BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
160 éve született Jászai Mari
Dátum: 2010. február 22., hétfő, 10:22
Százhatvan éve, 1850. február 24-én született Jászai Mari, a magyar színház nagyasszonya.

Krippel Mária Annaként anyakönyvezték a Komárom megyei Ászáron. Anyját ötéves korában vesztette el, ezután Pannonhalmán nevelte egy rokona. A négy elemi után durva apja és mostohája cselédnek adta, szolgált Bécsben is, majd az osztrák-porosz háborúban markotányoslány volt.

Tizenhat évesen megszökött egy vándortársulattal, színpadra először statisztaként lépett, és rövidesen már Jászai Mariként a Budai Népszínházban játszott kisebb szerepeket. A hatalmas tudásvággyal megáldott lány 1869 tavaszán hozzáment a nála tíz évvel idősebb, komoly és művelt Kassai Vidorhoz, akivel együtt szerződött Kolozsvárra. Az itt töltött három év alatt akár boldog is lehetett volna - ha nem kellett volna éheznie. Férje ugyanis (akitől nemsokára elvált) kávéházakba járt, miközben ő minden kis pénzét színpadi ruhákra költötte. Alakításainak híre eljutott a fővárosba, és a Nemzeti Színház intendánsa szerződtette a nyugalomba vonult Jókainé Laborfalvi Róza tragikai szerepkörére.

1872. április 3-án mutatkozott be a Bánk bán Gertrudis királynéjaként, és néhány hónapos megszakítással 53 évig tündökölt a Nemzeti élén. Veleszületett tehetségét állandóan fejlesztette, és óriási hatású művész vált belőle. 1883-ban ő volt Az ember tragédiájának első Évája, húsz Shakespeare-hősnőt játszott el, és elsőként alakította magyar színpadon Antigonét, Iokasztét, Elektrát.

Művészetének csúcsát Szophoklész Elektrájában érte el, Grillparzer Medeáját az 1887-es bemutató után harminc éven át játszotta páratlan sikerrel. Játékát és versmondását nemes pátosz hatotta át, kivételes egyénisége minden szerepet magára formált. Zengő alt hangja élettel töltötte meg a nemes veretű szövegeket, a színpadról tanított egy országot az igazi méltóságra. Megtanult görögül, németül, angolul és franciául, Ibsen John Gabriel Borkman című darabját az ő fordításában játszották. Petőfi rajongója és Széchenyi István csodálója volt, szilveszterenként Petőfi kiskőrösi szülőházánál versekkel emlékezett a költőre.

Utálta a képmutatást, túláradó temperamentuma, életszomja hősnővé tette a hétköznapi életben is. Szerelme volt rövidebb-hosszabb ideig a költő Reviczky Gyula, a fiatal író Szomory Dezső és a festő Feszty Árpád is. Szavai szerint "sosem volt méltó társam a színpadon. Az életben sem. Én mindig szárnyalni akartam, és a hősöm mindig a föld felé húzott".

Egyébiránt kevéssel beérte: cselédet nem tartott, lakását maga takarította, ruháit maga tervezte, varrta, gyakran adakozott, vagyona nem lévén az előadások bevételéből. Az I. világháborúban mindenét szétosztotta a katonák között, nyolcszázszor szavalt a sebesülteknek és a sebesültek javára.

Idős korára bölcs asszonnyá érett, gondolatait, művészi tapasztalatait cikkekben osztotta meg a világgal. A ma nevét viselő téren álló lakásának ablakából a Duna folyását nézte naphosszat. Élete végén méltósággal viselte a betegségével járó szörnyű szenvedéseket, 1926. október 5-én halt meg. Naplója és emlékiratai színháztörténeti szempontból is értékesek, 1953-ban díjat alapítottak emlékére.


(MTI)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Henrik Ibsen, a nagy drámaíró egy alkalommal Rómában sétálgatott, amikor fölkeltette érdeklődését egy plakát, amelyet nagy tömeg bámult. Közelebb ment, de észrevette, hogy nincs nála az olvasószemüvege.
 
Molnár Ferenc jókedvű társasággal vacsorázott egy óbudai vendéglőben. Az asztalok között állandóan ott lábatlankodott egy szemtelen kiscsirke, le-lecsapva a morzsákra.
Aforizmák
„ Nagy szerelem híján unalmas az élet."
Anton Pavlovics Csehov
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ