Kettős Ravel-bemutató a Szegedi Kortárs Balettől
Dátum: 2015. április 18., szombat, 9:11

Két Maurice Ravel-műre, az F-dúr vonósnégyesre és a Daphnis és Chloéra készült koreográfiát mutat be élő zenekari kísérettel pénteken este a Szegedi Kortárs Balett a Tisza-parti város Nagyszínházában.

Az est első felében a hosszú ideig Hollandiában dolgozó Zachár Lóránd Árnyak és vágyak című munkáját láthatja a közönség. A színpadon helyet foglaló Kosztándi-vonósnégyes által előadott zenére készült koreográfia alapgondolatát az Isaac Newton által megfogalmazott tehetetlenség törvénye adta. A táncművész szerint ez a tehetetlenség hat az emberi életre is, a történéseket, legyen az jó vagy rossz, a sorsunk vezeti. Bármennyire is úgy érezzük, hogy mi vagyunk életünk igazi irányítói, ez csak öntelt képzelgés. Mindössze arra kaptunk esélyt, hogy a velünk zajló történéseket felfogjuk, értsük, értelmezzük.

Az előadás második felében látható Daphnis és Chloé-koreográfiát Juronics Tamás, a társulat Kossuth-díjas művészeti vezetője készítette. A Ravel fő művének tartott darabot a Szegedi Szimfonikus Zenekar adja elő, Gyüdi Sándor, a színház főigazgatója vezényletével.

A civilizáció allegóriáját megtestesítő muzsikusok az előadás fontos szereplői: a színpadon játszó zenészek közül lépnek elő táncosok, akik a befedett zenekari árok fölött adják elő a darab jeleneteit. A mű főszerepeit – a két magára hagyott, majd lassan egymás iránt szerelemre gyúló gyermeket - Hajszán Kitti és Hegedűs Tamás táncolják. Az előadásban a szerelemkeresés mellett arra igyekeznek válaszokat adni, hogy a „vademberek” hogyan viszonyulnak a civilizált környezethez, és a társadalom miként fogadja őket.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Kiplingtől, a világhírű angol írótól egy táraságban megkérdezték, hogy szerinte kik kormányozzák a világot: a férfiak vagy a nők?
 
A XIX. század végén a lengyel komponista és zongoraművész, Moritz Moszkowski Bécs utcáin sétálgatott a Rimszkij-Korszakov-tanítvány Alekszandr Glazunov társaságában.
Aforizmák
„ A művész legnagyobb földi jutalma a kollégák irigysége."
Varnus Xavér
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ