Foltin Jolán temetése szűk családi körben lesz. A vasárnapi búcsúztatásra várják a barátokat, tanítványokat, tisztelőket. A közös megemlékezés után kötetlen együttléttel, beszélgetésekkel, filmvetítésekkel emlékeznek a művészre.

Foltin Jolán október 27-én, életének 77. évében hunyt el. Életművét a magyar népművészethez, folklórhoz való viszonya, mély ismerete és különleges megközelítése határozta meg. Műveiben emberi történeteket, kapcsolatokat, sokszor női sorsokat fogalmazott meg: korát megelőző bátorsággal beszélt nőként a nőkről, társas és társadalmi szerepeinkről, együttélésünk vélt vagy valós szabályairól, a Kárpát-medence történelmének kiszolgáltatott emberéletekről.

Csaknem hat évtizedes aktív tevékenysége rendkívüli a magyar néptánckultúra modern kori történetében: pedagógiai és módszertani munkája teremtette meg a műfaj szervezett utánpótlásának lehetőségét, országos, sokgenerációs hálózatát. Foltin Jolán volt az egyik kitalálója és szervezője az első budapesti táncháznak.

Alkotói életének két fő színhelye és műhelye volt: a Novák Ferenc által alapított Bihari János Táncegyüttes és a Honvéd Táncszínház, ahol több évtizeden keresztül, annak megszűnéséig alkotta olyan jelentős műveit, mint az Asszonyok könyve, a Harangok, a Lagzi, a Ki népei vagytok, a Bartók útjain vagy A tánczmester.

Életének utolsó évtizedében független alkotóként dolgozott, elsősorban tanítványaival. A Müpában 2016-ban mutatták be Elmúlik/ Táncdráma a kitelepítések idejéből című művét és 2018-ban Feketetó című előadást.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, köztük 1984-ben Erkel Ferenc-díjat, 1995-ben Kossuth-díjat vehetett át, 2002-ben elnyerte az Év Koreográfusa díjat. 2007-ben megkapta a Magyar Táncművészek Szövetsége életműdíját, 2009-ben Prima-díjat vett át. 2015-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozat kitüntetésben és Nemzet Művésze díjban részesült.

Foltin Jolánt az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.

(MTI)