80 éve született Marton Frigyes
Dátum: 2008. június 16., hétfő, 8:10
Nyolcvan éve, 1928. június 17-én született Marton Frigyes Jászai Mari-díjas rendező, kiváló művész, a Magyar Rádió kabarészínházának rendezője, a Mikroszkóp Színpad egykori igazgatója.

Már gimnazistaként, üzemi fellépéseken próbálgatta, mivel lehet a közönséget megnevettetni. 1950-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára, ahol egy osztályba járt az akkor még rendezőnek készülő Krencsey Mariannal, Kalmár Tiborral, a Vidám Színpad későbbi főrendezőjével, az osztályban ismerte meg későbbi feleségét is. Marton volt azoknak az iskolai pamfleteknek egyik atyja is, amelyek gyilkos humorral vették célba a főigazgatót és a tanárokat, többek között Major Tamást is. Major nem sértődött meg, sőt később Marton rádiókabaréiban aratott nagy sikereket.

1954 és 1958 között a Pécsi Nemzeti Színház, majd a budapesti Vidám Színpad, 1959-től 1962-ig a veszprémi Petőfi Színház rendezője volt. 1962-től 1985-ig a Magyar Rádióban rendezőként, rovatvezetőként, majd szerkesztőségvezetőként dolgozott. 1963-ban ő alapította a Rádiókabarét, sőt azt is elérte, hogy 1969-ben létrejöjjön a Rádió Kabarészínháza, melynek adásai rendkívül nagy népszerűségre tettek szert. Neves írókat, színészeket csábított a mikrofon elé, s megszülettek a Krahácsiak, a Hónap hírei, a Lujza és Jenő. Munkássága nyomán a közügyeket érintő, fanyar, ironikus, belülről bíráló kabaré idővel egyfajta nemzeti sajátosság lett. "Intézményesített feszültség levezetőként" ő volt politikai kabaré nagymestere, egy kollégája találóan így jellemezte: „Szenvedélyesen kereste a viccben a politikát és a politikában a viccet."

1970-től tíz éven át a Mikroszkóp Színpad főrendezője, majd 1980-tól - Komlós János utódaként - a teátrum igazgatója volt. Minden mikroszkópos premier - az estek betetőzéseként színpadra lépő Hofi Gézával - állandó telt házak vonzott. A rádiótól és a színháztól végül 1985-ben saját kérésre vált meg, s nyugdíjasként kiköltözött Leányfalura.

Munkásságát kétszer, 1968-ban és 1974-ben ismerték el Jászai Mari-díjjal, az érdemes művész címet 1978-ban, a kiváló művészi elismerést 1985-ben kapta meg. A Magyar Rádió vezetése által alapított Karinthy Frigyes-emlékgyűrűvel elsőként, 1975-ben Marton Frigyest tüntették ki.

2002. augusztus 29-én halt meg Budapesten. „Nem való hozzá a könny, nem is igen látta őt szomorúnak senki" - ezekkel a szavakkal búcsúztatták kollégái a Farkasréti temetőben. A „rádiókabaré atyja" emlékére 2005-ben Marton Frigyes emlékdíjat alapított az Újbuda Baráti Kör Egyesület, melyet minden évben egy olyan művésznek és egy olyan közéleti személyiségeknek ítélnek oda, aki a társadalmi problémák iránt tanúsított empátiával, toleranciával és a díj névadójához méltó humorral végzi tevékenységét.

(Weberné Zsikai Mária)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
„Évekkel ezelőtt Illyés Gyula Kegyenc című darabját mutattuk be a Madáchban. Gyula bácsi az egyik próbát meglátogatta és kérte: ne tiszteljük annyira a darabját.
 
Egyszer azt kérdezte egy lord G.B.Shaw-tól: – Igaz, hogy az ön apja szabó volt? – Igaz! – felelte az író. – Akkor miért nem lett ön is szabó?
Aforizmák
„Imádom az ellenségeimet, ha értelmesek, ugyanannyira viszolygok az ostobáktól, akik megvédenek."
Salvador Dali
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ