulának a figyelmét. Harmadéves főiskolásként pedig őt választották ki a tanyavilág betyárkirálya, Rózsa Sándor figurájának máig emlékezetes megformálására. A színész – hatvanadik születésnapjához közelítve – a pálya kezdetére emlékezik.

Woody Allen Játszd újra, Sam! című vígjátékát negyed százada mutatta be a Vígszínház, Valló Péter rendezésében, Kern András főszereplésével. Az előadás azóta is táblás házakat vonz. Jeles dátum a darab történetében 2008. április 19., amikor is 400. alkalommal hangzott el a pesti színpadon a már klasszikussá vált párbeszéd: „Mi az a Ciszjordánia? Ugyanaz, mint a rendes Jordánia, csak fél hanggal följebb”.