BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
BTF - Először látható Magyarországon A kalóz című balett
Dátum: 2017. április 20., csütörtök, 8:19

Először lesz látható Magyarországon A kalóz című balett, a pénteki bemutató az Operaházban a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében valósul meg.

A darab koreográfiáját Petipa és Szergejev nyomán Anna-Marie Holmes és Solymosi Tamás készítette. A Magyar Nemzeti Balett művészei három szereposztásban, látványos díszletek között keltik életre a Lord Byron ihlette művet.

Az április 30-ig futó budapesti előadásokon a férfi főszerepet - Conradot, a kalózkapitányt - Leblanc Gergely és Oláh Zoltán, valamint Radziush Mikalai címzetes magántáncos is megformálja. Medora, a rabszolgalány szerepében Cheprasova Elizaveta, Tanykpayeva Aliya és Kim Minjung látható. A karmesteri dobogón Déri András és Valerij Ovszjanyikov áll majd. A díszlet Rózsa István, a jelmezek Rományi Nóra tervei alapján készültek - tájékoztatta az Operaház szerdán az MTI-t.

A kalóz története az angol romantikus költőnemzedék egyik legnagyobb alakjának, Lord George Gordon Byronnak az azonos című költeményéből származik. A vers, amely a kalózkapitány és a rabszolgalány kalandos szerelméről szól, már saját korában népszerű irodalmi alkotás volt, később pedig jó alapot szolgáltatott zenés színpadi művek librettóihoz is. Vincenzo Bellini 1827-ben, Giuseppe Verdi 1848-ban írt operát A kalóz címmel, 1831-ben Berlioz ezzel az elnevezéssel nyitányt komponált, 1856-ban pedig a Giselle alkotója, Adolphe Adam készített balettet Le Corsaire, A kalóz címmel, amelyet a párizsi operában állítottak színpadra, Joseph Mazilier koreográfiájával.

Két évvel később a művet Szentpéterváron is bemutatták. A produkcióban Marius Petipa az orosz balett-klassszika megteremtője kétféle minőségben is részt vett: asszisztensként a koreográfia átdolgozásában, illetve táncosként Conrad megformálásában. Petipa még négy alkalommal alkotta újra elképzelését (1863, 1868, 1885, 1899), majd az évek során több mester is átdolgozta a darabot, köztük Konsztantyin Szergejev is, a Kirov Balett együttesének művészeti igazgatója és vezető koreográfusa. Az ő variációja mindössze kilenc előadást élt meg, de felesége, Natalija Dugyinszkaja támogatásával 1997-ben Anna-Marie Holmes színpadra állíthatta a balettet Bostonban, amit később az American Ballet Theatre is műsorára tűzött.

Holmes a művet az English National Ballet-nél, majd az American Ballet Theatre-nél, Uruguayban, a Julio Bocca Társulatnál és Buenos Airesben és a Teatro Colónban is színpadra vitte a művet, a Public Broadcasting Service pedig Emmy-díjjal jutalmazta A kalóz Holmes-féle verzióját. A koreográfusnő most Solymosi Tamás felkérésére utazott Budapestre, hogy a Magyar Nemzeti Balett művészeivel mutassa be a darabot. "Ez egy nagyon nehéz balett. Ráadásul a technika tökéletes elsajátításán túl színészi képességeket is elvár a táncosoktól" - hangsúlyozta Holmes.

A kanadai születésű Anna-Marie Holmes volt az első észak-amerikai balettművész, akit a Kirov Balett oroszországi fellépésekre hívott. Színpadra lépett többek között a Londonban, Berlinben, Amszterdamban és Montréalban. Holmes később Portugáliában megalapította a Costa do Sol Nemzetközi Táncakadémiát, amelynek egyik művészeti vezetője is volt. 1985-ben csatlakozott a Boston Ballet társulatához, aminek 1997-ben művészeti vezetője lett, emellett a Boston Ballet Center for Dance Education dékánjává is kinevezték. 1990-1994 között a jacksoni School of International Ballet Competition művészeti vezetője volt, 1997-ben megkapta a Dance Magazine díját a műfajért végzett különleges és hosszan tartó tevékenységéért, és ő volt az első, akit a North Carolina School of the Arts a Rudolf Nureyev professzúrával tüntetett ki.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Molnár Ferenc hajnalban hazafele tartva, Jacobi Viktor ablakából a Jacobi Szibill című művében a később legnépszerűbbé vált Kis Petrovom című dal melódiáját hallotta.
 
G. B. Shaw sokat utazott hazájában. Egyszer egy falu határában megismerkedett egy juhásszal. Megkérdezte, hogy hívják.
Aforizmák
„ A férfi mindig egyidős a nővel, akit szeret."
Pablo Picasso
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ