BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Eperjes Károly Budapest díszpolgára
Dátum: 2011. június 8., szerda, 9:46
Meglepte, hogy született vidékiként megkapja a Budapest díszpolgára címet Eperjes Károly színművészt, aki nagyon szeret dolgozni, sok színház elindulásánál és megerősödésénél volt jelen, és mint mondja, nincs oka panaszra.

– Mindig oda mentem, ahol azt láttam, hogy az értékteremtést a saját képességeimmel jobban tudom szolgálni – fogalmazott, pályáját felidézve.

– Meglepő számomra, hogy én mint vidéki fiú ebben a megtiszteltetésben részesültem, és nagyon örülök neki – közölte a színész, hozzátéve: bár igaz az is, hogy évtizedek óta a fővárosban él. Megjegyezte, hogy sok gratuláló üzenetet és telefonhívást kapott, tehát úgy érzi, a választás mások ízlésével is találkozott. Az elismerést június 19-én veszi majd át másokkal együtt.

Szülei eredetileg papnak szánták. Mielőtt a színészpályát választotta, volt műszerész, népművelő, és sportolt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1980-ban végezte el Major Tamás és Simon Zsuzsa osztályában – többek között Babarczy László, Gáti István, Székely Gábor és Hegedűs Géza tanítványaként –, és a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött. 1981-től a Nemzeti Színház, 1982-től a Katona József Színház, 1987-88-ban a Radnóti Színpad tagja volt. 1988-tól szabadfoglalkozású színész, majd 1993-96-ig a Művész Színház tagja.

Mint felidézte, a Katona József Színházban nagyon jó társaság volt, de egyszer csak megbomlott az a fajta szellemiség és lelkület, amellyel megindult a színház.

– Amikor elhagytam a Katonát, fájdalommal tettem, de a következő évadomat nem tudtam volna végigcsinálni, ha maradok – mutatott rá, megjegyezve hogy A hetvenkedő katonát (Radnóti Színpad, Taub János rendezése), az Eldorádó és a Hanussen című filmet mind egy évadban készítette. Így találkozhatott Taub Jánossal, aki főiskolai tanára, Major Tamás mellett a legnagyobb hatással volt pályájára. Major és Taub művészi igénye egy irányban hatott nála.

– A főiskola után Kaposváron dolgozni nagyszerű volt, sokan mondták, hogy bolondság változtatni, de aztán a Nemzetiben és a Katonában szintén kitűnő volt a munka, és a Radnóti Színpadon is nagyon jól éreztem magam. De mindennek a betetőzése az volt, amikor létrehoztuk a Művész Színházat – elevenítette fel. – Az volt a társulati lét eddigi csúcsa számomra.

Úgy vélekedett, hogy a Művész Színház, amely csupán pár évig működött, ha a „szakma” teret ad neki, a mai napig is virágozhatna. 

– Az is felemelő érzés volt számomra, hogy mindenféle ellenszéllel szemben létrehoztuk a Kelemen László Színkört, amely magas szinten működött. Sok szép dolog történt az életemben, nem panaszkodhatom. Sok színház elindulásánál és megerősödésénél voltam jelen, ami örömmel tölt el – fogalmazott.

– Nagyon szeretek dolgozni, és nem éreztem tehernek a munkát. Időnként kevesebbet alszik az ember, amikor meg ideje engedi, többet – fejtette ki, felidézve Bereményi Géza szavait, aki a munkabírására rácsodálkozva egyszer azt mondta: „nagy szerencsénk, Szami, hogy te a sport világából érkeztél”.

Legkedvesebb filmje A tanítványok, a legfontosabb filmje pedig a Hídember, amelyre a legtöbbet készült, és amely a legtöbbet adta számára. Bereményi Géza nagyszabású filmjében a legnagyobb magyart, gróf Széchenyi Istvánt alakította. Leghíresebb filmje az Eldorádó, a legnézettebb pedig a Csapd le csacsi, a 6:3 vagy A legényanya lehet – latolgatta, hozzáfűzve, hogy tulajdonképpen minden filmjét szereti.

Négyszer nyerte el a Magyar Filmszemle díját a legjobb férfi főszereplő kategóriában. 1985-ben a chicagói filmfesztiválon is megkapta a legjobb férfialakítás díját. A hetvenkedő katonában alakított szerepéért 1992-ben a III. Világszínházi Találkozón, Kairóban a legjobb férfiszínész díját és különdíjat is kapott. Jászai Mari-díjas (1986) és Kossuth-díjas (1999) művész.

Szavai szerint szívesen tanítana egy jó művészeti egyetemen. Arra a kérdésre pedig, hogy miért vágyik a színházigazgatói munkára, úgy válaszolt: Bujtor István mellett Veszprémben megtanulta, hogyan lehet ezt jól csinálni.

– Veszprémben azóta minden évben nyereséges a színház, nő a nézőszám, és két ízben elnyertük a Vidéki Színházak Találkozójának díját is. Szeretném bebizonyítani magamnak és mindenkinek, hogy lehet ezt jól is csinálni. Örömömet lelem benne, hogy a kollégák is jól érzik magukat, és a fenntartó is örül annak, hogy jól működik a színház – magyarázta.

Jelenleg hat szerepet játszik. Szinetár Miklós rendezésében a Koldusoperában Tigris Braunt alakítja; a bemutatót ősszel tartják a veszprémi Petőfi Színházban. Kiemelte, hogy nagy reményekkel várja két filmje premierjét: a Szabó Magda művéből készült Ajtó című filmet, amelyet Szabó István rendezett, valamint Márai Sándor Kalandját, Sipos József rendezését, amelyen az utolsó simításokat végzik.

– Mindkét film szépen illeszkedik abba a sorba, amelyet eddig sem kell megtagadjak – húzta alá.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Salamon Béla mikor megkapta az Érdemes művész díjat, találkozott Dobozi Imre Kossuth-díjas íróval aki igy üdvözölte:
 
A híres debreceni komikus az ország másik végében szerepel. Szünetben bemegy az öltözőjébe egy felhevült anya a lányával, és lelkesen mondja:
Aforizmák
„ Szeretni valakit annyi, mint átvilágítani."
Hugo
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ