Keveházi Gábor balettművész 70 éves
Dátum: 2023. február 23., csütörtök, 15:04

Február 25-én lesz hetvenéves Keveházi Gábor Kossuth-díjas balettművész, koreográfus, az Operaház örökös tagja és mesterművésze. Az MTVA Sajtóarchívumának portréja:

Kilencéves korától az Állami Balettintézetben készült a táncos pályára, Merényi Zsuzsa és Nádasi Marcella növendékeként végzett 1970-ben. Ösztöndíjasként egy évig Leningrádban (a mai Szentpéterváron) a Vaganova balettiskolában képezte tovább magát, Borisz Bregvadze tanítványaként, aki elmondása szerint nemcsak mestere, hanem 12 évesen elvesztett édesapja helyett apja is volt. Tőle vette át később saját tanítási stílusát: akiket tanít, nemcsak növendékei, hanem a lelkükkel is foglalkozik. 1972-ben szerződtette a Magyar Állami Operaház, hamarosan megkapta a magántáncosi címet, és vezető szólista lett. Már ekkor sorra aratta sikereit külföldi táncversenyeken: 1972-ben junior aranyérmet nyert a várnai nemzetközi balettversenyen, 1975-ben ugyanitt ezüstérmes lett a felnőttek között, 1976-ban a tokiói balettverseny legjobb férfitáncosa lett.

Eltáncolta a balettirodalom szinte minden jelentős főszerepét. Volt Albert a Giselle-ben, Herceg a Csipkerózsikában, A hattyúk tavában és A diótörőben és (Karácsonykor 15 éven át táncolta Diótörő herceget), a Mandarin A csodálatos mandarinban. Olyan koreográfusok munkáiban nyújtott emlékezetes alakításokat, mint Seregi László (Spartacus, Sylvia, A fából faragott királyfi) és Maurice Béjart (Tűzmadár, Tavaszünnep). Tizenhét év alatt, 1989-es balettigazgatói kinevezéséig saját elmondása szerint közel háromezerszer alakított főszerepet, legyen szó klasszikus, modern vagy dzsessz-balettről. A világ olyan neves színházaiban vendégszerepelt, mint a londoni Covent Garden, a bécsi és a müncheni Staatsoper, a moszkvai Bolsoj és a szentpétervári Kirov, a milánói Scala és a velencei La Fenice. Betekintést nyerhetett a világ leghíresebb balett-társulatainak működésébe, vezetői tapasztalatokra, széleskörű nemzetközi kapcsolatokra tett szert.

Harminchat éves korában kapta a felkérést, hogy vállalja el az Operaház balettigazgatói posztját. A tisztséget 1989 augusztusától 1992 szeptemberéig töltötte be, miközben koreográfusként is dolgozott. Amikor az új közalkalmazotti törvény úgy rendelkezett, hogy vezető beosztású állami alkalmazott nem lehet kft.-tag, s nem lehet saját vállalkozása, lemondott igazgatói megbízásáról.

Akkori feleségével, a szintén balett-táncos Bán Teodórával 1990-ben alapították Vip Arts elnevezésű vállalkozásukat, amelynek nevéhez fűződött egyebek között a Budafest nyári zenei fesztiválok létrehozása, számos darab színpadra állítása. Bán Teodórával több koreográfiát készítettek, 1986-ben saját táncműhelyt indítottak Diótörő Balettiskola néven.

Keveházi Gábor 2001-ben elvállalta a Pécsi Balett igazgatói tisztségét, a társulatot sikerült ismét európai hírűvé fejlesztenie. 2005-ben lett újból igazgatója a Magyar Állami Operaház táncegyüttesének, a Magyar Nemzeti Balettnek. 2010-ben újabb ötéves megbízást kapott erre a feladatra, ám 2011 januárjában felmentették tisztségéből. 2014-ben az ExperiDance táncszínház balettmestere lett.

Táncolt a monacói hercegné, a holland királynő, a japán császár előtt, az ázsiai országba 25 alkalommal hívták vendégszerepelni, tanítani, koreografálni. Azt vallja, hogy a világ számos színpadát meghódító magyar táncosoknak az volt a különlegességük, hogy nemcsak technikailag voltak jók, hanem az előadókészségük is kitűnő volt, kisugárzással rendelkeztek. Véleménye szerint az a siker, akit visszahívnak valahova, tökéleteset ugyanakkor nem lehet produkálni egy előadás alatt.

Keveházi Gábor az elmúlt évtizedben balettmesterként és koreográfusként nemcsak itthon, hanem külföldön is dolgozott: a trieszti operában színre vitte a Pécsi Balettel a Víg özvegyet, a Margitszigeten pedig Zorba című darabot a Magyar Nemzeti Balett társulatával. A koronavírus-járvány előtt koreografált Németországban, Csehországban, Szerbiában, Észak-Macedóniában.

1976-ban első magyarként nyerte el a párizsi táncakadémia Nyizsinszkij-díját, 1977-ben Liszt Ferenc-díjjal, 1983-ban érdemes művész, 1986-ban kiváló művész címmel tüntették ki, 1990-ben megkapta a Kossuth-díjat. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2006-ban a Bartók-díjat vehette át. 2004-ben beválasztották a Halhatatlanok Társulatának tagjai közé, 2007-ben a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze lett. Krisztina lánya szintén a táncművészi pályát választotta.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
A XIX. század végén a lengyel komponista és zongoraművész, Moritz Moszkowski Bécs utcáin sétálgatott a Rimszkij-Korszakov-tanítvány Alekszandr Glazunov társaságában.
 
Szomory Dezső szerette az embereket, de legalább annyira az állatokat. Volt egy gyönyörű macskája, amely, vagy inkább, aki minden tekintetben megkülönböztetett bánásmódot élvezett az író legénylakásában.
Aforizmák
„ Ami lámpafényben igaz, az nem mindig igaz napfényben."
Joseph Joubert
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ