BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Szemes Mari emlékére
Dátum: 2008. december 8., hétfő, 11:22
Húsz éve, 1988. december 10-én hunyt el Szemes Mari Kossuth- és Jászai Mari-díjas díjas színésznő, kiváló művész.

1932. május 7-én született a ma Szlovákiához tartozó Sasváron. A Színház és Filmművészeti Főiskolán Gellért Endre tanítványa volt, 1952-ben kapta meg a diplomáját olyan nagy formátumú művészekkel együtt, mint Berek Kati, Váradi Hédi, Hacser Józsa, Horváth Teri, Buss Gyula és Szénási Ernő.

Első szerződése a Madách Színházhoz kötötte, majd Szegeden játszott. 1954-ben egy évadon keresztül a Petőfi Színházban lépett fel, ezután huszonkilenc évig volt a budapesti József Attila Színház vezető művésze. 1984-ben átszerződött a Nemzeti Színházhoz, amelynek haláláig tagja maradt.

Noha egyéniségéhez modern asszonyok hiteles ábrázolása állt a legközelebb, klasszikus drámákban is sikeres alakítások fűződnek a nevéhez. Játszotta Pék Máriát (Fejes Endre: Rozsdatemető), Lovasnét (Csurka István: Nagytakarítás), Gondos Esztert (Tamási Áron: Énekes madár), Angliai Erzsébetet (Robert Bolt: Éljen a királynő), Saroltot (Szörényi-Bródy: István, a király). Utolsó színpadi szerepe a Nemzeti Színházban a dajka volt Shakespeare Rómeó és Júliájában.

1949-ben állt először felvevőgép elé. Számos magyar filmben szerepelt, volt cselédlány (A harangok Rómába mentek, 1958), munkásasszony (Égre nyíló ablak, 1959), korcsmárosné (Kakuk Marci, 1973), nagymama (Napló gyermekeimnek, 1983). Egyik legemlékezetesebb alakítása Iboly, az átkozódó cigányasszony volt Mihályfi Imre 1985-ben forgatott Átok és szerelem című zenés tévéjátékában.

A humora is kitűnő volt. "Hej, ha az én galambocskám, Galuska Galagonyovics ezt megérhette volna!" - ma is kevés olyan magyar tévénéző akad, aki erre a mondatra ne emlékezne a Ványadt bácsi című, hatalmas sikerű Csehov-paródiából. Az ötpercenként elrebegett sóhajjal a dadust játszó Szemes Mari lejátszotta a színről a többi szereplőt, beleértve még a Ványadt bácsit alakító Alfonzót is.

Művészi munkáját számos rangos kitüntetéssel ismerték el. Két alkalommal kapott Jászai Mari-díjat (1960, 1970), 1979-ben kiváló művész lett, a Kossuth-díjat 1985-ben kapta meg. Hosszan tartó, súlyos betegségben ötvenhat évesen hunyt el Budapesten, 1988. december 10-én.

(MTI)

Fotó: www.mek.oszk.hu

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Yehudi Menuhin hegedűművész nemcsak játékáról, hanem roppant szorgalmáról is híres. Naponta nyolc órán át gyakorol, s ezt sohasem mulasztja el.
 
Örkény István a XX. század derekán alkotott. Az akkori kor (főként a politikai réteg) nem nagyon ismerte el munkásságát, sőt, nem nagyon kedvelte azt. Ezért aztán Örkény úgy döntött, hogy önként felhagy hivatásával, s megpróbálkozik az újságírással.
Aforizmák
„ Vannak gonosz emberek, akik kevésbé lennének veszedelmesek, ha nem volna bennük semmi jóság."
La Rochefoucauld
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ