55 éve halt meg Molnár Ferenc
Dátum: 2007. április 2., hétfő, 8:29
Ötvenöt éve, 1952. április 2-án halt meg New Yorkban Molnár Ferenc, a legsikeresebb magyar drámaíró.

1878. január 12-én született Budapesten Neumann Ferenc néven egy német eredetű zsidó polgárcsaládban, apja orvos volt. Genfi jogi tanulmányait követően, 1897-ben hírlapíró, a Budapesti Napló, A Hét, az Est-lapok és a pesti Hírlap állandó munkatársa lett. Megjelent egy novelláskötete és francia színműveket fordított. 1901-ben Az éhes város című regénye kritikai realista írót ígért, ám miután 1902-ben bemutatták első darabját, A doktor urat, szinte minden évben új színművel jelentkezett. 1907-ben mutatták be Az ördögöt, ebben a freudi lélektan eszközeivel is él - későbbi hőseinél is sokszor az elfojtott tudatalatti jelenik meg. Ez volt az első exportképes magyar darab, Ermete Zacconi olasz színésznek annyira tetszett - Hegedűs Gyula alakításával együtt - hogy 24 óra alatt nyersfordítást készíttetett belőle s kilenc hónap múlva már Torinóban játszották. (Ekkor mondta neki Komor Gyula, a színház művészeti titkára: Ferikém, most lépsz be a világirodalomba!)

Ugyanebben az évben jelent meg az ifjúsági regényirodalom remekműve, A Pál utcai fiúk. Ezt számtalan nyelvre lefordították, s Oscar-díjra is jelölt magyar-amerikai koprodukciós film is készült belőle Fábri Zoltán rendezésében. A regényt 2005-ben A nagy könyv című tévés szavazáson Magyarország második legkedveltebb könyvének választották. A legtöbb vitát kiváltó színműve az 1909-ben bemutatott, néhol a giccs határát súroló Liliom volt, amely színpadra emelte az argót és a jassznyelvet. A darabban érzékeny emberábrázolást és finom társadalomkritikát is találunk, a lipótvárosi közönség világától azonban távol esett, s a mű megbukott. Felesége kérésére Molnár ekkor megígérte, hogy többé ilyen darabot nem ír - ezt be is tartotta. Pedig a darab később fényes karriert futott be: Puccini meg akarta zenésíteni, Rodgers és Hammerstein meg is írta belőle nagysikerű musicaljét, több alkalommal megfilmesítették, a leghíresebb a musical alapján 1956-ban készült amerikai Carousel.

Molnár 1910-ben nagy sikert aratott A testőrrel, 1912-ben A farkassal. Az I. világháborúban haditudósító volt, de csak a szenvedő embert látta meg, a háború okait nem is kereste. Ekkori prózai kötetei: Egy haditudósító emlékei, Az aruvimi erdő titka, Andor. Ezekben is nagy emberismerettel, humanizmussal tekint a világra, Széntolvajok című novellája társadalmi kérdésekre világít rá. Elbeszéléseiben, karcolataiban jelentős humoristának bizonyul. Későbbi darabjai közül emlékezetes A hattyú (az ebből készült filmben állt utoljára kamera elé Grace Kelly, aki néhány hónappal később a valóságban is hercegnővé rukkolt elő). Az 1924-es Üvegcipőben második feleségével, Fedák Sárival lefolyt csetepatéit emelte színpadra. (Az első Vészi Margit volt, Ady Endre Margitája.) Az 1926-os Játék a kastélyban című darabja önmaga és közönsége elé tartott görbe tükröt - Hegedűs Géza a tökéletesre szőtt semminek nevezi e művét. Az 1928-as Olympia is bizonyítja kivételes színpadi érzékét, darabépítési képességeit.

Darabjait főleg a Vígszínház, továbbá a Magyar Színház adta elő. Nagy ambíciója volt a Nemzeti, de itt csak két korai műve került színre, a Vígben viszont négy évtized alatt 939 Molnár-előadást tartottak.

A 20-as évektől egyre többet tartózkodott külföldön, az évtized végén öt európai városban tartott fenn szállodai szobát, de a 30-as években egyre fenyegetőbb nemzetközi helyzet sem késztette állásfoglalásra. 1939-ben harmadik feleségével, Darvas Lilivel a fasizmus elől Franciaországba, Svájcba, majd Amerikába távozott. Az emigrációban, hazai gyökereitől, a pesti polgárságtól és színpadtól elszakadva írói vénája kiapadt, csak emlékiratait és hatalmas levelezését folytatta. Az Útitárs a száműzetésben 1950-ben jelent meg New Yorkban. 1946-ban mutatták be Pesten A császár címmel kosztümös történelmi drámáját Napóleonról. A közönség nem ilyen lélektani megközelítésű darabot várt, így az meg is bukott.

Molnár kivételes dramaturgiai érzékkel megírt darabjait a gördülékeny, csattanóra kihegyezett cselekmény, jól időzített, de nem túl éles konfliktusok jellemzik. Legjobb művei leleplezik a polgárság és az arisztokrácia társadalmi hazugságait, a látszatok világát. Alakjait egy-egy megjegyzéssel sokszor fonák oldalukról is jellemzi. Inkább a siker, a hatásosság, mint a maradandó teljesítmény vonzotta. Franciás színpadtechnikájú, szórakoztató színműveit ma is játsszák szerte a világon. Összes művei már 1928-ban húsz kötetben jelentek meg - ám olvasva kevesebbet nyújtanak, mint a színpadon. Utolsóként bemutatott darabja a hagyatékában megtalált Nászinduló (1996).

Molnár mindig éjszaka dolgozott, de igazi íróasztala a színpad volt, a próbákon fel-alá járva instruálta a színészeket, előjátszott számukra. Az ördög külföldi előadásairól jegyezte fel: Bécsben azt mondták: egy úriasszony nem iszik bort; Berlinben ezt: egy festő nem párbajozhat; Londonban: úriember nem hord revolvert. „Így lettem a nemzetközi darab végén tűrhetetlenül magyar nemzeti jellegű szerző" - írta. Molnár a magyar polgári színjátszás kiemelkedő alkotója, Pirandello előfutárának tartják. Sikeríró volt, a szó jó és rossz értelmében is. Darabjait ma is rendszeresen előadják, A Pál utcai fiúk pedig generációk olvasmánya lett - emlékművüket most tervezik felállítani.

(MTI-Panoráma - Sajtóadatbank)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Will Rogers amerikai komikus, aki csúnya ember volt, társaságban így szólt egy hölgyhöz:
 
Alexandre Dumas egyik leghíresebb regénye A három testőr. A regényben címe ellenére mégis négy testőr szerepel: Athos, Porthos, Aramis és D'Artagnan. Egy olvasó meg is írta Dumas-nak, hogy a regény címében tévedett, mire az író így válaszolt:
Aforizmák
„ A történész: visszafelé tekintő próféta."
August Wilhelm von Schlegel
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ