BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Eperjes Károly Budapest díszpolgára
Dátum: 2011. június 8., szerda, 9:46
Meglepte, hogy született vidékiként megkapja a Budapest díszpolgára címet Eperjes Károly színművészt, aki nagyon szeret dolgozni, sok színház elindulásánál és megerősödésénél volt jelen, és mint mondja, nincs oka panaszra.

– Mindig oda mentem, ahol azt láttam, hogy az értékteremtést a saját képességeimmel jobban tudom szolgálni – fogalmazott, pályáját felidézve.

– Meglepő számomra, hogy én mint vidéki fiú ebben a megtiszteltetésben részesültem, és nagyon örülök neki – közölte a színész, hozzátéve: bár igaz az is, hogy évtizedek óta a fővárosban él. Megjegyezte, hogy sok gratuláló üzenetet és telefonhívást kapott, tehát úgy érzi, a választás mások ízlésével is találkozott. Az elismerést június 19-én veszi majd át másokkal együtt.

Szülei eredetileg papnak szánták. Mielőtt a színészpályát választotta, volt műszerész, népművelő, és sportolt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1980-ban végezte el Major Tamás és Simon Zsuzsa osztályában – többek között Babarczy László, Gáti István, Székely Gábor és Hegedűs Géza tanítványaként –, és a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött. 1981-től a Nemzeti Színház, 1982-től a Katona József Színház, 1987-88-ban a Radnóti Színpad tagja volt. 1988-tól szabadfoglalkozású színész, majd 1993-96-ig a Művész Színház tagja.

Mint felidézte, a Katona József Színházban nagyon jó társaság volt, de egyszer csak megbomlott az a fajta szellemiség és lelkület, amellyel megindult a színház.

– Amikor elhagytam a Katonát, fájdalommal tettem, de a következő évadomat nem tudtam volna végigcsinálni, ha maradok – mutatott rá, megjegyezve hogy A hetvenkedő katonát (Radnóti Színpad, Taub János rendezése), az Eldorádó és a Hanussen című filmet mind egy évadban készítette. Így találkozhatott Taub Jánossal, aki főiskolai tanára, Major Tamás mellett a legnagyobb hatással volt pályájára. Major és Taub művészi igénye egy irányban hatott nála.

– A főiskola után Kaposváron dolgozni nagyszerű volt, sokan mondták, hogy bolondság változtatni, de aztán a Nemzetiben és a Katonában szintén kitűnő volt a munka, és a Radnóti Színpadon is nagyon jól éreztem magam. De mindennek a betetőzése az volt, amikor létrehoztuk a Művész Színházat – elevenítette fel. – Az volt a társulati lét eddigi csúcsa számomra.

Úgy vélekedett, hogy a Művész Színház, amely csupán pár évig működött, ha a „szakma” teret ad neki, a mai napig is virágozhatna. 

– Az is felemelő érzés volt számomra, hogy mindenféle ellenszéllel szemben létrehoztuk a Kelemen László Színkört, amely magas szinten működött. Sok szép dolog történt az életemben, nem panaszkodhatom. Sok színház elindulásánál és megerősödésénél voltam jelen, ami örömmel tölt el – fogalmazott.

– Nagyon szeretek dolgozni, és nem éreztem tehernek a munkát. Időnként kevesebbet alszik az ember, amikor meg ideje engedi, többet – fejtette ki, felidézve Bereményi Géza szavait, aki a munkabírására rácsodálkozva egyszer azt mondta: „nagy szerencsénk, Szami, hogy te a sport világából érkeztél”.

Legkedvesebb filmje A tanítványok, a legfontosabb filmje pedig a Hídember, amelyre a legtöbbet készült, és amely a legtöbbet adta számára. Bereményi Géza nagyszabású filmjében a legnagyobb magyart, gróf Széchenyi Istvánt alakította. Leghíresebb filmje az Eldorádó, a legnézettebb pedig a Csapd le csacsi, a 6:3 vagy A legényanya lehet – latolgatta, hozzáfűzve, hogy tulajdonképpen minden filmjét szereti.

Négyszer nyerte el a Magyar Filmszemle díját a legjobb férfi főszereplő kategóriában. 1985-ben a chicagói filmfesztiválon is megkapta a legjobb férfialakítás díját. A hetvenkedő katonában alakított szerepéért 1992-ben a III. Világszínházi Találkozón, Kairóban a legjobb férfiszínész díját és különdíjat is kapott. Jászai Mari-díjas (1986) és Kossuth-díjas (1999) művész.

Szavai szerint szívesen tanítana egy jó művészeti egyetemen. Arra a kérdésre pedig, hogy miért vágyik a színházigazgatói munkára, úgy válaszolt: Bujtor István mellett Veszprémben megtanulta, hogyan lehet ezt jól csinálni.

– Veszprémben azóta minden évben nyereséges a színház, nő a nézőszám, és két ízben elnyertük a Vidéki Színházak Találkozójának díját is. Szeretném bebizonyítani magamnak és mindenkinek, hogy lehet ezt jól is csinálni. Örömömet lelem benne, hogy a kollégák is jól érzik magukat, és a fenntartó is örül annak, hogy jól működik a színház – magyarázta.

Jelenleg hat szerepet játszik. Szinetár Miklós rendezésében a Koldusoperában Tigris Braunt alakítja; a bemutatót ősszel tartják a veszprémi Petőfi Színházban. Kiemelte, hogy nagy reményekkel várja két filmje premierjét: a Szabó Magda művéből készült Ajtó című filmet, amelyet Szabó István rendezett, valamint Márai Sándor Kalandját, Sipos József rendezését, amelyen az utolsó simításokat végzik.

– Mindkét film szépen illeszkedik abba a sorba, amelyet eddig sem kell megtagadjak – húzta alá.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Úgy látszik a tehetséget, a zseniket máshol sem becsülik meg. Amikor Robert Burns meghalt, nem sokkal temetése után márványemlékművet állítottak neki.
 
Molnár Ferenc jókedvű társasággal vacsorázott egy óbudai vendéglőben. Az asztalok között állandóan ott lábatlankodott egy szemtelen kiscsirke, le-lecsapva a morzsákra.
Aforizmák
„Nehéz elhinni, hogy valaki igazat mond, ha tudjuk, hogy mi az ő helyében hazudnánk."
Henry Louis Mencken
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ