Nádasi Ferenc Kossuth-díjas táncművész 125 éve született
Dátum: 2018. október 15., hétfő, 15:00

Százhuszonöt éve, 1893. október 16-án született Nádasi Ferenc Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, az egyik legnagyobb magyar balettpedagógus. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja:

Nágel Ferenc néven, törvénytelen gyerekként született Budapesten. Tízévesen a Fővárosi Orfeum szereplőválogatásában bekerült az öt legjobb közé. Tehetségére felfigyelt az orfeum balettkarának vezetője, Holczer Jakab táncmester és felesége, a La Scala ünnepelt balerinája, akiknél nevelőanyja bejárónő volt. A házaspár ingyen tanította, s amikor tizenöt éves lett, szerződtették.

Egy évvel később a Holczer által szervezett vándortársulattal Oroszországba utaztak, ahol rengeteg tapasztalatot szerzett a szentpétervári Marinszkij Színházban folyó munkából, majd három éven keresztül az akkori orosz fővárosban működő Enrico Cecchetti magániskolájában tanult. Budapestre visszatérve 1912-ben jelentkezett Nicola Guerra balettmesternél az Operaházban. Bemutatkozása annyira zajos sikert keltett, hogy Bánffy Miklós kormánybiztos 1913 februárjában az Operaház első magyar férfi szólistájaként szerződtette. A törpe gránátos című darabban mutatkozott be, s az Operaház vezető magántáncosnője, Nirschy Emília őt választotta partnerül nyári turnéjára.

Pályafutását megakasztotta az első világháború kitörése. Hároméves katonai szolgálatát egy laktanya pékségében töltötte le, táncolni alig volt lehetősége. 1917-ben felmentették a szolgálat alól, és feleségével, Lieszkovszky Arankával együtt visszatérhetett az Operaházba. Három év múlva a balett-tagozat szakmai válsága és személyüket érő támadások miatt felbontották szerződésüket, és európai varieté műsorokba szerződtek. Az Operaház 1925-ben kinevezett új igazgatója, Radnai Miklós úgy vélte, hogy a rendkívül tehetséges Nádasi fellendíthetné a magyarországi balettot, ezért több állást is felkínált neki, amelyeket családi okokra hivatkozva utasított vissza.

1927 végén elvált Lieszkovszkytól, 1930-ban a svájci Marcelle Vulliet-Baumot (Nádasi Marcella) vette feleségül. Berlinben telepedtek le, turnéikon több mint húsz európai országban léptek fel, ahol Nádasi behatóbban tanulmányozhatta a különféle balettiskolákat. 1936-ban részben a Hitler hatalomra jutása után Németországban kialakult helyzet, részben egy saját iskola megalapításának tervével visszatértek Budapestre. Néhány hónappal később kibérelték az Andrássy út 25. alatti Drechsler-palota első emeletét, és megnyitották a Nádasi Balett Stúdiót (1949-től 2002-ig a gyönyörű épületben működött az Állami Balett Intézet). Ehhez előbb mindkettőjüknek sikeres táncoktatói vizsgát kellett tenniük, csak azután fogadhatták a növendékeket. Az iskolába kezdetben nyolc diák járt, de Nádasi módszere akkora sikernek örvendett, hogy hamarosan három osztályt tanítottak, vizsgaelőadásaikról pedig rendszeresen beszámolt a korabeli sajtó.

Miután Márkus László, az Operaház új igazgatója megtekintette a stúdió egyik előadását, 1937 szeptemberében balettmesteri szerződést ajánlott Nádasinak, aki visszatért az Operaház kötelékébe, de anyagi megfontolásból iskoláját is fenntartotta. Tehetséges növendékeit iskolájának 1949-es államosítása után sem hagyta magára, hol az Operában, hol az újonnan alakult Állami Balett Intézetben tanította őket.

Olyan emlékezetes koreográfiákat álmodott meg, mint Delibes Sylviája 1942-ben vagy Radnai Miklós Az infánső születésnapja 1949-ben, több opera balettbetétjét is ő koreografálta. Az 1960-61-es operai évadra balettigazgatónak nevezték ki, 1963-as nyugdíjazásáig a Balett Intézet évfolyamvezető tanáraként dolgozott. Keze alól olyan jeles magyar táncosok kerültek ki, mint Kun Zsuzsa, Fülöp Viktor, Róna Viktor, Orosz Adél és Havas Ferenc.

Munkásságát számos díjjal ismerték el: 1954-ben Munka Érdemrendet, 1955-ben Érdemes művész elismerést, 1958-ban Kossuth-díjat kapott. Hetvenkét évesen, 1966. február 20-án halt meg. Születésének századik évfordulóján mutatták be a Magyar táncművészet nagyjai című könyvsorozat első, róla szóló kötetét, amelyet lánya, Nádasi Myrtill szerkesztett. Nevét ma a Magyar Táncművészeti Főiskola gimnáziuma őrzi.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Jack London amerikai írót egyszer az orvos szigorú zöldségdiétára fogta, semmi mást nem ehetett.
 
Egy újságíró megkérdezte Mark Twain-t, igaz-e, hogy már hosszabb ideje dolgozik egy nagyobb lélegzetvételű színdarabon.
Aforizmák
„ Életünk napjai közül egyik sem annyira kárba veszett, mint az, amelyen nem nevettünk."
Chamfort
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ