Oszter Sándor még győri kisiskolásként, egy vers elmondásával hívta fel magára a költemény szerzőjének, Illyés Gyulának a figyelmét. Harmadéves főiskolásként pedig őt választották ki a tanyavilág betyárkirálya, Rózsa Sándor figurájának máig emlékezetes megformálására. A színész – hatvanadik születésnapjához közelítve – a pálya kezdetére emlékezik. Rózsa Sándor, a leghíresebb betyár történetét sokan és sokféle eszközzel feldolgozták, ám a legérdekesebben, legszínesebben kétségkívül Móricz Zsigmond nyúlt a témához. Regényéből Oszter Sándor főszereplésével 1979-ben filmsorozatot is készített a Magyar Televízió, amelynek sikerét csak a film paródiája múlta felül e témakörben, Hofi Géza sziporkázó humorral átszőtt előadásában.
A tévés ismétlések ellenére azonban mindez már történelem, s a szegedi tanyavilág rettegett betyárkirályát megformáló Oszter Sándor is a nyár végén a hatvanadik születésnapját fogja ünnepelni. Noha Rózsa Sándor a legjobb indulattal sem nevezhető pozitív hősnek, a jóképű, markáns alkatú színész jóvoltából egy ország szurkolt a perzekutoroktól folyvást űzött, saját társaival is gyakran összekülönböző betyárnak.Nem csoda, hiszen Oszter Sándor civilként is kedves ember, aki kérésünkre szívesen belement egy kis nosztalgiázásba.
– Szicíliai olasz vér is csörgedezik az ereimben, hiszen anyai nagyapám a vendetta, a vérbosszú elől menekülve hagyta el ősei földjét és telepedett le Erdélyben. Ezért aztán sokáig azt hittem, hogy az ő révén magam is onnan származom. Apai nagyapám molnár volt, akinek a malmát édesapám örökölte. A Rákosi-korszakban az Oszter család győri malmait államosították, de nemcsak a malmokat, minden más ingóságot is elvettek, amelyekért őseim becsülettel megdolgoztak. Akkor garázdálkodtak az igazi nagy betyárok! – jegyzi meg tréfás keserűséggel.Oszter Sándor így szegénységben nőtt fel. Édesapját az 1956-os forradalmat követően koncepciós perben hozott ítélettel több évi börtönbüntetésre ítélték. Hogyan lett a fiából mégis ünnepelt művész?
Már általános iskolás korában felfigyeltek versmondó tehetségére.– Amikor Győrött, a Költészet Napján elmondtam Illyés Gyula 1956-ben írt híres versét, a Bartókot a megyeházán, a költő megkérdezte: „Hol dolgozol fiam?” „Nem dolgozom még, második gimnazista vagyok” – feleltem megilletődve. „Gratulálok! Ezt a verset, a legkiválóbb színészek sem mondták el jobban, mint te. Téged az isten is színésznek teremtett.”
Az első nekifutásra felvették a Színművészeti Főiskolára. Amikor a diplomáját átvette Várkonyi Zoltántól, egy levelet is kapott tőle. Illyés Gyulának a főiskola rektorához évekkel azelőtt intézett ajánló sorait. Közben – már harmadéves főiskolásként – az egész ország megismerte:– Nem kis meglepetésemre elkapott Szinetár Miklós a főiskolai folyosón: „Oszter, magáért holnap reggel megy egy fekete autó és elviszi Törökbálintra. Minden délelőtt ez lesz a programja – mindaddig, ameddig profi módon nem tanul meg lovagolni.
Kaszkadőrök oktatták, hogy kell bánni Csillag nevű lovával, hogy fektesse, hogy ugrassa, hogyan pattanjon fel a vágtázó ló hátára.
– Nem kérdeztem, hogy miért kell ezt csinálnom. Egy főiskolás nem kérdez, hanem végrehajtja a feladatot. habár addig egyáltalán nem tudtam lovagolni - ismeri be Oszter.Szinetár végül is közölte vele, hogy ő lesz a Rózsa Sándorról szóló tévésorozatnak a címszereplője.
– Nyomban nekiláttam, hogy elolvassam Móricz Zsigmond és Krúdy Gyula könyvét a szegedi tanyavilág legendás hőséről - árul el egy kézenfekvő részletet a szerepre való felkészüléséből.A filmsorozat fergeteges sikere azzal is járt, hogy bármerre vitte az útja, az emberek olyan tisztelettel vették körül, mintha a legendás betyár kelt volna életre.
– Féltem, hogy beskatulyáznak, s ezután sorra játszhatom majd a haramiákat. Illyés Gyula megnyugtatott: "Sándor, ezt a szerepet minden színész irigyli tőled! Olyan film főszereplőjévé váltál, amely legendaként sokáig megmarad az emberek emlékezetében."Azóta legalább száz filmben játszott, színházi szerepeinek száma ennél is több, de az eltelt jó pár évtized alatt nem kínálták meg a rendezők hasonló szereppel. A közelmúltban azonban Árpa Attila tévés producer és rendező meghívta Osztert az Argo című filmjébe, ahol egy betyáros feladatot bízott rá: egy profi műkincscsempész banda tagjaként vadászik a kincsekre. Vajon erre a filmre hogyan emlékszik majd az utókor?
Kemény György (MTI Press)
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |
