Juronics Tamás Kossuth-díjas táncművész 50 éves
Dátum: 2019. február 4., hétfő, 7:52

Február 5-én lesz ötvenéves Juronics Tamás Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja:

Tatán született 1969-ben. Az Állami Balett Intézet (2017-től Magyar Táncművészeti Egyetem) néptánc tagozatán végzett, mestere volt többek között Zórándy Mária, Janek József, Som Gizella és Perlusz Sándor. A diploma megszerzése után a neves koreográfus, balettigazgató Imre Zoltán meghívására az abban az időben megalakuló Szegedi Baletthez szerződött, ahol 1989-ben szólista lett. A társulat vezető táncosaként főszerepeket kapott többek közt Imre Zoltán, Krámer György, Lőrinc Katalin, Bernd Schindowski, Roberto Galvan darabjaiban.

1990-ben koreográfiai kísérletezésre és saját produkciók létrehozására az együttesen belül stúdiót alapított. Ugyanebben az évben készült első önálló koreográfiája, egy etűd Szükségi táncok címmel. 1991-ben jött létre első egész estés darabja, a teljes társulat számára készült Képzelet órája, amellyel komoly sikert aratott. Egy kritikus már ekkor azt írta róla: "Juronics valódi tehetség, aki a folyamatos alkotómunka során feltehetően jelentős koreográfussá érik majd."

Ettől kezdve első koreográfus asszisztensként dolgozott, mellette főszerepeket táncolt. 1993-ban, Imre Zoltán távozása után a Szegedi Kortárs Balett néven újjászervezett együttes művészeti vezetőjeként, vezető koreográfusaként elkezdte egy saját formanyelvvel, markáns arculattal rendelkező társulat létrehozását. A magyar koreográfusok közül szinte elsőként használta a kortárs tánc elemeit koreográfiáiban. A társulat repertoárján a modern táncszínházi darabok (Sárember, Szilánkok, Trallala, Tojáselmélet, Hajsza, Atlantisz) mellett helyet kaptak a zeneirodalom klasszikusainak műveire készült koreográfiák is. Újraértelmezésében nagy sikert aratott Bartók Csodálatos mandarinja (amelyből 2001-ben balettfilmet is rendezett, és a főszerepet ő maga táncolta), A fából faragott királyfi, Ravel Bolerója, Sztravinszkij Tűzmadara, Orff Carmina Buranája, Mozart Requiemje. Műveit, melyeknek szerves része a látványos színpadkép, az effektek, a világítás és a zene, a letisztult és egységes formavilág, valamint a dramaturgiai szerkezet átgondolt találkozása teszi katartikus élménnyé.

A közönség és a szakma köreiben is egyre nagyobb érdeklődéssel figyelt Szegedi Kortárs Balett, amely idővel magas technikai tudással rendelkező külföldi táncosokkal is bővült, rövid idő leforgása alatt az ország meghatározó, nemzetközi szinten is elismert modern együttesévé vált. A hazai sikerekkel párhuzamosan számtalan külföldi vendégszereplésen járt az együttes, felléptek többek között Izraelben, Irakban, Németországban, Hollandiában, Angliában és Belgiumban. Juronics vendégtanárként részt vett amszterdami és zürichi mesterkurzusokon, és több alkalommal tanított Olaszországban is.

Prózai rendezőként 2004-ben mutatkozott be, a kecskeméti Katona József Színházban Molnár Ferenc A vörös malom című darabját vitte színre nagy sikerrel, majd 2007-ben a Szegedi Nemzeti Színházban Gogol Háztűznézőjét, 2016-ban Carlo Gozzi Turandot című színművét rendezte meg a Radnóti Színházban. Színpadra állított musicaleket is: a Hairt 2007-ben a Katona József Színházban, 2012-ben pedig Szegeden a West Side Storyt. Az opera világa is vonzza, a Szegedi Nemzeti Színházban vitte színre Berlioztól a Faust elkárhozását, Offenbachtól a Hoffmann meséit, Verditől a Rigolettót és a Traviatát, ez utóbbiból 2010-ben operafilmet is készített.

Koreográfusi, rendezői munkája mellett 2007-2008-ban a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke, 2008-tól 2013-ig a Szegedi Nemzeti Színház művészeti igazgatója volt. 2014-ben megválasztották a Magyar Koreográfusok Társaságának elnökévé.

Művészetét számos rangos díjjal ismerték el: 1997-ben Harangozó Gyula-, 2001-ben Gundel Művészeti Díjat, 2005-ben érdemes művész címet, 2007-ben Imre Zoltán- és Prima-díjat, 2008-ban Szeged Kultúrájáért Díjat, valamint Eck Imre-díjat kapott. 2009-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a kortárs magyar táncművészet nemzetközi hírnevének öregbítéséért, előadóművészi és koreográfusi tevékenysége elismeréseként. 2014-ben megkapta a Magyar Állami Operaház által alapított Seregi-díjat, valamint a szegedi színházi élet szakmai elismerését, a Dömötör-díjat. 2015-ben a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja lett.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az évek senki fölött sem múlnak nyomtalanul, s egyre gyakrabban fordul elő, hogy kisebb-nagyobb panaszokkal föl kell keresniük az orvost. Így tett Dobsa Sándor is, aki az idősebbek számára egyet jelent a Stúdió 11-gyel, s kiváló zongorakísérőként a fiatalok előtt sem ismeretlen.
 
G. B. Shaw sokat utazott hazájában. Egyszer egy falu határában megismerkedett egy juhásszal. Megkérdezte, hogy hívják.
Aforizmák
„ Nehéz elhinni, hogy valaki igazat mond, ha tudjuk, hogy mi az ő helyében hazudnánk."
Henry Louis Mencken
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ