Száz éve született Rajz János
Dátum: 2007. február 13., kedd, 12:45
Száz éve, 1907. február 13-án született Rajz János Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, kiváló művész.

Budapesti színészcsaládba született, így útja szinte szükségszerűen vezetett a világot jelentő deszkákra. Színi tanulmányokat nem végzett, de már 1922-ben, tizenöt éves korában színpadon állt. A pályát a debreceni társulatnál kezdte, ezt követően hosszú évekig Pécsett, majd Szegeden szerepelt. A vidéki közönség operettek táncos-komikusaként ismerte és szerette meg. Nemcsak elragadó humora volt, hanem rendkívüli, higanyszerűen fürge, már-már akrobatikus mozgáskultúrával is rendelkezett, olyannyira, hogy amikor úgy hozta a sorsa, artistaként is meg tudta keresni a kenyérét.

Ő is azok közé tartozott, akik - mint Kiss Manyi, Dajka Margit, Rátkay Márton - a könnyű műfaj felől érkeztek, s váltak később igazi jellemszínésszé. 1951-ben szerződött a Vígszínházhoz, a következő évben pedig a Nemzeti Színházhoz, s ettől kezdve nyugdíjazásáig az ország első társulatának tagja volt.

Ő volt a színpadon a csöndes, kötelességtudó, mégis öntudatos kisember. Hihetetlen kapcsolatteremtésre volt képes a közönséggel: az őt nézőknek, hallgatóknak az volt az érzése, hogy velük beszélget. Kiváló humorérzéke segítette abban, hogy az emberi gyengeségeinkből kiindulva létrehozza azt a figurát, amelyben magunkra ismerünk. A Nemzetiben játszotta a Dudást a Szentivánéji álomban, a Kikiáltót a Marat halálában, Harpagont a Fösvényben, Corvinót a Volponéban. Számtalan sikeres filmje közül kétségkívül a Dollárpapa címszerepe a legemlékezetesebb, de felejthetetlen volt mint a Gázolás altisztje, a Vasvirág öreg koldusa, vagy a Liliomfi dadogós csendőrje is. Hosszú évekig alakította Szabó bácsi szerepét a Magyar Rádió nagy sikerű Szabó család című sorozatában.

Alacsony termete, szokatlan, rekedtes orgánuma, nyámmogó hangja egyedivé formálta minden színpadra lépését. Neve a színlapon egyet jelentett a biztos sikerrel, nem csak a közönség imádta, a kritikusok is csak jót írtak róla.

Embernek is olyan volt, mint amilyen színésznek: magánéletében, hivatásában mindenkor a kötelességtudás és a szerénység volt a jellemzője. Amikor 1976-ban nyugdíjba vonult, búcsúját azzal tette emlékezetessé, hogy alapítványt hozott létre, amelynek pénzösszegét minden évben a Nemzeti Színház társulatának egy-egy tehetséges fiatal női és férfi tagja kapja. A díj rangját a művésztársak ítélete adja, igazi erkölcsi elismerést jelentve a kitüntetettek számára.

Rajz János munkásságát 1957-ben Jászai Mari-díjjal, 1958-ban Kossuth-díjjal, 1973-ban kiváló művészi címmel ismerték el. 1981. július 20-án halt meg.

(MTI-Panoráma - Sajtóadatbank)

 

 


Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Kálmán Jenőnek, a XX. század aranyos humorú pesti írójának volt egy kutyája. Egy rendkívül okos puli, amelyről könyvet is írt, és amely a történelemben – legalábbis a kutyatörténelemben – egyedülálló dolgot művelt.
 
Molnár Ferenctől megkérdezték, hogy szerinte a békegalamb hím- vagy nőnemű. Az író elgon-dolkodott, majd határozottan így válaszolt:
Aforizmák
„Minden piszok, ami nincsen a maga helyén."
Max Planck
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ