110 éve született Ascher Oszkár
Dátum: 2007. agusztus 18., szombat, 10:37
Száztíz éve, 1897. augusztus 20-án született Ascher Oszkár Kossuth-díjas színész.

Általános iskolás korában derült ki, hogy különleges képességgel rendelkezik: hosszú szövegeket tud hallás után szó szerint visszaidézni. Adottságát nemcsak a formális iskolai képzés alatt kamatoztatta, hanem iskolai ünnepségeken lelkesen szavalt is. Szülei kívánságára a Műegyetemet végezte el, de a színi pályáról álmodott, s közvetlenül államvizsga előtt meghallgatást kért Ódry Árpádtól. Az ő javaslatára a színészetet választotta, de a felvételi vizsgán elutasították. Ódry térítésmentesen vállalta a felkészítését és hat hónap után azt tanácsolta tanítványának, hogy az előadó-művészetre koncentráljon, hiszen vérbeli szavaló.

Ascher néhány év alatt rátalált saját előadói hangjára, az akkoriban még szokatlan, tudatos, értelmező előadói stílus, a deklamációmentes színpadi beszéd egyik képviselője és terjesztője lett. Rendkívüli teljesítményekre volt képes, egyhuzamban el tudta mondta a Toldit és A helység kalapácsát. Bár élete végéig rettegett a felejtéstől, még idős korában is 1500 verset és prózai művet tudott könyv nélkül.

A nyugatosok kiváló tolmácsolójaként tartották számon, tagja volt Karinthy Frigyes legszűkebb baráti társaságának, rendszeresen vendégeskedett a Babits-családnál és Móricz Zsigmond leányfalui nyaralójában, szoros barátság fűzte József Attilához, Füst Milánhoz, Illyés Gyulához is. Előadóestjei a negyvenes években ritkultak, majd már nem is engedték fellépni, egy év munkaszolgálatra is elvitték.

A második világháború után lelkesen vetette magát a munkába, leszerződött a Művész Színházhoz, dramaturgként dolgozott a Rádiónál, hangfelvételeket készített, tanítványokat vállalt. Ő volt a Déryné Színházon belül 1951-ben megalakult Állami Faluszínház egyik alapítója, 1957-től haláláig igazgatója. Azt szerette volna, ha távoli vidékekre is eljut a színház varázsa, ott is élvezhetik az előadásokat, ahol nincs mód színházba járni. Játszották A Pál utcai fiúkat, a Királyasszony lovagját, a Nebáncsvirágot, Moliére Tartuffe-je hétszáznál több adást ért meg. Előadásmódjával iskolát teremtett, sokat tanult tőle Jancsó Adrienn, Sólyom Katalin, sőt Latinovits Zoltán is.

A zaklatott életmód felőrölte egészségét, a hatvanas évek elején infarktusok során esett át, és az orvosok nemcsak a pódiumtól, hanem még a tanulástól is eltiltották. Amikor kollégái javaslatára főnökei - jó szándéktól indíttatva - nyugdíjazták, valósággal összetört, mert a munka éltette. Feleslegesnek érezte magát, ágynak esett, néhány hét alatt elfogyott ereje és 1965. október 25-én meghalt.

Több szakkönyvet is írt a versmondásról és a színpadi beszédről, önéletrajzi írását Minden versek titkai címmel 1964-ben adták ki. Munkásságát 1956-ban Kossuth-díjjal, 1957-ben Kiváló Művész címmel ismerték el. Fia, Ascher Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a magyar színházi élet jeles alakja.

(MTI-Panoráma, Sebők Márta-Sajtóadatbank)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az évek senki fölött sem múlnak nyomtalanul, s egyre gyakrabban fordul elő, hogy kisebb-nagyobb panaszokkal föl kell keresniük az orvost. Így tett Dobsa Sándor is, aki az idősebbek számára egyet jelent a Stúdió 11-gyel, s kiváló zongorakísérőként a fiatalok előtt sem ismeretlen.
 
Egy ragyogó filmötlet megírása kapcsán szóba került egy ismert író neve.
Aforizmák
„ Erényeink többnyire csak álcázott bűnök. "
La Rochefoucauld
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ