Tolnay Klárira emlékezve
Dátum: 2009. július 21., kedd, 9:54
Tolnay Klárira emlékeznek születésének 95. évfordulója alkalmából a mohorai emlékházban szombaton. Megszólaltatják a 130 éves családi zongorát, és bemutatják az 1600-as évekig visszamenő Tolnay-családfát is.

A Nógrád megyei Mohorán 2000-ben nyitották meg a Tolnay Klári Emlékházat, ahol minden évben megemlékeznek a kétszeres Kossuth-díjas és kiváló művész születésnapjáról, ez a legfontosabb esemény a házban - mondta  Balla István, az emlékház vezetője.

Az emlékünnepségen Tolnay Klári alakjának megidézése mellett hangversennyel tisztelegnek a legendás színésznő előtt: Eckhart Gábor Liszt-díjas zongoraművész szólaltatja meg a Tolnay család 130 éves Oeser-zongoráját, majd a 23. Balassagyarmati nemzetközi muzsikustábor zongora szakosztályának hallgatói lépnek fel Ember Csaba karnagy vezényletével.

Balla István a családi zongora történetéről elmondta: a bécsi mester munkáját dicsérő hangszeren még Mauks Ilona, Mikszáth Kálmán felesége is játszott a családi eseményeken szervezett zenedélutánokon. A család költözései révén a zongora bejárta az országot, a második világháborúban egy ideig krumplisveremben őrizték. Tolnay Klári édesanyja halála után vált meg a hangszertől, és egy, a hangoló által javasolt tehetséges kislánynak ajándékozta. A megajándékozott néhány éve meghalt, és édesanyja juttatta el a zongorát Mohorára.

Hónapok óta dolgoznak az emlékházban a Tolnay-családfa összeállításán, a munkát szombaton mutatják be az emlékünnepség résztvevőinek - tette hozzá Balla István.

Az emlékházban állandó kiállítás látható a gyermekéveit Mohorán töltő Tolnay Klári életútját bemutató fényképekből, személyes használati tárgyaiból, családi ereklyékből, nagy sikerű színházi előadások kosztümjeiből. Több száz fénykép mellett látható egyebek mellett a gyűjteményben Tolnay Klári születési anyakönyvi kivonata, jogosítványa, útlevele és bibliája is.

Tolnay Klári 1914. július 17-én Tolnay Rózsiként született Budapesten, de Mohorán nevelkedett. 1932-ben Debrecenben érettségizett, az első sikert 1934-ben a Meseautó című film hozta meg számára; ettől kezdve csaknem száz filmben és tévéjátékban szerepelt, emlékezetes a Déryné, a Rokonok, a Pacsirta és a Legato.

1950-től haláláig a Madách Színházban játszott, itt kapta meg a világirodalom legnagyobb szerepeit, s itt aratta legnagyobb sikereit. Kiemelkedő alakítást nyújtott a Rómeó és Júliában, Ibsen Nórájának címszerepében, a Három nővér Irinájaként és a Sirály Arkagyinájaként, a Macskajáték Gizájaként és Blanche-ként a Vágy villamosában, majd mindezeket követte az Aranytó, s végül a Nagymama című darab főszerepe. 1998 őszén a Nemzeti Színházban Szabó Magda Régimódi történetében egy kedves apácafőnök megformálására készült, amikor október 27-én álmában érte a halál.


(MTI)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
G. B. Shaw sokat utazott hazájában. Egyszer egy falu határában megismerkedett egy juhásszal. Megkérdezte, hogy hívják.
 
Maurice Joxant-nak, Lautrec barátjának az a gondolata támadt, hogy Lautrecnek bizonyára örömet szerezne, ha kijárná neki a Becsületrendet.
Aforizmák
„ ...már az iskolában megtanultam, hogy nem gondolhatok olyan furcsa és hihetetlen dolgot, amelyet valamely filozófus már előbb ne állított volna..."
Descartes
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ