Budapesten vendégszerepel a Pécsi Balett
Dátum: 2006. július 21., péntek, 8:34
Victor Hugo világhírű regényéből, A Notre Dame-i toronyőrből koreografált nagysikerű két felvonásos balettet a Pécsi Balett fiatal táncművész-koreográfusa, Jurányi Patrick. Az előadás sikerét jelzi, hogy közvetlenül a pécsi bemutató után már francia, görög és amerikai vendégszereplésre is meghívták a társulatot.

Budapesten mindössze egyetlen alkalommal, augusztus 5-én lép közönség elé a pécsi együttes a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, amely egyben a produkció szabadtéri bemutatója lesz. A téma nehézségét jelzi, hogy a pécsi előadás a világon a második balettszínpadi adaptáció, amelyben megpróbálták a tánc nyelvére lefordítani Victor Hugo regényét.

Jurányi Patrick alkotása az egyik legalapvetőbb vágyról, a szeretetigényről szól. Quasimodo esendőségét Kováts Gergely Csanád, Phoebus reverenda mögötti sugárzó férfiasságát Szalka Krisztián és Esmeralda csábító, szenvedélyes nőiességét Spala Korinna varázsolja elénk.

Kevesen tudják, hogy Hugo műve a maga korában valóságos szellemi forradalmat robbantott ki és hadat üzenve a klasszicizmusnak, ajtót nyitott a frissen született romantika előtt. Jurányi Patrick és az író, Németh Ákos olvasatában Quasimodo és Esmeralda halhatatlan története napjainkban játszódik és csak Tresz Zsuzsa díszlete, jelmezeinek látványos, mégis ízléses megoldásai valamint apró utalások idézik a regény korát.

A zene, melyet Weisz Nándor, a Nemzeti Filharmonikusok muzsikusa komponált kifejezetten a Pécsi Balett felkérésére, szintén a mai világot festi elénk igényes, mégis könnyed dallamokkal. Rendhagyó stílusa teljesen eltér a hagyományos balettzenétől, amelyben éppúgy felfedezhetőek gyönyörű romantikus dallamok, mint a kissé keményebb elektronikus, szintetikus hangzások.

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Egyszer azt kérdezte egy lord G.B.Shaw-tól: – Igaz, hogy az ön apja szabó volt? – Igaz! – felelte az író. – Akkor miért nem lett ön is szabó?
 
Örkény István a XX. század derekán alkotott. Az akkori kor (főként a politikai réteg) nem nagyon ismerte el munkásságát, sőt, nem nagyon kedvelte azt. Ezért aztán Örkény úgy döntött, hogy önként felhagy hivatásával, s megpróbálkozik az újságírással.
Aforizmák
„Ne köpj a kútba, mert lehet, hogy innod kell belőle!"
orosz közmondás
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ