BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
A magyar operett hungarikum
Dátum: 2011. március 3., csütörtök, 15:38
Mivel a fővárosnak nincs pénze arra, hogy kiemelten kezelje a Budapesti Operettszínházat, szükségszerűnek látszik, hogy állami kézbe kerüljön, egy kategóriába a többi nemzeti intézménnyel – véli Kerényi Miklós Gábor főigazgató, aki szerint a klasszikus operett-repertoár és a magyar irodalmi alapanyagból készülő új musicalek együttesen nemzeti jelleget kölcsönöznek a teátrumnak.

Mint azt Kerényi Miklós Gábor elmondta, nem lepte meg a bejelentés, miszerint a főváros átadná az államnak a színházat. „A dilemmáról, hogy legyen-e a főváros helyett az állam a ’gazdánk’, régóta tudunk” – jegyezte meg a főigazgató.

Utalt arra: a kérdés különösen aktuális most, hogy a hungarikum törvény megalkotása kapcsán felvetődött, hogy szellemi dolgokat, különleges alkotásokat, köztük a magyar operettet is e kategóriába sorolják.

Kerényi Miklós Gábor a műfaj „hungarikumságát” azzal magyarázza, hogy a magyar darabokban a bécsinél vagy a francia operettnél nagyobb szerep jut a táncos-komikus szubrett párnak, a lendület, az erő, a színesség nagyon karakteres vonásokat ad ezeknek a műveknek.

A magyar operett Lehár Ferenctől Kálmán Imrén keresztül Szirmai Albertig igen mélyen gyökerezik a kárpát-medencei zenében, s a mai zeneszerzők, Szakcsi Lakatos Béla, Jávori Ferenc, Kocsák Tibor, Szörényi Levente, Tolcsvay László méltó folytatói e nagy elődöknek. „Feltétlenül közéjük sorolandó a szabadkai Lévay Szilveszter, aki, bár járja a világot és a tengeren túl is rendkívül sikeres, magyarnak vallja magát” – fűzte hozzá a főigazgató.

A magyar operettben van sírás és nevetés, mindehhez társul egy csipetnyi humor, amitől az egész sziporkázik. „Sokféle hatás épült be e művekbe: a szláv érzelgősség, a német precizitás, az olaszos romantika, a bécsi freudizmuson nyugvó kétértelműség és a szélsőséges magyar virtus” – magyarázta Kerényi Miklós Gábor.

„Mi az előadásainkkal visszahoztuk a műfaj értékét” – hangsúlyozta a főigazgató, hozzátéve, hogy erőfeszítéseik nyomán egyre több operettet játszanak az egész országban, s kezdeményezésükre megalakult az Európai Zenés Színházak Szövetsége is.

„Megkerülhetetlenné vált a kérdés, hogy egy ilyen színházat Budapest tud-e kiemelten, a többi színházától függetlenül kezelni? Jelenleg a fővárosnak erre nincs pénze. A másik lehetőség: kerüljünk állami kézbe, létezzünk egy kategóriában a többi nemzeti intézménnyel” – vázolta fel a helyzetet Kerényi Miklós Gábor, aki szerint az utóbbi látszik szükségszerűnek, mert nemcsak a klasszikus operettekből álló repertoárt kell védeni, új magyar musicaljeik is magyar irodalmi alapanyagból készülnek, s ezek így együtt nyilvánvalóan nemzeti jelleget kölcsönöznek a színháznak.

„Évente 550 előadást játszunk, 400 ezren fölüli nézőszámmal, amit operettekkel és magyar musicalekkel értünk el. A sikert nem a West End- vagy Broadway-musicalek hozzák” – mutatott rá a főigazgató, kiemelve, hogy bár az operett nagyon drága műfaj, a színház költségvetésének csupán 23 százaléka állami támogatás, 77 százaléka saját bevétel.

Kérdésre Kerényi Miklós Gábor elmondta, hogy bár egyelőre nem esett nyilvánosan szó arról, miként reagált a szaktárca a főváros ajánlatára, különböző információi azt sugallják, hogy megvan a fogadókészség. „Nyilvánvalóan rengeteg tárgyalást kell folytatnunk, míg a csere létrejön. De úgy vélem, hogy ez a színház érdeke, mert amit az elmúlt tíz évben létrehozott, nem szabad kockára tenni” – hangsúlyozta az operettszínház főigazgatója.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Molnár Ferenc jókedvű társasággal vacsorázott egy óbudai vendéglőben. Az asztalok között állandóan ott lábatlankodott egy szemtelen kiscsirke, le-lecsapva a morzsákra.
 
Az amerikai turnéja során Jehudi Menuhint, a világhírű hegedűművészt meghívták egy gazdag házhoz. A textilgyáros házigazda kihasználta az alkalmat, és megkérte Menuhint, hallgassa meg fia játékát, mert mindenki nagyon tehetségesnek tartja
Aforizmák
„ Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött."
Karinthy Frigyes
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ