Blogok olvasása MŰVÉSZETI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE
XVI. KONGRESSZUSA
2004. FEBRUÁR 03.
MŰVÉSZETI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE
A L A P O K M Á N Y A
A TAGSZERVEZETEK KÖZÖS NYILATKOZATA
A MÓDOSITÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN
Mi, a művészeti és tájékoztatási szakszervezetek 1989. évi XI. kongresszusának küldöttei a tagság közös akaratától indíttatva kölcsönösen kinyilvánítjuk, hogy a szakszervezeti érdekvédelem megerősítéséhez, érdekérvényesítési esélyeink növeléséhez, közös céljaink megvalósításához, az egységes fellépésünkben rejlő erő kihasználásához szükségünk van az egymás iránti szolidaritásra, a szervezeti összefogásra, erős szakszervezeti szövetségre.
A tagság megbízásából ezért elhatároztuk, hogy az 1957-ben létrejött Művészeti Szakszervezetek Szövetsége szervezetét átalakítja, működését új, demokratikus alapokra helyezve, közös akarattal újra megkötjük
az Artistaművészek Szakszervezete,
a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete,
az Írók Szakszervezete,
a Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezete,
a Magyar Rádió Dolgozóinak Szakszervezete,
a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és
a Színházi Dolgozók Szakszervezete szövetségét.
A szövetségi szerződést, mint a tagszervezetek egyhangúan kinyilvánított közös akaratát, jelen alapokmányba foglaltuk és a mai napon történt elfogadásával mindenki számára közétesszük.
I. A SZÖVETSÉG MEGHATÁROZÁSA
1. A szakszervezeti szövetség (továbbiakban Szövetség) neve: Művészeti Szakszervezetek Szövetsége (rövidítve: MSZSZ).
2. A Szövetség székhelye: Budapest, VI., Városligeti (Gorkij) fasor 38.
3. A Szövetség független szakmai szakszervezetek konföderációja, a tagszervezetek konzultatív, koordinációs egyeztető fóruma, képviseleti szervezete. A Szövetséget olyan önkéntesen társult szakszervezetek alkotják, amelyek a munkavállalók szabad társulásával jöttek létre. A Szövetség tagszervezetei egyenjogúak, alapszabályaik által meghatározottan önállóak, vélemény nyilvánítási és akciószabadsággal rendelkeznek.
4. A Szövetség alapja a munkavállalói szolidaritás, a szakszervezeti tagság közös érdeke, a tagszervezetek kölcsönös segítőkészsége és segitségnyújtása, a közös álláspontok megegyezés útján történő kialakításának szándéka.
5. A tagszervezetek álláspontját a szövetségi szervek és tisztségviselők kötelesek képviselni minden érdekegyeztető fórumon és minden döntéshozó előtt. A közös álláspontot kifejező szövetségi határozat, állásfoglalás konszenzussal (egyhangú döntéssel) vagy többségi döntéssel születik. Konszenzussal dönteni ezen alapokmányban meghatározott kérdésekben kell. A többségi döntéssel hozott határozat csak azokra a tagszervezetekre nézve kötelező, amelyek ehhez szavazatukkal hozzájárultak. A kisebbségre nézve a többségi döntés nem kötelező. Joga van különvéleményt fönntartani, s álláspontját az önálló képviseleti joga alapján különállóan képviselni.
6. A Szövetség keretében együttműködő szakszervezetek elismerik a szakszervezeti pluralizmust, a munkavállalók azon jogát, hogy egy munkahelyen több szakszervezetet is alakíthatnak.
A Szövetség szolidáris a magyar szakszervezetekkel, a dolgozók munkához, szociális biztonságához, kielégítő életminőséghez, megfelelő munkakörülményhez és a művelődéshez fűződő érdekeinek védelméért folytatott harcukkal.
7. A Szövetség - a tagszervezetek többségi döntésével - csatlakozhat más szakszervezeti szövetséghez, érdekképviseleti tömörüléshez, köthet rövidebb-hosszabb távú szövetséget más szervezetekkel. A Szövetség tagszervezetei és az önálló képviselettel rendelkező szervezeti egységei - szövetségi tagságuk megtartásával, egymástól függetlenül - szövetkezhetnek egyéb (szakmai és rétegképviseleti) szervezetekkel.
II. A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI
A Szövetség célja - a tagszervezetek munkáját elősegítendő - olyan szakszervezeti egység és erő létrehozása, amellyel összehangolható és eséllyel óvható meg, illetve érvényesíthető a tagság gazdasági, szociális és kulturális érdeke. A Szövetség ezt elsősorban a tagszervezetek képviseletével, kapcsolataik és szolidaritásuk erősítésével, tevékenységük koordinálásával, megfelelő szolgáltatások nyújtásával, a szakszervezeti és sajtónyilvánosság szervezésével éri el.
1. Szövetség a szakszervezeti tagság érdekében
A Szövetség fő feladata, hogy megtegyen mindent a művészeti szakszervezetek tagsága szociális biztonságáért, teljes körű foglalkoztatásáért, élet- és munkakörülményeinek javításáért. A Szövetség mindezek érdekében föllép a kortárs művészetek, a művészet-oktatás, a tömegtájékoztatás munkájának állami és társadalmi elismeréséért, támogatásáért, a kulturális-művészeti alkotáshoz, a publikáláshoz fűződő erkölcsi és anyagi érdekek védelméért, az állami költségvetésből gazdálkodó tömegtájékoztatási intézmények működéséhez szükséges anyagi feltételek biztosításáért, valamint azért, hogy a művek, az alkotások eljussanak a legszélesebb rétegekhez.
A Szövetség síkraszáll a szakszervezeti jogosítványok gyakorlásának biztosításáért, új jogok megszerzéséért, a szakmai-ágazati érdekegyeztetés intézményesítéséért, a kulturális- és sajtóigazgatás társadalmi ellenőrzéséért.
A Szövetség a tagszervezeteket ért jogsérelem esetén segítséget nyújt azok érdekvédelméhez. A Szövetség biztosítja a szakszervezeti tagok és tisztségviselők bírói úton érvényesíthető munkajogi védelmét, jogsegélyét.
A Szövetség segítséget nyújt a tagszervezeteknek a tagság kulturális igényeinek kielégítéséhez, valamint az üdültetési, sportolási és szórakozási lehetőségek bővítéséhez.
2. A Szövetség a munkavállalók általános érdekképviseletéért
A Szövetség - a tagszervezeteivel együtt - felelősséget vállal a művészeti terület minden - munkaviszonyban álló és szabadfoglalkozású - munkavállalójának általános érdekképviseletéért, az alkotó- és előadóművészi munka, valamint a művészetoktatás feltételeinek megteremtéséért, illetve javításáért, a kreatív munka megkülönböztetett elismeréséért, a munkabérek és honoráriumok színvonalának emeléséért.
Síkraszáll a szociális, a társadalombiztosítási és a munkajog, a szerzői és az előadóművészi jogok, valamint a sajtójog fejlesztéséért. Az előadóművészeknek az előadásaik bármely, jogszabályban vagy más módon védett felhasználásához fűződő jogok védelmére és - meghatározott esetekben és körben - képviseletére szervezetet működtet. Kezdeményezi és közbenjár, hogy minden munkaszervezetben kollektív szerződésben rendezzék az ott dolgozók munkaviszonyával összefüggő kérdéseket, szorgalmazza a szakmai, szükség esetén az ágazati kollektív szerződések létrejöttét. Közbenjár, hogy társadalmi súlyuknak megfelelően erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek munkájuk után az alkotó- és előadóművészek.
3. Szövetség a nemzetközi szakszervezeti szolidaritás érdekében
A Szövetség - a tagszervezetek megbízása alapján - nemzetközi tevékenységet folytat, kétoldalú kapcsolatokat tart fenn, nemzetközi szakmai és szakszervezeti szövetségek tagja, hogy erősítse a művészeti területen dolgozók szolidaritását, megkönnyítse szakmai, munkavállalói, szerzői és emberi jogi problémák megoldását, az államközi szerződések korszerűsítését, létrehozását.
III. A SZÖVETSÉG TAGSZERVEZETEI
1. A Szövetség alapító tagja az a szakszervezet, amely kinyilvánította elhatározását, hogy közösséget vállal a Szövetség többi tagjával, elfogadja a Szövetség alapokmányát és közös programját, tagsági díjat fizet a Szövetség fenntartásához, a közös költségek fedezetéhez. A Szövetségbe ezekkel a feltételekkel további szakszervezetek, önálló alapszervezetek is beléphetnek. A felvételről harminc napon belül konszenzussal kell dönteni a többi tagszervezetnek. Az új tagsági viszony a döntést követő hónap első napjával kezdődik.
Azon tagszervezetek tagsági viszonya, mely nem felel meg a belépés követelményeinek, a szövetségi tanács konszenzusával három hónapon belül megszűnik.
2. A Szövetségből való kilépés írásbeli bejelentés alapján történhet. A bejelentéstől számított hat hónap elteltével a tagszervezet mentesül a tagsággal járó jogok és kötelezettségek alól, kivéve olyan fizetési kötelezettségeket, amelyekkel elmaradt, vagy amelyekre meghatározott időre kötelezte magát.
3. A Szövetség megszűnik, ha a tagszervezetei igy határoznak, vagy egy tagszervezetre apad. A Szövetség megszűnése esetén annak vagyona a tagszervezet jogutód(ok)ra száll.
IV. A SZÖVETSÉGI KONGRESSZUS
1.A Szövetség kongresszusa a művészeti szakszervezetek szerves egységének megszemélyesítője, a tagszervezetek közös stratégiáját kialakító és meghatározó politikai fórum.
2. A Szövetség kongresszusa a tagszervezetek küldötteiből áll, létszámarányos összetételben, az alapszabályokban elfogadott delegálási rend szerint. A Szövetség kongresszusán a szövetségi tanács tagjai és a szövetségi pénztárnok tanácskozási joggal vesznek részt, amennyiben nem delegáltak.
3.A Szövetség kongresszusát a szövetségi tanács hívja össze azon időpontra, amelyet az előző kongresszuson meghatároztak, de legalább [négyévente] ötévente. Amennyiben a körülmények azt megkövetelik, a szövetségi tanács rendkívüli kongresszust hívhat össze.
A kongresszust össze kell hívni, ha azt a tagszervezetek egyharmada kéri, s ha a kezdeményező szakszervezetek legalább a tagság egytizedét képviselik.
A kongresszus összehívását úgy kell meghirdetni, hogy a tagszervezeteknek módjuk legyen állást foglalni a kongresszus napirendjén szereplő kérdésekről és javaslataik, észrevételeik még felvehetők legyenek a beterjesztendő dokumentumokba.
4. A kongresszus határozatképes, ha a tagszervezetek mindegyike és a küldöttek 50 %-a plusz 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén leghamarabb 10 nap múlva, de legkésőbb 30 napon belül az eredeti napirenddel újra össze kell hívni a kongresszust. Ez a megjelentek létszámára való tekintet nélkül határozatképes.
5. A kongresszus a tagszervezetek konszenzusával dönt a szövetségi alapokmány elfogadásáról, illetve módosításáról.
6. A kongresszus a tagszervezetek többségi szavazata alapján dönt:
a./ a szövetségi munka követendő irányvonaláról,
b./ a tagszervezetek közös programjáról,
c./ a szövetségi tanács létszámáról,
d./ a szövetségi tisztségviselők jelölőlistára való felvételéről.
7. A kongresszus a küldöttek többségi szavazata alapján dönt:
a./ a kongresszus napirendjéről és ügyrendjéről,
b./ a szakszervezeti tagoknak és szerveknek a kongresszushoz benyújtott indítványáról, javaslatairól, panaszairól és fellebbezéseiről,
c./ a szövetség tanács beszámolójának elfogadásáról.
8. A kongresszus titkos szavazással, a tagszervezetek egyszerű és a küldöttek kétharmados többségével választja meg a Szövetség elnökét, főtitkárát és pénztárnokát.
V. A SZÖVETSÉGI TANÁCS
1. A szövetségi tanács a tagszervezetek érdekegyeztető, a közös érdekek érvényesítését összehangoló testület.
2. A szövetségi tanácsba a tagszervezetek 4-4 képviselőt delegálnak. A szövetségi tanács áll a delegáltakból, a tanács elnökéből, [és] a Szövetség elnökéből és a főtitkárból.
3. A szövetségi tanács megbízatása a kongresszusi program elfogadásától, beszámolójának a következő kongresszuson történt elfogadásáig tart. A szövetségi tanács a két kongresszus között évenként beszámolással tartozik tevékenységéről az azt kérő tagszervezeteknek.
4. A szövetségi tanács a munkáját ezen alakokmányban rögzített szövetségi célok és feladatok jegyében, a tagszervezetek konkrét megbízatásai, valamint a jogszabályokban előirt jogok és ötelezettségek alapján végzi.
5. A szövetségi tanács egyebekben
a./ bejegyzi az új tagszervezeteket, törli a kilépetteket és a megszünteket,
b./dönt a szövetségi tagsági díj alapjáról és mértékéről, a tagszervezetek által véleményezett éves szövetségi költségvetésről, kezeli a Szövetség vagyonát és ingatlanait,
c./gyakorolja az elnök és a főtitkár fölötti, a bérmegállapításra és felmentésre vonatkozó munkáltatói jogokat.
A felmentés, illetve a visszahívás kezdeményezéséhez legalább három tagszervezet képviselőinek egyhangúan kinyilvánított szándéknyilatkozata szükséges, írásban benyújtva a Szövetségi Tanács elnökének. A tanács joga [főtitkárt] a felmentett, vagy lemondott elnök, főtitkár és pénztárnok helyébe újat választani a szakszervezetek jelölése alapján, titkos szavazás útján
d./munkája megkönnyítésére tanácsadó testületeket és alkalmi munkabizottságokat működtet,
e./ létrehozhat, illetve létrehozását kezdeményezheti új érdekvédelmi szervezeteknek,
f./ dönt a szövetség eseti képviseleti ügyeiről,
g./ a tagszervezetek előzetes konzultációjával és többségi szavazatával dönt egyesületi, vagy más formában létrehozott társadalmi szerveztekkel, vagy azok szövetségeikkel történő szervezeti együttműködésről.
6. Működés szabályai
a./ Hatáskörét ülésein gyakorolja, határozatot hoz, állásfoglalásokat alakit ki és ajánlásokat tesz.
b./ Üléseit szükség szerint, de legalább [kéthavonta] évente négy alkalommal tartja. Üléseit az ügyvezető titkárság hívja össze, saját vagy a tagszervezetek valamelyikének kezdeményezésére.
c./ Határozata érvényes, ha minden tagszervezetnek jelen van a képviselője, s a képviselők több mint fele megszavazta. Ha az ülés határozatképtelen vagy azzá válik, akkor az adott napirendi pont(ok) tárgyalását el kell napolni.
d./A Szövetségi tanács elnökét a szakmai szakszervezet jelöli ki a szövetségi tanácsba delegált képviselői közül. A tanács elnökének mandátuma fél évre szól, ő vezeti a szövetségi tanács üléseit is. Az elnöklés a szakmai szakszervezetek elnevezéseinek a,b,c. sorrendjében történik.
e./Ülései nyilvánosak. Zárt ülésről külön kell dönteni, úgyszintén a titkos szavazásról.
f./A Szövetségi Tanács állandó meghívottja a pénztárnok, az önálló alapszervezetek képviselői, és a szövetségi iroda vezetője.
VI. AZ ÜGYVEZETŐ TITKÁRSÁG
1. Az ügyvezető titkárság a Szövetség végrehajtó szerve, amely munkáját a tagszervezetek megbízása, felhatalmazása és a szövetségi tanács határozatai alapján végzi.
2. Az ügyvezető titkárság tagjai: az elnök, a tagszervezetek egy-egy meghatalmazottja és a főtitkár. Állandó meghívottja: a pénztárnok, a szövetségi iroda vezetője és a szövetség jogi képviselője.
3. Az ügyvezető titkárság a tagszervezetek meghatalmazottainak megállapodása szerinti döntést képviseli
a./ a szakszervezeti jogoknak a Szövetség nevében történő gyakorlásakor,
b./ az érdekegyeztető fórumokon más szervezetekkel való együttműködéskor, akciói során,
c./ a Szövetséget terhelő szakszervezeti és anyagi kötelezettségvállaláskor.
4.Feladatát és működési rendjét a szövetségi tanács által jóváhagyott ügyrend határozza meg.
VII. AZ ÖNÁLLÓ KÉPVISELETTEL RENDELKEZŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK
A SZÖVETSÉGBEN
1. A Szövetséghez - a tagszervezetek konszenzusával - önálló alapszervezetek is csatlakozhatnak, ha az általuk képviselt szakmának, foglalkozásnak, vagy munkahelyeknek nincs képviselete a tagszervezetekben. Az önálló alapszervezet a Szövetség jogi személyiséggel rendelkező szervezete, ha képviseleti és ügyintéző szervein kivül önálló vagyonnal (költségvetéssel) rendelkezik és a bíróság nyilvántartásba veszi. Az önálló alapszervezet képviselője állandó meghívottja a szövetségi tanács üléseinek.
2. A több tagszervezetet érintő, esetleg a Szövetségen kívüli szakszervezetek tagságából is szerveződő szakmaközi tagozatok önállóan képviselhetik tagságukat a munkáltató, munkáltatói szervezet, vagy állami döntéshozó előtt. A szakmaközi tagozat a Szövetség jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, képviselőjük a szövetségi tanács ülésein meghívottként vesz részt.
A szakmaközi tagozatot saját önkormányzata vezeti. A tagozat viszonyát az érintett szakmai szakszervezetekhez és a Szövetséghez a tagozati tagság által elfogadott alapító levél és működési szabályzat szabályozza.
3. A művészeti szakszervezetek alapszervezetei (szakszervezeti csoportjai) egymással vagy más szakszervezetek alapszervezeteivel társulva helyi (városi, kerületi), illetve területi (megyei, regionális) szakszervezeti szövetségeket hozhatnak létre, ha tagságuk ezt szükségesnek tartja az élet- és munkakörülményeik javításához, településük fejlesztéséhez, környezetük védelméhez. E szövetségek önállóan vagy a szakmai szakszervezetekkel közösen lépnek fel az önkormányzati szerveknél tagságuk érdekeinek képviseletében.
A helyi, területi szövetségek önállóan alapszervezetként gyakorolják jogaikat az egymás között történt megállapodásuk szerint. A megállapodásukat egyeztetni kell az érintett szakmai szakszervezetekkel.
VIII. A SZÖVETSÉG VÁLASZTOTT KÉPVISELŐI
AZ ÜGYINTÉZŐ SZERVEZET
1. A Szövetség tisztségviselője a szövetségi elnök, a pénztárnok, a Szövetségi Tanács elnöke és a főtitkár. Az elnök és a főtitkár a Szövetség hivatalos képviselője, felelősek az érdekérvényesítési lehetőségek kihasználásáért. A szövetségi tanács elnöke a szövetség képviseleti joggal rendelkező tisztségviselője. A képviselők feladataikat fölhatalmazásuk alapján önállóan látják el.
2. A szövetségi pénztárnok a szövetségi szervek gazdálkodását ellenőrzi. Munkájáról a tagszervezeteknek és a kongresszusnak számol be. A szövetségi pénztárnok a szakszervezeti munka anyagi alapjainak a tagság javára történő hatékony felhasználása érdekében
a./a szövetségi gazdálkodás állandó ellenőrzésére független könyvvizsgálót bíz meg.
b./a pénztárnok munkáját a tagszervezetek delegáltjaiból álló tanácsadó bizottság segíti
c./ előzetesen véleményezi a szövetségi költségvetés tervezetét, évközi módosítását, a szövetségi be
ruházásokat és a befektetéseket, a nem tervezett jelentősebb kiadásokat, a Szövetség gazdálkodásáról szóló beszámolókat,
d./ rendszeresen vizsgálja az intézmény pénzgazdálkodására hozott határozatok betartását,
e./ vizsgálatot tart minden esetben, ha szakszervezeti tagtól vagy tagszervezettől a gazdálkodással vagy a vagyontárgyak kezelésével kapcsoltban észrevétel, panasz érkezik,
f./ a szövetségi iroda által a VIII. fejezet 3. pontban említett tagszervezeti megbízás alapján a tagszervezetek részére végzett gazdálkodó tevékenység szabályszerűségét rendszeresen ellenőrzi,
g./ a vizsgálat során feltárt pénzügyi szabálytalanságok megszüntetését határidőre előírja, a gazdálkodás és a számvitel fejlesztésére javaslatot tesz.
A vizsgált szerv a pénztárnok javaslataira köteles választ adni, a hiányosságok megszüntetésére pedig intézkedést tenni. A pénztárnok az okok megjelölésével kezdeményezheti a Szövetségi Tanács[nak]nál a kongresszus összehívását. A javaslatot a Szövetségi Tanács az okok megszüntetésével [vagy konszenzussal] vetheti el. Ha ez[ek] a feltétel[ek] nem áll[nak] fenn, a kívánságnak három hónapon belül eleget kell tenni.
3. A Szövetség ügyintéző szervezete a szövetségi iroda. Vezetője a szövetségi irodavezető. A szövetségi iroda a tagszervezetek közös ügyintéző, szolgáltató és gazdálkodó szervezete.
Az irodavezető feladatát az ügyrend, a szövetségi iroda működési feltételeit, feladatait a megbízások, az ügyrend és a munkaügyi szabályzat határozza meg.
IX. AZ ELŐADÓMŰVÉSZEK JOGAINAK KÖZÖS KEZELÉSE
I. A Szövetség tevékenysége az előadóművészek jogainak közös kezelésében
1. Az Artistaművészek Szakszervezete, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és a Színházi Dolgozók Szakszervezete, mint a Szövetségnek az előadóművészek egyéni és kollektív jogainak érvényesítése szempontjából érintett tagszervezetei (a továbbiakban: "érintett tagszervezetek"), kijelentik, hogy az előadóművész tagjaik előadásaihoz kapcsolódó és a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható jogok érvényesítésére (a továbbiakban: "közös jogkezelés") a Szövetséget hatalmazzák fel.
2. Az érintett tagszervezetek a jelen szövetségi alapokmány útján is megerősítik, hogy alapszabályuk szerint
a) az előadóművészek egyéni és kollektív jogainak érvényesítése, ezen belül a közös jogkezelés alapvető céljaik közé tartozik;
b) jogosultak arra, hogy a Szövetséget előadóművész tagjaik nevében a közös jogkezelő tevékenység ellátására felhatalmazzák;
c) szervezetükhöz - művészeti ágának megfelelően - bármely előadóművész tagként csatlakozhat és a szervezetnek a közös jogkezelő tevékenység ellátására bármely más taggal azonos feltételek mellett adhat megbízást.
3. Az 1. és 2. pontokban foglalt rendelkezések alapján az előadóművészek közös jogkezelő szervezetének a Szövetséget kell tekinteni, amely tevékenységét az érintett tagszervezetek tagjaival fennálló vagy jövőben létesítendő tagsági jogviszony, illetve az ennek keretében a közös jogkezelő tevékenység ellátására adott megbízás alapján látja el.
II. Az Előadóművészi Jogvédő Iroda
4. Szövetség a közös jogkezelő tevékenységet az erre a célra létrehozott szervezeti egysége, az Előadóművészi Jogvédő Iroda (a továbbiakban: Iroda) útján látja el, amelynek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van és amely a működéséhez szükséges vagyonnal, illetve önálló költségvetéssel rendelkezik. Az Iroda jogi személy.
5. Az Iroda székhelye: 1068 Budapest, Városligeti fasor 38.
6. Az Iroda
a) ellátja az előadóművészek jogainak közös kezelését és érdekeinek védelmét, ezen belül különösen az előadóművészek közös jogkezelés körébe tartozó vagyoni jogainak saját nevében történő gyakorlását és érvényesítését az előadások felhasználóival szemben, továbbá a bíróságok és a hatóságok előtt;
b) megfelelő nyilvántartásokat vezet az előadóművészek jogainak közös kezelése alá tartozó bel- és külföldi előadásokról, illetve azok előadóművész jogosultjairól;
c) az előadóművészek közös jogkezelés körébe tartozó vagyoni jogainak saját nevében történő gyakorlásából és érvényesítéséből befolyó jogdíjakat - az Iroda működésével járó kiadások fedezésére szolgáló költségek levonását követően - Felosztási Szabályzatának rendelkezései szerint felosztja az érintett jogosultak között, függetlenül attól, hogy azok tagjai-e az érintett tagszervezeteknek vagy sem;
d) együttműködik, illetve kapcsolatot tart és ennek keretében két- vagy többoldalú kölcsönös képviseleti szerződéseket köt a bel- és külföldi közös jogkezelést végző szervezetekkel;
e) együttműködik, illetve kapcsolatot tart az előadóművészeket érdekeit képviselő bel- és külföldi, valamint nemzetközi szervezetekkel továbbá az előadóművészek jogainak közös kezelését koordináló nemzetközi szervezetekkel.
7. Az Iroda az előadóművészek jogainak közös kezelését nem gazdasági-vállalkozási tevékenységként végzi. Gazdasági-vállalkozási tevékenységének eredményét csak az előadóművészek jogainak közös kezelése érdekében felmerült költségei csökkentésére használhatja fel.
8. Az Iroda ügyintéző és képviseleti szerve az öt tagból álló elnökség. Az elnökségbe az Artistaművészek Szakszervezete, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és a Színházi Dolgozók Szakszervezete egy-egy előadóművész tagot delegál. Az elnökségnek hivatalból tagja a Szövetség elnöke és az Iroda igazgatója.
9. Az Iroda Felosztási Szabályzatát az elnökség előterjesztése alapján a szövetségi tanács fogadja el. Az Iroda által kezelt jogdíjak felosztási szabályait - az Iroda Felosztási Szabályzatában foglaltak szerint - az elnökség határozza meg.
10. A Művészeti Szakszervezetek szövetségi alapokmányának keretein belül, az Iroda működésével kapcsolatos minden kérdésben - ideértve az Iroda működésével járó kiadások fedezésére szolgáló kezelési költségek mértékének és ennek alapján az Iroda költségvetésének megállapítását is - az elnökség dönt.
11. Az elnökség minden határozatát konszenzussal hozza. Az Iroda tevékenységéről szóló beszámoló napirendre tűzése esetén az Iroda igazgatója tanácskozási joggal vesz részt az elnökség ülésén.
12. Az Iroda képviseletét az elnökség nevében a Szövetség elnöke és az Iroda igazgatója látja el.
13. Az Iroda munkaszervezetének tagjaival, továbbá az Iroda munkaszervezetét vezető igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogokat, az elnökség véleményének figyelembe vételével, a Szövetség elnöke gyakorolja. Az Iroda munkaszervezetének tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlásának kell tekinteni az Iroda feladatainak ellátása érdekében végzett tevékenység ellátására vagy munka elvégzésére irányuló, személyes közreműködéssel járó bármely jogviszony létesítését, módosítását vagy megszűntetését. Az elnök az Iroda munkaszervezetének tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlását átruházhatja az igazgatóra.
14. Az Iroda munkaszervezetét igazgató vezeti. Az igazgatólőkészíti az elnökség üléseit, gondoskodik az elnökség határozatainak végrehajtásáról, valamint rendszeresen beszámol az elnökségnek az Iroda tevékenységéről.
15. Jelen Alapokmány alapján az Iroda képviseletére jogosult, és e minőségében a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 86. §-a szerinti nyilvántartásba bejegyzett személyek (elnök, igazgató) önállóan jogosultak a Szövetséget jelen Alapokmány V. fejezetének 5. g./ pontja szerint társadalmi szervezetekben képviselni.
X. A SZÖVETSÉG VAGYONA, PÉNZÜGYI ALAPJA ÉS GAZDÁLKODÁSA
1. A Szövetségi vagyongazdálkodás legfontosabb feladata
a) a Szövetség, valamint a tagszervezetek működőképességének biztosítása
b) a Szövetségi Tanács által meghatározott feladatok anyagi alapjainak megteremtése,
c) a szövetségi vagyon megőrzése és gyarapítása.
2. tagszervezetek saját vagyonukkal szabadon rendelkeznek. A tagszervezetek közös vagyont képezhetnek, azt közös elhatározással használhatják, annak hasznából betétjük arányában részesednek, kilépésük esetén vagyonrészüket és annak növedékét kivehetik.
A Szövetség elkülönült vagyonát képezik ezen alapokmány hatálybalépésekor a jogelődök (MÜDOSZ, MSZSZ) meglévő vagyona és vagyoni jogai, pénzeszközei, értékpapírjai, álló- és fogyóeszközei, követelései. Ezeket csak ezen alapokmányban rögzített szövetségi célokra és feladatokra, valamint a tagszervezetek és intézmények működéséhez lehet felhasználni. A tagszervezet kérheti a többi tagszervezettől vagyonrészének megállapítását a tagdíj és egyéb vagyoni hozzájárulásának arányában. Az erre vonatkozó vagyonelszámolás elkészítésének költségei és a bizonyítás terhe az igényt támasztó tagszervezet(ek)et terheli.
3. A Szövetség működésének pénzügyi alapját képezik az egyéb - jogszabályban meghatározott - bevételeken kivül :
a./ a jogi személyiséggel nem rendelkező tagszervezetek és önálló alapszervezetek esetében az alapszervezetek által befizetett tagdíjrészesedés,
b./ a jogi személyiséggel rendelkező tagszervezetek szövetségi tagsági díja.
A tagdíjrészesedés mértékéről, a szövetségi tagsági díj alapjáról, mértékéről, értékmegőrzéséről és időtartamáról a tagszervezetek konszenzussal határoznak. A tagdíjrészesedést havonta, a tagsági díjat negyedévenként utólag kell a Szövetségnek befizetni.
4. Az alapszervezetek által befizetett tagdíjrészesedés feletti rendelkezés joga teljes egészében a tagszervezeteket illeti. Az egyes tagszervezetek önállóan döntenek arról, hogy pénzügyeiket a szövetségi irodával vagy mással intéztetik, vagy saját pénzügyi apparátust tartanak fenn. A tagszervezetek pénzügyeit a szövetségi iroda megbízási szerződés alapján végzi.
5. A tagszervezetek határozzák meg, hogy a Szövetség és maguk fenntartásához szükséges pénzeszközökön felül milyen összegben, illetve mértékben centralizálnak alapszervezetektől pénzeszközöket. Az igy keletkezett bevételeket a szövetségi iroda elkülönítve alapszerűen, titkosan kezeli.
6. A nemzetközi szervezetekhez kapacsolódó anyagi kötelezettségek fedezetét az érintett tagszervezeteknek saját tagdíjbevételéből a többi tagszervezettől függetlenül kell kezelni. Amennyiben a tagszervezetek a nemzetközi szakszervezetekben a Szövetséget képviselettel ruházzák föl, annak költségeit a szövetségi bevételekből kell fedezni. Úgyszintén a szövetségi költségvetésből kell finanszírozni a Szövetség nemzetközi tevékenységét.
7. A főtitkár évente költségvetési tervezetet, valamint az előző év szövetségi költségvetésének teljesítéséről szóló beszámolót terjeszt a szövetségi tanács elé.
XI. Z Á R A D É K
1. Ez az alapokmány nem lehet ellentétes a tagszervezetek alapszabályaival feltéve, hogy azok nem jogellenesek, s közülük egyik sem sérti a többi tagszervzet érdekeit.
2. Azt az alapokmányt a művészeti és tájékoztatási szakszervezetek XI. kongresszusa hagyta jóvá 1989. május 29-én.
3. Ez az alapokmány a Szövetség Főrvárosi Biróságnál történt bejegyzésének jogerőre emelkedésétől érvényes. Ha a Szövetség neve megváltozik, vagy képviseletére új személy lesz jogosult, ezt a biróságnak be kell jelenteni.
4. Az alapokmányban nem szabályozott egyéb kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a hatályos jogszabályok az iránymutatók és meghatározók.
Budapest, 1989.május 30.
Az alapokmányt aláírásukkal hitelesítik:
- Artistaművészek Szakszervezete részéről Kristóf István sk.
- Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete részéről
Kozma Károly sk.
- Írók Szakszervezete részről Mezey Katalin sk.
- Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók
Szakszervezete részéről Szabó Iván sk.
- Magyar zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete
részéről Sólyom-Nagy Sándor sk.
- Színházi Dolgozók Szakszervezete részéről Lampl Lajos sk.
A Magyar Rádió Dolgozóinak Szakszervezete 1990. november 30-ával kivált a Szövetségből.
Az MSZSZ nevét az alapokmány fölhatalmazása alapján a szövetségi tanács változtatta (vissza) az 1990. december 17-i határozatával Művészeti és Tájékoztatási Szakszervezetek Szövetségéről Művészeti Szakszervezetek Szövetségére. A Fővárosi Bíróság a névváltoztatást a 60472/1991/2. számú végzésével 1991. január 3-án jegyezte be.
Az ismétlések kiiktatásával és az utcanév változtatásával javított szöveg.
Az MRDSZ kiválásával helyesbített szöveg.
***** A Szövetséget a Fővárosi Bíróság 1989. október 6-án a 428. szám alatt nyilvántartásba vette. A bírósági végzés száma: 6.Pk.60472/1989/7.
