Bozsik Yvette Kossuth-díjas táncművész 50 éves
Dátum: 2018. agusztus 13., hétfő, 12:08

Bozsik Yvette Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a kortárs magyar táncművészet egyik legizgalmasabb alakja augusztus 11-én volt ötvenéves. AZ MTVA Sajtóadatbankjának portréja:

Szolnokon született, szülei a helyi színházban játszottak. "Ott nevelkedtem, Csomós Mari és Hollósi Frici dajkált, az anyatejjel szívtam magamba a színház levegőjét" - nyilatkozta később. Keresztapja, Mozsonyi Albert balettmester jóvoltából hároméves korától balettozott, 1978-tól az Állami Balettintézet növendékeként klasszikus balettet tanult. 1988-ban elvégezte a Művészképző Iskolát, 2003 és 2007 között a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakát is elvégezte, 2008 és 2010 között klasszikus balettművész mesterképzésén vett részt.

Már tizenhét évesen független, avantgárd produkciókat készített, s miután megismerkedett Árvai György képzőművésszel, megalakították a Természetes Vészek Kollektívát, melynek különleges performanszaival a világ számos pontjára eljutottak. Pályája indulására ez a kettősség jellemző, mert 1992-ig még fellépett a Fővárosi Operettszínházban, vezető táncosként.

1992-ben kivált a Kollektívából, a Szegedi Balett számára kezdett egyfelvonásosokat koreografálni. 1993-ban a Katona József Színház koreográfusa lett, a színházban húsz éven át számos előadást rendezett is. Ugyancsak 1993-ban alapította meg a Bozsik Yvette Társulatot a kortárs tánc elfogadtatására, népszerűsítésére, új utak keresésére. A társulat az ország egyik kiemelkedő, nemzetközileg is elismert kortárs táncegyüttesévé vált, tucatnyinál több országban léptek fel, Hongkongtól New Yorkig, Párizstól Londonig.

2000 óta a Magyar Táncművészeti Főiskola meghívott tanára, 2008-tól főiskolai docense volt, jelenleg az immár egyetemi rangot kapott intézmény Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára, emellett a kaposvári Csiky Gergely Színház művészeti vezetője, tanácsadója.

Érdeklődése a tánctól a színházig, a filmig terjed, önálló rendezéseket készített és főszerepeket játszott. Olyan nagy művészekkel dolgozott együtt, mint Fischer Iván, Halász Péter, John Lurie, Diamanda Gallas.

Egyéni látásmódját, tabutémákat feszegető, sokszor provokatív, felkavaró és gondolkodásra késztető produkcióit külföldön hamarabb fogadta el a közönség és a szakma, de a nevével fémjelzett, különleges technikát igénylő, expresszív mozgásokkal tarkított előadások ma már itthon is vonzzák a nézőket. Műfaji sokszínűség és mobilitás társulatának ars poeticája. Programjaik közül kiemelten fontosnak tartják a gyerekeknek szóló táncszínházat, valamint a hátrányos helyzetben élő alkotók integrálását. Repertoárjuk a látványos táncszínházi produkcióktól az önéletrajzi ihletettségű komédián, a mozgássérültekkel és vakokkal készített közös táncelőadásokon át a gyermek- és csecsemőszínházig terjed. Legutóbbi rendezése 2018-ban a Pogánytánc a Nemzeti Színházban, az előadásban társulata is közreműködik, koreográfiái közül pedig a 2016-os Oidipusz, majd 2017-ben a gyermekek számára készült Pinokkió és a Kodály-Ligeti-est.

Többször is dolgozott koprodukciókban francia, svájci és angol táncosokkal. Számos külföldi és hazai díj tulajdonosa: háromszor ítélték neki az Edinburghi Fesztivál Nemzetközi Kritikusi Díját, megkapta a The Independent és a The Herald című lap különdíját, a Francia Nemzeti Érdemrend Irodalmi és Művészeti Lovagkeresztjének tulajdonosa. 1994-ben a Harangozó Gyula-díjjal, 1998-ban Hevesi Sándor-díjjal tüntették ki, 2002-ben érdemes művész lett. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, a következő évben a Kossuth-díjat, 2009-ben a magyar kortárs tánc legszínvonalasabb alkotásainak és alkotóinak elismerésére, népszerűsítésére alapított Lábán Rudolf-díjat vehette át. Tehetségét filmekben is megcsillantotta: a Vakvagányok című film főszerepéért 2002-ben a bolgár filmfesztiválon megkapta a legjobb női alakítás díját.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Miután Heltai Jenő nem kérhetett szabadalmat szellemes mondásaira, sűrűn érte az a „megtiszteltetés", hogy ötleteivel mások neve alatt találkozott.
 
„ A Kaviár és lencse című bohózatban a szövegkönyv szerint kinyílik az ajtó, a közönség megpillant, pisztolylövés, a szívemhez kapok és felkiáltok: „Meglőttek!...Gyilkosok!...” – És összeesem. Az egyik előadáson a pisztoly csütörtököt mondott. De hát nekem el kellett hunynom ott a helyszínen. Mit tehettem?...
Aforizmák
„ Az elme betegségei sokkal pusztítóbbak, mint a test betegségei."
Cicero
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ