Fő az illem!
Dátum: 2005. szeptember 17., szombat, 19:35
Az ötvenes évek derekán – okkal, ok nélkül – sokat panaszkodtak a Nemzeti Színház művészei, hogy a Színművészeti Főiskola növendék-statisztáinak rossz a modora. Nem mutatkoznak be illedelmesen, nyeglék, nem köszönnek, neveletlenek, és így tovább. Amint az már ilyenkor szokás – ha volt is a panasznak magva, lassanként túlzottan közkeletű és általános lett, a főiskolai növendékek java is érezte, hogy köröttük dermed, romlik a légkör.

  A helyzet különösen az olyan nagy statisztériás darabok előadása alkalmával éleződött ki, mint amilyen Az ember tragédiája. A Nemzeti tagjai akaratlanul is, már szinte pszichózisban figyelték a növendékek magatartását, az akadémisták pedig sértődötten és bosszankodva igyekeztek kivédeni a sűrűn felcsattanó korholásokat.
 
A Tragédia római színében a patrícius kéjencek éppen tivornyáztak, amikor távolról gyászének hallatszott, majd s fáklyás tetemvivők behozták a dögvészes halottat. Hippia: Máthé Erzsi fölébe hajolt, hogy kicsókolja szájából az obulust, s ekkor feldörgött a kíséretből előlépő Péter apostol: Bihari József hangja:

„ Megállj, a döghalált szívod magadba!”

Ebben a döbbenetes pillanatban a pestises hulla diszkréten felemelkedett a koporsóból, és halkan odalehelte Hippia fülébe:

– Bocsánat, művésznő…kezitcsókolom…Szabó Gyula, másodéves…

(Forrás: Békés István: Legújabb magyar anekdotakincs, 1966.)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
„A román Farsang című darabot az aranyos Both Béla, aki nagyszerű színházi rendező és színházalapító, olyan szigorúan állította színpadra, hogy az előadás ettől dögunalomba fulladt. Tulajdonképpen a darab ki lett fordítva önmagából, mintha egy nercbundának a bélését viseltük volna. Már a főpróbán megbuktunk.
 
A XIX. század végén a lengyel komponista és zongoraművész, Moritz Moszkowski Bécs utcáin sétálgatott a Rimszkij-Korszakov-tanítvány Alekszandr Glazunov társaságában.
Aforizmák
„Ne dühöngj, hogy megöregedtél, van, akinek ez sem sikerül."
George Bernard Shaw
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ