BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Száz éve született Mezei Mária
Dátum: 2009. október 16., péntek, 10:33
Száz éve, 1909. október 16-án született Kecskeméten Mezei (Mezey) Mária színésznő, a múlt század egyik kiemelkedő, hivatalos szakmai elismerésben viszont alig részesült művésze.

Édesanyját gyermekágyi lázban vesztette el. Földműves családból származó, önerejéből ügyvéddé lett apja a házukat összedöntő 1911-es földrengés után elmenekült a számára szenvedést és pusztulást hozó városból; előbb Erdélyben, majd Szegeden éltek. Mária apja követelésére beiratkozott a helyi egyetem bölcsészkarára, nyelvészetet és - egyedüli női hallgatóként - filozófiát tanult három szemeszteren át, aztán mégis gyermekkori álmát, a rivaldát választotta.

Rózsahegyi Kálmán színitanodájának elvégzése után 1931 őszén Miskolcra került. Itt kezdte koromfekete haját szőkére festeni, de a hajfesték gyenge volt, s ráragadt a „vörös Mezey" név. A férfiak 1935 után már a pesti utcán fordultak meg utána, mivel ekkor már a Kamara, a Belvárosi, majd a Vígszínház színpadán formálta meg a kacér dámákat, léha asszonyokat. A „vörös démon" az 1940-es években már igazi sztár volt, komoly szerepeket osztottak rá, a filmvásznon 1936-ban az Aranyember Athalie-jaként mutatkozott be.

1944-ben, a német megszállás alatt nem vállalt fellépést, a Tátrába menekült, és rátalált hitére. A fordulat éve után méltatlanul mellőzték – 1945 előtt „zsidóbarátsággal" vádolták, a háború után „polgári kacattá" nyilvánították. Kabarékban lépett fel, éjszakánként bárok füstös félhomályában a szintén margóra helyezett Cziffra György zongorakíséretével sanzonokat adott elő, éjféltájban Ady istenes verseit szavalta és zsoltárokat énekelt. Megváltás volt számára, amikor 1949-ben az Operettszínházba kerülhetett, ám aztán innen is mennie kellett, a Vidám Színpadra.

Második sztárkorszaka 1956 után jött el: 1962-ig a Madách, 1962-64 között a Nagymező utcai, rövid életű Petőfi Színház, 1964-től 1970-ig a Nemzeti Színház társulatában lépett fel. Remek szerepeket alakított százas szériákban, többek közt Warrennét G. B. Shaw darabjában. Háromrészes önálló estjével végigjárta az országot, a határon túli magyarlakta területeket, Párizs, New York, Toronto magyar közösségeit. Újra filmezett (Édes Anna, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Mici néni két élete, Tiltott terület), megromlott egészségét azonban 1970-ben összeroppantotta az influenza. Ekkor teljesen visszavonult budakeszi házába, és tizenhárom évig harcolt napról napra az életéért.

1981-ben megjelenhetett Vallomástöredékek című kötete, amely életéről, színészetéről, hitéről született írásait tartalmazza. Rá két évre, 1983. április 20-án csendesen távozott.



(MTI)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
 
Wagnert sokan bírálták, támadták életében. Egy ízben éppen társaság volt nála, amikor a postás egy levelet hozott. A zeneszerző felnyitotta, s a papírlapon mindössze egyetlen szó állt: „Hülye".
Aforizmák
„ Azok a nők, akik azt hiszik, hogy a férfiakat a hasukon keresztül lehet megfogni, egy jó arasznyit tévednek."
Ismeretlen
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ