Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere a fesztivált beharangozó szerdai sajtótájékoztatón felidézte: az önkormányzat januárban indította el a Szabadság fővárosa elnevezésű rendezvénysorozatot, amelynek eseményeivel a város arra emlékezik, hogy 170 évvel ezelőtt 1849. januárjától júliusig Debrecen volt a nemzet fővárosa.

Ennek a színes kulturális programsorozatnak a lezárása a néptáncfesztivál, amelyre a Kárpát-medence magyarok lakta területeiről, díszvendégként pedig a bulgáriai Sumenből is érkeznek fiatalok.

Tiszai Zsuzsa, a debreceni Hajdú Táncegyüttes vezetője elmondta: a négynapos eseményen a Magyarországtól egykor elcsatolt területek mindegyikét képviseli egy-egy tánccsoport. A vajdasági Kishegyesről a Cselefendi Táncegyüttes, a felvidéki Nagyidáról a Kis-Ilosvai Táncegyüttes, a kárpátaljai Técsőről a Neszeren Néptánccsoport, a szintén kárpátaljai Nagydobronyból a Hímes Néptánccsoport, Székelyföldről a Rugonfalvi Forgórózsa Néptáncegyüttes, a Partiumból pedig a Köröstárkányi Százszorszép Néptánccsoport vesz részt a fesztiválon.

A határon túli fellépőkön kívül Budapestről, Ráckevéről, Püspökladányból, Derecskéről érkeznek táncosok és valamennyi debreceni együttes is képviselteti magát a mintegy 700 gyermeket megmozgató eseményen.

Tiszai Zsuzsa hangsúlyozta: a bemutatkozási lehetőségen túl a fesztivál célja az is, hogy a tánccsoportok tagjai, vezetői szoros, a későbbiekben is folytatódó kapcsolatokat alakítsanak ki egymással. A négy nap alatt a városba érkező gyerekeknek számos egyéb kulturális programot is kínálnak a szervezők. A fiatalok megtekinthetik a Vojtina Bábszínház egyik előadását, ellátogatnak a Déri Múzeumba, a vidámparkba, az állatkertbe és az élményfürdőbe is.

Hozzátette: a néptáncosokkal a város közönsége is találkozhat majd, esténként a főtéren bemutatókkal, táncházzal várják az érdeklődőket. A szombati ünnepélyes megnyitót a Nagytemplomban rendezik, előtte gólyalábasokkal, zenészekkel kísért felvonulást tartanak a belvárosban. Az oktatók, pedagógusok szakmai eszmecserén vitathatják meg a többi között azt a kérdést, hogy a népi kultúra hagyományai miként segíthetik a nemzeti identitás megtartását, erősítését - fűzte hozzá Tiszai Zsuzsa.

(MTI)