BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Tolnay Klárira emlékezve
Dátum: 2009. július 21., kedd, 9:54
Tolnay Klárira emlékeznek születésének 95. évfordulója alkalmából a mohorai emlékházban szombaton. Megszólaltatják a 130 éves családi zongorát, és bemutatják az 1600-as évekig visszamenő Tolnay-családfát is.

A Nógrád megyei Mohorán 2000-ben nyitották meg a Tolnay Klári Emlékházat, ahol minden évben megemlékeznek a kétszeres Kossuth-díjas és kiváló művész születésnapjáról, ez a legfontosabb esemény a házban - mondta  Balla István, az emlékház vezetője.

Az emlékünnepségen Tolnay Klári alakjának megidézése mellett hangversennyel tisztelegnek a legendás színésznő előtt: Eckhart Gábor Liszt-díjas zongoraművész szólaltatja meg a Tolnay család 130 éves Oeser-zongoráját, majd a 23. Balassagyarmati nemzetközi muzsikustábor zongora szakosztályának hallgatói lépnek fel Ember Csaba karnagy vezényletével.

Balla István a családi zongora történetéről elmondta: a bécsi mester munkáját dicsérő hangszeren még Mauks Ilona, Mikszáth Kálmán felesége is játszott a családi eseményeken szervezett zenedélutánokon. A család költözései révén a zongora bejárta az országot, a második világháborúban egy ideig krumplisveremben őrizték. Tolnay Klári édesanyja halála után vált meg a hangszertől, és egy, a hangoló által javasolt tehetséges kislánynak ajándékozta. A megajándékozott néhány éve meghalt, és édesanyja juttatta el a zongorát Mohorára.

Hónapok óta dolgoznak az emlékházban a Tolnay-családfa összeállításán, a munkát szombaton mutatják be az emlékünnepség résztvevőinek - tette hozzá Balla István.

Az emlékházban állandó kiállítás látható a gyermekéveit Mohorán töltő Tolnay Klári életútját bemutató fényképekből, személyes használati tárgyaiból, családi ereklyékből, nagy sikerű színházi előadások kosztümjeiből. Több száz fénykép mellett látható egyebek mellett a gyűjteményben Tolnay Klári születési anyakönyvi kivonata, jogosítványa, útlevele és bibliája is.

Tolnay Klári 1914. július 17-én Tolnay Rózsiként született Budapesten, de Mohorán nevelkedett. 1932-ben Debrecenben érettségizett, az első sikert 1934-ben a Meseautó című film hozta meg számára; ettől kezdve csaknem száz filmben és tévéjátékban szerepelt, emlékezetes a Déryné, a Rokonok, a Pacsirta és a Legato.

1950-től haláláig a Madách Színházban játszott, itt kapta meg a világirodalom legnagyobb szerepeit, s itt aratta legnagyobb sikereit. Kiemelkedő alakítást nyújtott a Rómeó és Júliában, Ibsen Nórájának címszerepében, a Három nővér Irinájaként és a Sirály Arkagyinájaként, a Macskajáték Gizájaként és Blanche-ként a Vágy villamosában, majd mindezeket követte az Aranytó, s végül a Nagymama című darab főszerepe. 1998 őszén a Nemzeti Színházban Szabó Magda Régimódi történetében egy kedves apácafőnök megformálására készült, amikor október 27-én álmában érte a halál.


(MTI)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
 
„Évekkel ezelőtt Illyés Gyula Kegyenc című darabját mutattuk be a Madáchban. Gyula bácsi az egyik próbát meglátogatta és kérte: ne tiszteljük annyira a darabját.
Aforizmák
„ A barát az egyetlen, aki ki tudja javítani a hibáidat – de van annyi esze, hogy meg se próbálja."
Ismeretlen
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ