A Táncművészet Világnapja
Dátum: 2008. április 28., hétfő, 12:17
Április 29. a Táncművészet Világnapja. A Nemzetközi Színházi Intézet 1981. évi madridi közgyűlésének kezdeményezésére először 1982-ben ünnepelték meg arra emlékezve, hogy 1727-ben ezen a napon született Jean-Georges Noverre francia balett-táncos, az egyetemes táncművészet nagy megújítója.

Noverre a "Balett Shakespeare-jeként" vált ismertté. Bár 150 balettjének egyike sem maradt ránk, a művészetre tett hatása révén kiérdemelte a "Balett nagyapja" nevet. 1754-ben készítette el első balettjét, majd 1760-ban kiadta Levelek a táncról című, forradalminak számító könyvét. Ő tette a legtöbbet azért, hogy a balett szórakozásból, puszta időtöltésből a cselekmény balettjává váljék, s ezzel lehetőség nyíljon emberi érzésekről szóló történetek megjelenítésére.

A világnap a táncművészet művelőinek megbecsülésére is ráirányítja a figyelmet, hisz ők gyerekkoruktól teljes szellemi és fizikai képességüket a tánc szolgálatába állítják, s többnyire életük derekán véget ér pályafutásuk. Hazánkban 2003-ban öt balett-táncos - Kún Zsuzsa, Orosz Adél, Pongor Ildikó, Dózsa Imre és (a tavaly elhunyt) Havas Ferenc - kapta meg A Magyar Állami Operaház mesterművésze díjat, amely birtokában havi bruttó 500 ezer forintos javadalmazásban részesül a kitüntetett. A kulturális tárca által alapított díj egy kimagasló életpálya elismerését fejezi ki: a balett-művészek közül az 50. évüket betöltött, Kossuth-díjas, örökös tagok kaphatják meg.

A táncművészet legnagyobb ünnepéhez kapcsolódóan a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége immár nyolcadik alkalommal rendez fesztivált. A Táncfórum No. 8 április 17. és 29. között két helyszínen zajlik. A Nemzeti Táncszínházban és a Művészetek Palotájában egyaránt láthatóak felnőtteknek és gyermekeknek szóló előadások a néptánc, a balett és a kortárs tánc műfajában. A hagyományokhoz híven a fesztivál keretében az április 29-i világnapi gálaműsor alkalmával adják át a szakmai szövetség életmű- és nívódíjait, az Imre Zoltán Alapítvány díját, valamint a Fülöp Viktor-ösztöndíjat.

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Szép Ernőhőz, a neves íróhoz bekopogott egy fiatalember. – Művész úr – mondta alázatos hangon – nemrég elküldtem önnek a novellámat. Tudja, azt az igen eredeti témájú novellát! Méltóztatott már elolvasni?
 
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
Aforizmák
„A holtak kötelessége felnyitni az élők szemét."
Maurice Maeterlinck
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ