110 éve született Ascher Oszkár
Dátum: 2007. agusztus 18., szombat, 10:37
Száztíz éve, 1897. augusztus 20-án született Ascher Oszkár Kossuth-díjas színész.

Általános iskolás korában derült ki, hogy különleges képességgel rendelkezik: hosszú szövegeket tud hallás után szó szerint visszaidézni. Adottságát nemcsak a formális iskolai képzés alatt kamatoztatta, hanem iskolai ünnepségeken lelkesen szavalt is. Szülei kívánságára a Műegyetemet végezte el, de a színi pályáról álmodott, s közvetlenül államvizsga előtt meghallgatást kért Ódry Árpádtól. Az ő javaslatára a színészetet választotta, de a felvételi vizsgán elutasították. Ódry térítésmentesen vállalta a felkészítését és hat hónap után azt tanácsolta tanítványának, hogy az előadó-művészetre koncentráljon, hiszen vérbeli szavaló.

Ascher néhány év alatt rátalált saját előadói hangjára, az akkoriban még szokatlan, tudatos, értelmező előadói stílus, a deklamációmentes színpadi beszéd egyik képviselője és terjesztője lett. Rendkívüli teljesítményekre volt képes, egyhuzamban el tudta mondta a Toldit és A helység kalapácsát. Bár élete végéig rettegett a felejtéstől, még idős korában is 1500 verset és prózai művet tudott könyv nélkül.

A nyugatosok kiváló tolmácsolójaként tartották számon, tagja volt Karinthy Frigyes legszűkebb baráti társaságának, rendszeresen vendégeskedett a Babits-családnál és Móricz Zsigmond leányfalui nyaralójában, szoros barátság fűzte József Attilához, Füst Milánhoz, Illyés Gyulához is. Előadóestjei a negyvenes években ritkultak, majd már nem is engedték fellépni, egy év munkaszolgálatra is elvitték.

A második világháború után lelkesen vetette magát a munkába, leszerződött a Művész Színházhoz, dramaturgként dolgozott a Rádiónál, hangfelvételeket készített, tanítványokat vállalt. Ő volt a Déryné Színházon belül 1951-ben megalakult Állami Faluszínház egyik alapítója, 1957-től haláláig igazgatója. Azt szerette volna, ha távoli vidékekre is eljut a színház varázsa, ott is élvezhetik az előadásokat, ahol nincs mód színházba járni. Játszották A Pál utcai fiúkat, a Királyasszony lovagját, a Nebáncsvirágot, Moliére Tartuffe-je hétszáznál több adást ért meg. Előadásmódjával iskolát teremtett, sokat tanult tőle Jancsó Adrienn, Sólyom Katalin, sőt Latinovits Zoltán is.

A zaklatott életmód felőrölte egészségét, a hatvanas évek elején infarktusok során esett át, és az orvosok nemcsak a pódiumtól, hanem még a tanulástól is eltiltották. Amikor kollégái javaslatára főnökei - jó szándéktól indíttatva - nyugdíjazták, valósággal összetört, mert a munka éltette. Feleslegesnek érezte magát, ágynak esett, néhány hét alatt elfogyott ereje és 1965. október 25-én meghalt.

Több szakkönyvet is írt a versmondásról és a színpadi beszédről, önéletrajzi írását Minden versek titkai címmel 1964-ben adták ki. Munkásságát 1956-ban Kossuth-díjjal, 1957-ben Kiváló Művész címmel ismerték el. Fia, Ascher Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a magyar színházi élet jeles alakja.

(MTI-Panoráma, Sebők Márta-Sajtóadatbank)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Molnár Ferenc hajnalban hazafele tartva, Jacobi Viktor ablakából a Jacobi Szibill című művében a később legnépszerűbbé vált Kis Petrovom című dal melódiáját hallotta.
 
Henrik Ibsen, a nagy drámaíró egy alkalommal Rómában sétálgatott, amikor fölkeltette érdeklődését egy plakát, amelyet nagy tömeg bámult. Közelebb ment, de észrevette, hogy nincs nála az olvasószemüvege.
Aforizmák
„Nem fog vízbe fúlni, akit az istenek kötélre szántak."
magyar közmondás
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ