BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Gyógyír északi szélre
Dátum: 2011. július 19., kedd, 15:30
Fullajtár Andreát és Őze Áront láthatja a közönség a Gyógyír északi szélre című előadásban, amelyet szerdán mutatnak be az Óbudai Társaskör kertjében.

Beleszerethetünk-e valakibe az interneten, e-maileken keresztül? Valóságossá válhat-e egy virtuális kapcsolat? Erről szól az Orlai Produkciós Iroda legújabb előadása. A darabot színpadra állító Göttinger Pál elmondta: a munkára felkérték, és miután Daniel Glattauer regényét – amelyből a darab készült – elolvasta, igent mondott a rendezésre.

„A regényben az tetszett meg, hogy a szerző nagyon jó emberismerettel ír. Sokat tud arról a jelenségről, hogy mostanában szüntelen önkommunikációval vagyunk elfoglalva, például a Facebookon” – mondta a rendező, hozzáfűzve, hogy egy képet alkotunk magunkról, amelyhez aztán hűnek maradni, azt követni rettenetesen kíméletlen dolog és csak kudarccal végződhet.

A darab története szerint Emmi Rothner e-mailben szeretné lemondani a Like magazin előfizetését, de félreüt egy betűt, és levele véletlenül Leo Leikénél köt ki. Így veszi kezdetét a levélváltás, amelynek során egyre közelebb kerülnek egymáshoz, míg végül kénytelenek feltenni maguknak a kérdést: vajon a levelekben kifejezett egymás iránti egyre erősebb érzéseik kiállják-e a személyes találkozás próbáját? És ha igen, hogyan tovább? „Írjon nekem Emmi, a írás olyan, mint a csók, csak ajkak nélkül. Az írás annyi, mint csókolni, de ésszel” – írja Leo az előadásban.

A darab főhősei szerelmi viszonyba bonyolódnak, anélkül, hogy találkoznának, és úgy tűnik, mintha csak a jó részek érdekelnék őket egy kapcsolatból.

„Ha az ember odaadja magát a másik embernek, annak az egész másik ember az ára, és ők ezt az árat nem fizetik meg” – fogalmazott Göttinger Pál. Hozzátette: ha bosszúsak, vagy rosszban vannak, akkor nem írnak egymásnak, akár hetekkel később jelentkeznek újra, amikor már megint jókedvük van.

Mint mondta, a szereplők bejárják egy kapcsolat tetejét és alját egyaránt. A találkozást gyáván halogatják, mert annyira boldogok azzal, amit sikerült egymásból kihozniuk, hogy félnek a valóságtól. Hamar kiderül azonban, hogy ha elkezd lefoszlani az álarc, a kép, amit kialakítottak egymásról, semmi nem marad alatta. Kiderül, hogy amikor lemondanak erről a kialakított képről, akkor saját magukról mondanak le.

A rendező megfogalmazása szerint két fantasztikusan felkészült színésszel, Fullajtár Andreával és Őze Áronnal dolgozhatott együtt.

„Két teljesen más alkat, színházi szocializáció, az ő találkozásuk eleve izgalmas, és a darab erősségévé vált, hiszen a megformált két karakter is nagyon különböző” – mondta.

Kitért arra, hogy nemrég színészként is dolgozott a Telefondoktor című darabban, és ez tanulságos számára, mert azt tapasztalta, sokkal több múlik rajta kívülálló szempontokon, mint rendezőként gondolta volna. „Ezért türelmet tanultam a színészek kapcsán. Kevésbé vagyok erőszakos, mert tudom, mi az, amit nem szabad kihajtani a színészekből, és mi, amit ki kell” – fejtette ki.

A darab ismertetője szerint a 2006-ban megjelent Gyógyír északi szélre Daniel Glattauer nyolcadik regénye, és az utóbbi évek egyik legnagyobb osztrák és német könyvsikere, eddig 30 nyelven jelent meg szerte a világban.

Színpadi változatát maga az író készítette el, és 2009 májusa óta telt házak előtt játsszák a Wiener Kammerspielében. A közelmúltban jelent meg az első könyv folytatása, A hetedik hullám.

A darabot Kajtár Mária fordította, a díszlet és a jelmez Sebő Rózsa munkája. A bemutatót követően a produkciót Budapesten július 21-től 23-ig, és 27-től 30-ig játsszák. Rossz idő esetén az előadást az Óbudai Társaskör nagytermében tartják.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
A XIX. század végén a lengyel komponista és zongoraművész, Moritz Moszkowski Bécs utcáin sétálgatott a Rimszkij-Korszakov-tanítvány Alekszandr Glazunov társaságában.
 
Varsányi Irén, a Vígszínház nagy művésze az utcán összefutott egy színészkollégájával.
Aforizmák
„Nem művészet megöregedni, de művészet azt elviselni."
Johann Wolfgang Von Goethe
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ