70 éve halt meg Ödön von Horvath
Dátum: 2008. május 30., péntek, 15:37
Hetven éve, 1938. június 1-jén halt meg Párizsban Ödön von Horvath, a bohózat és komédia nagymestere, aki két dolog ellen harcolt egész életében: a butaság és a hazugság ellen.

E furcsa hangzású nevet viselő író 1909. december 9-én született Fiume horvát negyedében. "Van bennem valami magyar, horvát, német és cseh. Ez nem sok, ha arra gondolunk, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában kétszáz nemzetiség volt"- mondta később. Belgrádban, Budapesten, Bécsben, Münchenben és Pozsonyban töltötte fiatalságát, négyszer változtatva tanulmányi nyelvet. Anyanyelvének a németet vallotta, bár saját bevallása szerint egyetlen nyelvet sem beszélt igazán jól.

Első írói próbálkozását később letagadta és a kiadott példányokat visszavásárolta. Diplomata apja nyugdíjba vonulása után Murnauba költözött, ahol fia sűrűn látogatta. A városkában, ahol Hitler is gyakran időzött, egyszer tanúja lett egy verekedésnek a nácik hívei és ellenfelei között. A bíróság előtt, a fenyegetések és a megvesztegetési kísérletek ellenére is vallomást tett, magára zúdítva a horogkeresztesek gyűlöletét.

A Simplizissimusban megjelent irodalmi próbálkozásai egyre ismertebbé tették nevét, ekkor írott színműveire a gazdasági válság, majd a fasizmus értelmetlenségének gondolatával való belső vívódása nyomta rá bélyegét. 1926-ban mutatták be A hegyi vasút, A kongresszus körül, Olasz éjszaka, Mesél a bécsi erdő című darabjait, amelyeket hamarosan Az örök nyárspolgár című regénye követett. 1931-ben színpadra került népszínműve, a Kazimir és Karolin megkapta a legrangosabb német irodalmi elismerést, a Kleist-díjat. Ellenfelei ezt nem tudtak neki megbocsátani, miként azt sem, hogy cseppet sem hízelgő publicisztikákat írt Hitlerről és hogy tüntetően megtartotta magyar állampolgárságát. Szemére hányták, hogy komolytalan, a Mesél a bécsi erdőt "példátlan hitványságnak" minősítették. A mindenható náci propagandafőnök Goebbels azt mondta: ha győznek, fejek gurulnak majd, és közöttük lesz Horvathé is.

Az író ekkor már jobbára Bécsben élt, a kávéházakban dolgozott. Képes volt egy darabot két hét alatt megírni, így született például az Ide és oda című bohózata. A császárvárosban ismerkedett meg Marie Elsner énekesnővel, akit hamarosan feleségül vett, majd egy év múlva elvált tőle. A pályájának gerincét alkotó bohózatok és népszínművek valójában bohózatba ágyazott tragédiák. Műveiben szétrombolta a dráma szigorú kereteit, melyeket képek laza kapcsolatával helyettesített. Brechthez hasonlóan szerette bevonni az előadásba a közönséget, összeegyeztetni a reagálást az elidegenítéssel.

Az Anschluss éjszakáján egyetlen aktatáskával a hóna alatt szökött meg lakásából, kevéssel utána már a Gestapo kereste. Illegális úton sikerült Csehországba menekülnie, majd Franciaországba utazott. 1938. június 1-jén, miközben a Champs Elysées-n sétált, egy hirtelen jött vihar kicsavart egy százéves gesztenyefát, amely agyonsújtotta a 37 éves Ödön von Horvathot.

(Weberné Zsikai Mária)

 



Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
A népszerű színész hajnali három körül ért haza a filmforgatásról. Fáradtan sóhajtott föl, amikor végre megállt a belvárosi bérház előtt. Kereste a kulcsait, majd döbbenten jött rá: azok bizony otthon maradtak, a másik kabátja zsebében.
 
Joséphine Baker világhírű revücsillag élete utolsó heteiben, 68 évesen is is korát meghazudtoló frissességgel szerepelt Európa színpadjain.
Aforizmák
„A megbocsátás az az illat, melyet az ibolya hint arra a cipősarokra, amely eltapossa őt."
Mark Twain
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ