BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Parancsolj velünk, Tündérkirálynő!
Dátum: 2006. szeptember 27., szerda, 9:04
Húsz éve, 1986. szeptember 27-én hunyt el Budapesten Ruttkai Éva Kossuth-díjas színésznő, a Vígszínház vezető művésze.

Budapesten született 1927. december 31-én, s eredetileg Russ Éva néven anyakönyvezték. Még nem volt hároméves sem, amikor elõször szerepelt színpadon Lakner Artúr gyermekszínházában. „Parancsolj velem, Tündérkirálynõ!" - volt az egymondatos szerep, amely elindította pályáján. Művésznevét is Lakner bácsitól kapta, õ hívta Ruttkai Évikének a pisze, mindig mosolygós, eleven kislányt. A színészmesterségre a kor egyik legnevesebb színésznõje, Makay Margit tanította, s Lakner bácsi színházában olyan nagyságokkal játszhatott együtt, mint Darvas Lili és Somlay Artúr.

A színpadon töltött gyermekkor után nem is álmodott más pályáról, s iskolai tanulmányai végeztével végleg elhatározta, hogy színésznõ lesz. 1945-ben a Zeneakadémián lépett fel szavalatával, s itt látta meg Jób Dániel, a Vígszínház akkori igazgatója, aki azonnal le is szerzõdtette. Molnár Ferenc A hattyú című vígjátékának fõszerepében debütált, miután Tolnay Klári, aki eredetileg játszotta volna Alexandra szerepét, megbetegedett. A darab, s benne Ruttkai hatalmas sikert aratott, s ettõl kezdve felfelé ívelõ pályája töretlen volt.

1948-ban elhagyta a Vígszínházat, s a Nemzeti Színház társulatához szerzõdött. Klasszikus darabok sorában mutathatta meg csillogó tehetségét, együtt játszott többek között Bajor Gizivel, Somlay Artúrral, Rátkai Mártonnal, Ladomerszky Margittal. Ekkor kezdõdött kapcsolata a kor ünnepelt színészével, Gábor Miklóssal, s szerelmük házassággal végzõdött, majd 1952-ben megszületett Júlia lányuk is. A házasságnak a Latinovits Zoltánhoz fűzõdõ legendás szerelem vetett véget, amely 1960-ban Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című drámájának miskolci bemutatóján szövõdött köztük. Latinovits halála után Ruttkai Éva így emlékezett kapcsolatukra: „Én õbenne és õ énbennem igazi társra talált. Ezért nem tudtunk elszakadni egymástól. Elszakíthatatlan volt a mi szenvedélyes nagy szövetségünk. Hogy segítettük egymást? Pontosan úgy, mint a gyereknevelésben. Nem úgy, hogy az ember megmondja, mit csináljon a másik, nem! A létezésünkkel segítettük egymást. Az ember reggeltõl estig harcol, választania kell jó és rossz, tiszta és mocskos között, s egy színészpár azért nagyszerű, mert nem lágyan összeboruló két ember, hanem két harcos, akik vállukat összevetve küzdenek. Ez nagyon nagy dolog! Zoli nekem zászlóm volt és védelmezõm."

1951-tõl Ruttkai a Magyar Néphadsereg Színházában, a késõbbi Vígszínházban játszott, s haláláig a társulat tagja maradt. Pályáján klasszikus és modern darabok, drámák és vígjátékok sorában csillantotta meg sokoldalúságát. Ösztönös tehetségét a mesterség tökéletes ismeretével, művészi tisztességgel, alapos felkészüléssel és fegyelemmel gazdagította. Egyéniségének bája, művészetének varázsa az egyik legnépszerűbb hazai színésznõvé emelte.

Gyakran írták róla: számára nem létezik kisebb vagy nagyobb szerep, mindenkor kimagasló alakítást igyekszik nyújtani. A korabeli kritikák tanúsága és a közönség emlékezete szerint A néma levente Ziliájaként, A Háború és Béke Natasa Rosztovájaként, a Szent Johanna és a Rómeó és Júlia címszereplõjeként (oldalán a halhatatlan kedvessel, Latinovits Zoltánnal) ugyanolyan feledhetetlen volt, mint a Vízkeresztben, a Makrancos hölgyben vagy a Sirályban. Kiemelkedõ alakítást nyújtott Csehov nõalakjainak megformálásában, a Ványa bácsiban Jelena Andrejevna, a Három nõvérben Mása, a Cseresznyéskertben Ranyevszkaja, a Sirályban Nyina szerepében tündökölt. Emlékezetes maradt játéka - már nagybetegen - Dürrenmatt Öreg hölgyének címszerepében is.

Sokoldalú tehetségét több, mint félszáz filmszerepben is bizonyította. 1934-ben, még gyerekként állt elõször a felvevõgép elõtt a Lila akác címû filmben. Temperamentumával, humorával, könnyed játékával a Budapesti tavasz, az Egy pikoló világos, a Butaságom története, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, az Utazás a koponyám körül, a Szindbád, s legutoljára az Idõ van című filmek sikerének egyaránt részese volt.

A méltán népszerû és feledhetetlen művész 1986. szeptember 27-én hunyt el Budapesten. Művészetét számos díjjal ismerték el, amelyek közül a legrangosabbat, a Kossuth-díjat 1960-ban kapta meg.

1989-ben leánya, Gábor Júlia és veje, Szigethy Gábor közremûködésével Budán megnyílt az emlékét õrzõ Ruttkai Éva Emlékszoba, amely azonban 2002-ben bezárta kapuit. 1994-ben megkezdte mûködését a nevét viselõ színház, amely 2006 nyarán a Teréz körúton lelt végleges otthonra. 1987 óta minden év decemberében a Vígszínházban átadják a Gábor Júlia alapította Ruttkai Éva Emlékdíjat annak a művésznek, akit a társulat titkos szavazással erre méltónak talál.

(MTI-Panoráma - Sarudi Ágnes)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
archimod 2009-08-21 14:26 | Válasz erre | #1
Tisztelt Művész-világ online.hu szerkesztői!

Újra nyitva lesz a Ruttkai Éva Emlékszoba?
Szeretném megtudni és megnézni, esetleg másolatban megszerezni azt a filmet amiben közösen szerepeltek Latinovits-al és a Kékgolyó utcai
(Országos Onkológiai Intézet) Kórházban a 3-as és 1-es épület között lévő kicsi belső szökőkutas kertben játszodik egy jelenetük.

Ennek a 3-as épületnek a régi nyitott boltíves kőrfolyosóján sétált végig József Attila amikor még szanatóriumként ott kezelték . Ez az archív filmfelvétel nekem már ismerős. Üdv. Deák László e-mail: archimod@freestart.hu

Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Gombaszögi Ella egy zenés vígjátékban például a ledér hölgyet játszó "Gomba" szerepe szerint így fordult Csortos Gyulához: "Azt álmodtam, hogy teljesen meztelenül sétálok az utcán, csak egy nagy tollas kalap volt a fejemen "
 
Kiplingtől, a világhírű angol írótól egy táraságban megkérdezték, hogy szerinte kik kormányozzák a világot: a férfiak vagy a nők?
Aforizmák
„ Mondd csak meg, ki csodál, s én megmondom, ki vagy."
Sainte-Beuve
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ