Akinek nem volt árnyéka
Dátum: 2006. május 22., hétfő, 17:11
Üstököscsillagként indult el Mészáros Ági a magyar színészet egén. Gyereklányként, 15 esztendősen már hivatástudata teljében tűnik fel a kiskunfélegyházi színpadon, a tánckarban, majd felfigyel rá Sziklai Jenõ szegedi színidirektor, s társulatához szerződteti.
                              

Útja innen vezet a nemzet elsõ színházába, ahol szerepek széles skálájában csillantja fel ösztönös, vele született tehetségét, a Tacskó, Puck, és többek között Molière, Shakespeare és Show alakjainak megformálása által válik felejthetetlenné mind a kollégák, mind pedig a közönség számára. „A csontjáig csupa kedvesség, tréfa, szépség, ironikus okosság, s egyetlen hangsúlyában egyetlen mosolyában vagy szemöldökrándításában sem oktató, erkölcsös, polgári hõsnõ. Csak fény és játék, nincs árnyéka” – írja róla Illés Endre, egyik szerepe kapcsán. Színpadi alakításain és filmszerepein is átsüt a gyermekkorából fakadóan meghatározó szelíd természete, nyíltszívűsége, s még ma élõ kollégái közt is akad, aki önzetlenségérõl megható történeteket tudna mesélni. A történelmi események azonban magukkal sodorják, s az ország ünnepelt színésznõjének jóra való törekvése egy pillanat alatt vész a semmibe… „Könny és nevetés, öröm és fájdalom, szerelem és sorscsapás, gyermeki kacaj és érett asszony zokogása: minden kelléke a színészetnek ott lapult tarsolyában… Ha Illyés Gyula azt mondta „Az ozorai példa” című versében „… ötven huszár volt akkor a szabadság…”, Mészáros Ági sorsát így fogalmazhatjuk meg: tíz esztendõn át Õ volt a magyar színészet! – mondta Sinkovits Imre gyászbeszédében Mészáros Ági ravatalánál, majd így folytatta. – Igen! Tíz éven át! Ennyi jutott Neki! Tíz esztendõ alatt hozta világra színházi és filmszerepeinek fényes sorát, klasszikus és mai, magyar és világirodalmi nõalakok feledhetetlen panteonját. Most joggal kérdezhetik a mai fiatalok: miért csak tíz éven át?! Az udvarias, semlegesítõ válasz ez lehetne, mert megbetegedett. De ugye, Ágika és Ti, kortársaim, mi tudjuk az igazságot? 1956 novembere után a magyar színészek javának egy közös vágya, hogy addig nem lépünk színpadra, amíg idegen hatalom katonái tartózkodnak hazánkban! S ezt Ágika maga olvasta fel a nevünkben. Hát ekkor halt meg elõször a magyar kultúrpolitikai kivégzõosztagának sortüzében.” A forradalom elsõ napjaiban, a még régi vezetésű Kossuth Rádió üzent Mészáros Ágiért, jöjjön szavalni. Mészáros nem ment. Hétfõn ismét érte jöttek. Mészáros Ági közölte, hogy

1956. október 29. Hétfõ, 16.00 Kossuth Rádió:

„Most Mészáros Ági Kossuth-díjas színművésznõ áll a mikrofon elõtt. Most nem egy színész, hanem egy magyar anya áll a mikrofon elõtt. Az elmúlt években és az elmúlt békegyûlésen hangoztattam, hogy féltem gyermekeink jövõjét. Azért küzdöttem és akarok küzdeni, hogy ne folyjon többé drága magyar vér. Az elmúlt tragikus napok komolysága, biztosítják, hogy így tovább nem mehet. Ezt mindenki tudja. Ebben az országban csak úgy élhetünk, ha mi magyarok magunk intézzük sorsunkat. Ezt csak abban az esetben tudjuk, ha a szovjet csapatok elhagyják hazánkat. Az elmúlt években annyi ígéretet kaptunk, amibõl semmi sem lett. Hiszek benne, hogy ezúttal az ígéret nem marad üres szó. Én a magam részérõl csak akkor fogok tovább dolgozni, ha ez az ígéret a legközelebbi napokban valóra válik.”

Valamennyi megjelenõ újság másnap beszámol Mészáros Ági rádióbeszédérõl, és beszéde egy mondatának tartalmát különösen kiemelik: „Ameddig szovjet csapatok vannak, ne szóljon egyetlen magyar színész sem.” Október 30-án, kedden 11 órára a Nemzeti Színházban a Színművészeti Szövetség gyűlést hív össze, amelyen határozatuk értelmében: országos színészsztrájkot hirdetnek meg, Mészáros Ági rádióbeszéde kapcsán. A sztrájk értelmében addig nem tartanak elõadást, amíg a szovjet hadsereg el nem hagyja az ország területét. A forradalomnak ezen a pontján válik országos méretűvé ez a követelés. Aztán, amikor kitisztulni látszódik az ég, szabaddá válik az ország, és már-már megvalósulni látszik a szabadság, és a népmese, hogy egy picike kis magyar színésznõ szelíd hangja meghátrálásra készteti a világ egyik nagyhatalmának tankjait… megfordul minden.

A forradalom leverése után emberi életét meghagyják, de a levegõt fokozatosan vonják el tõle, mert a rádióbeszédét az új hatalom nem bocsátja meg soha. Az akkori vezetés számára fontos, hogy Mészáros Ági nyilvánosan vonja vissza szavait, hivatkozzon meggondolatlanságra, eltévelyedésre, vagy bármire. A hatalmi-gépezet az „ellenforradalom – megtévesztett emberek” koncepcióját szeretné vele fényesen igazolni. Miért vele? Mert korának egyik legnépszerűbb, és elragadó kedvessége okán talán az egyik legkedveltebb színésznõje. Mészáros Ági azonban sohasem vonja vissza szavát. Bár erre sok kísérlet történik. Barátok mentegetik a hatalom elõtt a sajtóban, rádióban, és a lassan beinduló televízióban is, idegenek gyõzködik lakásán. Mindhiába.

Legérzékenyebb pontján éri bántás, szeretett munkájában, a színházban. Kihasználva épp változó korát karakterével ütközõ szerepek „jutnak” neki, vagy második szereposztás. Filmfõszerepet nem kap többé. Színpadon maradt tehát, de ahogy Sinkovits Imre fogalmaz a már említett gyászbeszédében: „…hogy élhet rab madár is törött szárnnyal?! Ebbe csak belebetegedni lehet! − megtörtént! Hát ezért hiányzik életébõl még annyi szép és fontos magyar nõalak, ahogy megközelítõleg hasonló okból lettek szegényebbek oly sokan még pályatársai közül, de tán legszegényebb e magyar közösség. És most itt állunk, drága Ágika volt játszótársai, megöregedve, lehajtott fejjel, szívünkben a hűség és tisztelet fáklyalángjával. Mélyen megrendülve, hogy volt egy társunk, aki a legdrágábbat, fényes színészi pályát és gyönyörűnek ígérkezõ életét áldozta: AZ IGAZSÁGÉRT.”

Tetteiért soha nem mentegetõzött, de nem vágyott babérokra sem. Csöndes megadással viselte, amit sorsa rámért, emberi méltóságán sosem esett csorba. S bár a történelmi események irányát megváltoztatni nem tudta, megtette a legtöbbet, amit a nehéz korban megtehetett: hű maradt saját hitéhez.

Dévényi -Takács- színészkönyvtár 2006.

Forrás: http://www.szineszkonyvtar.hu/

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
A híres debreceni komikus az ország másik végében szerepel. Szünetben bemegy az öltözőjébe egy felhevült anya a lányával, és lelkesen mondja:
 
A L'Opinion című lap 1885.október 15-i számában megemlékezik a Hotel Drouot árveréséről (amely árverési csarnokot műfordítóink Drout-szállodának szoktak magyarítani), s elmondja, hogy mikor a szolga a kiállítási asztalra helyezett egy milói Vénust ábrázoló másolatot, harsány hangon kiáltotta a közönség felé:
Aforizmák
„Ha meg akarod változtatni a világot, előbb el kell fogadnod olyannak, amilyen."
Bertold Brecht
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ