Sosem voltam örömszínész (interjú Molnár Piroskával)
Dátum: 2008. június 11., szerda, 8:12
Kőszeg, Szombathely, Héviz. Az idén egyik sem üdülőhely Molnár Piroska, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas művésze számára, mindhárom városban rangos színészi feladat várja. Pihenésre csak a fárasztó nyár vége felé marad ideje, aztán újra elbűvölheti majd esténként a közönséget, s taníthatja a jövő színészeit.

Évad végén volt egy bemutatója, Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című darabjában lépett fel, a Nemzeti Színházban. De ezenkívül játszik még a Játékszínben, a Bubusban, ami már a századik előadáshoz közeleg, és a Fővárosi Operettszínház két sikerdarabjában: a Mozartban és a Menyasszonytáncban. Joggal kérdezhettük Molnár Piroskától:

 – Hogy bírja?

- Olyan vagyok, mint a cirkuszi ló! Ha felhangzik a trombitaszó, indulok a színpadra, és minden bajomat elfelejtem. Világéletemben fegyelmezett színész voltam, keményen dolgoztam. De persze, ahogy mennek az évek, egyre nehezebb a felkészülés. Sosem voltam örömszínész! Nekem ez a pálya sok-sok munkát - no persze boldogságot is - jelent. Sosem kértem szerepet, nem is gondolkodtam ilyesmin, ment a pálya, ment az élet, nem néztem vissza, mindig a következő feladat érdekelt. A színészetet szolgálatnak tekintem, ennek akartam megfelelni egész életemben - egészíti ki hitvallásával is a választ a Kossuth-díjas színésznő.

– Anyaszínházában, a Nemzetiben négy előadásban is játszik. Ezek jövőre is műsoron maradnak?

– Igen, az új vezetés is műsoron tartja a Macskalápot, a III.Richárdot, a Mesél a bécsi erdőt és ezt az új Rejtő-bemutatót, ami hatalmas siker. Egyrészt Rejtő sajátos humora, másrészt pedig Darvas Ferenc remek zenéje és Béres Attila rendezése miatt - ahogy mondani szokás - a csilláron is lógnak a nézők. Magam is dalra fakadok benne partneremmel, Hollósi Frigyessel. Az éneklés nem okoz gondot, hiszen évek óta játszom az Operettszínházban, korábban a Sissyben, most pedig a Mozartban és a Menyasszonytáncban. Ezért naponta több órát gyakorolok, és énektanárhoz is járok. Persze korábban, Kaposvárott sokat játszottam operettet - vidéken egy színésznek minden műfajban otthon kell lennie!

– Mivel tölti a nyarat? Egyáltalán: jut ideje pihenésre?

– Nem sok, mert két szerepet is elvállaltam. Kőszegen, a Várszínházban mutatják be a Királyi kaland című játékot, amely Mikszáth Kálmán Szelistyei asszonyok című novellája, illetve a belőle készült Makk Károly-film alapján készült. Sebő Ferenc szerzett hozzá zenét. Jordán Tamás rendezi, aki viszont a másik játszóhelyen, Szombathelyen partnerem lesz Macchiavelli Clizia című, kevéssé ismert vígjátékában. Szombathelyen még sosem játszottam, a Savaria Játékok keretében a városháza udvarán lépünk fel, a rendező Bezerédi Zoltán lesz. A kettő között pihenek Hévízen, de ha beindul az a magyar film, amire felkértek, akkor csak később. Sas Tamás forgat a Presszó című filmjéből televíziós játékot, ebben vállaltam el egy szerepet.

– Javában tartanak a Színházművészeti Egyetemen a vizsgák, ahol Ön tanít...

- A bábtagozatot vállaltam el, Meczner János felkérésére. Most végez az első osztályom, és indul a következő, ahol a felvételi vizsgákon kell részt vennem. Korábban is tanítottam Zsámbéki Gábor mellett, akkor Vámos László tanársegéde voltam. Kilencen végeznek idén, közülük páran vidéki színházhoz szerződnek színésznek, mert a bábot pluszban tanulják. Természetesen mennek a Budapesti Bábszínházhoz is, és szerencsére ma már minden megyei jogú városnak van önálló bábszínháza. Nagy öröm a fiatalokkal való foglalkozás. Ősszel nem kezdem azonnal az évadot, talán még szeptemberben is pihenhetek. Aztán két darabban játszom - az egyik Reményik Zsigmond Pokoli disznótora, amelyet Dömötör András rendez, a másik Racine műve, a Thália, Valló Péter rendezésében. Viszont ott leszek a POSZT-on, ahol Jordán Tamás kedves ünnepségre készül: összehívta a negyven éve végzett színészeket. A főiskola ugyanis csak az aranydiplomásokról, az ötven éve végzettekről szokott így is megemlékezni. Alig vagyunk már páran a pályán az évfolyamból, még Pártos Géza volt az osztályfőnökünk, a párhuzamos osztálynak pedig Simon Zsuzsa. Remélem, mindenki ott lesz, akivel együtt végeztünk, így például Venczel Vera, Esztergályos Cecília, Császár Angéla, Szombathy Gyula, Koltai Róbert, Harsányi Gábor.

Ézsiás Erzsébet

 


Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Egyik hazai körútján Caruso néhány ezer lírát utaltatott át magának egy kisváros postahivatalába. Amikor a címére érkezett pénzért jelentkezett, az akkurátus postamester sehogy sem volt megelégedve az énekes személyi igazolványaival.
 
G. B. Shaw sokat utazott hazájában. Egyszer egy falu határában megismerkedett egy juhásszal. Megkérdezte, hogy hívják.
Aforizmák
„Nem művészet megöregedni, de művészet azt elviselni."
Johann Wolfgang Von Goethe
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ