BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Parancsolj velünk, Tündérkirálynő!
Dátum: 2006. szeptember 27., szerda, 9:04
Húsz éve, 1986. szeptember 27-én hunyt el Budapesten Ruttkai Éva Kossuth-díjas színésznő, a Vígszínház vezető művésze.

Budapesten született 1927. december 31-én, s eredetileg Russ Éva néven anyakönyvezték. Még nem volt hároméves sem, amikor elõször szerepelt színpadon Lakner Artúr gyermekszínházában. „Parancsolj velem, Tündérkirálynõ!" - volt az egymondatos szerep, amely elindította pályáján. Művésznevét is Lakner bácsitól kapta, õ hívta Ruttkai Évikének a pisze, mindig mosolygós, eleven kislányt. A színészmesterségre a kor egyik legnevesebb színésznõje, Makay Margit tanította, s Lakner bácsi színházában olyan nagyságokkal játszhatott együtt, mint Darvas Lili és Somlay Artúr.

A színpadon töltött gyermekkor után nem is álmodott más pályáról, s iskolai tanulmányai végeztével végleg elhatározta, hogy színésznõ lesz. 1945-ben a Zeneakadémián lépett fel szavalatával, s itt látta meg Jób Dániel, a Vígszínház akkori igazgatója, aki azonnal le is szerzõdtette. Molnár Ferenc A hattyú című vígjátékának fõszerepében debütált, miután Tolnay Klári, aki eredetileg játszotta volna Alexandra szerepét, megbetegedett. A darab, s benne Ruttkai hatalmas sikert aratott, s ettõl kezdve felfelé ívelõ pályája töretlen volt.

1948-ban elhagyta a Vígszínházat, s a Nemzeti Színház társulatához szerzõdött. Klasszikus darabok sorában mutathatta meg csillogó tehetségét, együtt játszott többek között Bajor Gizivel, Somlay Artúrral, Rátkai Mártonnal, Ladomerszky Margittal. Ekkor kezdõdött kapcsolata a kor ünnepelt színészével, Gábor Miklóssal, s szerelmük házassággal végzõdött, majd 1952-ben megszületett Júlia lányuk is. A házasságnak a Latinovits Zoltánhoz fűzõdõ legendás szerelem vetett véget, amely 1960-ban Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című drámájának miskolci bemutatóján szövõdött köztük. Latinovits halála után Ruttkai Éva így emlékezett kapcsolatukra: „Én õbenne és õ énbennem igazi társra talált. Ezért nem tudtunk elszakadni egymástól. Elszakíthatatlan volt a mi szenvedélyes nagy szövetségünk. Hogy segítettük egymást? Pontosan úgy, mint a gyereknevelésben. Nem úgy, hogy az ember megmondja, mit csináljon a másik, nem! A létezésünkkel segítettük egymást. Az ember reggeltõl estig harcol, választania kell jó és rossz, tiszta és mocskos között, s egy színészpár azért nagyszerű, mert nem lágyan összeboruló két ember, hanem két harcos, akik vállukat összevetve küzdenek. Ez nagyon nagy dolog! Zoli nekem zászlóm volt és védelmezõm."

1951-tõl Ruttkai a Magyar Néphadsereg Színházában, a késõbbi Vígszínházban játszott, s haláláig a társulat tagja maradt. Pályáján klasszikus és modern darabok, drámák és vígjátékok sorában csillantotta meg sokoldalúságát. Ösztönös tehetségét a mesterség tökéletes ismeretével, művészi tisztességgel, alapos felkészüléssel és fegyelemmel gazdagította. Egyéniségének bája, művészetének varázsa az egyik legnépszerűbb hazai színésznõvé emelte.

Gyakran írták róla: számára nem létezik kisebb vagy nagyobb szerep, mindenkor kimagasló alakítást igyekszik nyújtani. A korabeli kritikák tanúsága és a közönség emlékezete szerint A néma levente Ziliájaként, A Háború és Béke Natasa Rosztovájaként, a Szent Johanna és a Rómeó és Júlia címszereplõjeként (oldalán a halhatatlan kedvessel, Latinovits Zoltánnal) ugyanolyan feledhetetlen volt, mint a Vízkeresztben, a Makrancos hölgyben vagy a Sirályban. Kiemelkedõ alakítást nyújtott Csehov nõalakjainak megformálásában, a Ványa bácsiban Jelena Andrejevna, a Három nõvérben Mása, a Cseresznyéskertben Ranyevszkaja, a Sirályban Nyina szerepében tündökölt. Emlékezetes maradt játéka - már nagybetegen - Dürrenmatt Öreg hölgyének címszerepében is.

Sokoldalú tehetségét több, mint félszáz filmszerepben is bizonyította. 1934-ben, még gyerekként állt elõször a felvevõgép elõtt a Lila akác címû filmben. Temperamentumával, humorával, könnyed játékával a Budapesti tavasz, az Egy pikoló világos, a Butaságom története, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, az Utazás a koponyám körül, a Szindbád, s legutoljára az Idõ van című filmek sikerének egyaránt részese volt.

A méltán népszerû és feledhetetlen művész 1986. szeptember 27-én hunyt el Budapesten. Művészetét számos díjjal ismerték el, amelyek közül a legrangosabbat, a Kossuth-díjat 1960-ban kapta meg.

1989-ben leánya, Gábor Júlia és veje, Szigethy Gábor közremûködésével Budán megnyílt az emlékét õrzõ Ruttkai Éva Emlékszoba, amely azonban 2002-ben bezárta kapuit. 1994-ben megkezdte mûködését a nevét viselõ színház, amely 2006 nyarán a Teréz körúton lelt végleges otthonra. 1987 óta minden év decemberében a Vígszínházban átadják a Gábor Júlia alapította Ruttkai Éva Emlékdíjat annak a művésznek, akit a társulat titkos szavazással erre méltónak talál.

(MTI-Panoráma - Sarudi Ágnes)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
archimod 2009-08-21 14:26 | Válasz erre | #1
Tisztelt Művész-világ online.hu szerkesztői!

Újra nyitva lesz a Ruttkai Éva Emlékszoba?
Szeretném megtudni és megnézni, esetleg másolatban megszerezni azt a filmet amiben közösen szerepeltek Latinovits-al és a Kékgolyó utcai
(Országos Onkológiai Intézet) Kórházban a 3-as és 1-es épület között lévő kicsi belső szökőkutas kertben játszodik egy jelenetük.

Ennek a 3-as épületnek a régi nyitott boltíves kőrfolyosóján sétált végig József Attila amikor még szanatóriumként ott kezelték . Ez az archív filmfelvétel nekem már ismerős. Üdv. Deák László e-mail: archimod@freestart.hu

Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Joséphine Baker világhírű revücsillag élete utolsó heteiben, 68 évesen is is korát meghazudtoló frissességgel szerepelt Európa színpadjain.
 
G. B. Shaw híres volt szarkasztikus megjegyzéseiről. Egy alkalommal régi hölgyismerőse panaszkodott az írónak:
Aforizmák
„ Az ember veszendő. Lehetséges; de vesszünk el úgy, hogy ellenállunk."
Albert Camus
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ