Éden a Trafóban
Dátum: 2007. agusztus 23., csütörtök, 8:00
Azt, hogy Nagy József egy Franciaországban élő táncművész–koreográfus, valószínűleg sokan tudják. Azt azonban, hogy a Délvidéken született alkotó milyen „intézménnyé” vált az európai kulturális életben, valószínűleg kevesen.
                                   október 2. / 20H00

Nagy József és a Jel Színház (H/SCG/F): Éden (Apocrif codex II. rész)


                                Helyszín: Trafó Nagyterem

A 2004-ben bemutatott Éden című koreográfiája a 2003-ban készített Éjfél után folytatása, az Apocrif Codex-trilógia középső része. A darab kiindulópontjául egy olyan költő sorsa szolgál, aki otthonától távol hosszú évekig arról álmodik, hogy hazatér, és amikor ez a vágya teljesül, hazaérve börtönbe kerül. A cím arra utal, hogy minden emberben megvan a képesség, hogy a poklot átértelmezze és a maga módján élhetővé változtassa.

Az immár színháztörténeti jelentőségű alkotások koreográfusa (Pekingi kacsa, A hét rinocéroszbőr, Commedia Tempio, Woyzeck,, Virrasztók, Filozófusok, Egy ismeretlen naplója...) számos díj mellett 2001-ben elnyerte az Európai Színházak Szövetségének Taormina nagydíját, amelyet eddig olyan XX. századi nagyságok kaptak, mint Peter Brook, Ariane Mnouchkine, Giorgio Strehler vagy Heiner Müller. Kitüntették a Becsületrend lovagja érdemrenddel, és Thomas Ostermeyer és Jan Fabre után 2006-ban őt kérték fel az Avignoni Fesztivál társszerkesztőjéül.
 
Nagy József bevallottan Kanizsáról meríti darabjainak vízióját. A szereplők személyes szenzibilitására építő előadásai a játék, a tánc és a színház határvonalán mozognak, de koreográfiáit leginkább a Pina Bausch nevével fémjelzett táncszínházként tartják számon. A képzőművészeti tanulmányokkal indító alkotót manapság leginkább a japán butoh és az úgynevezett kontakt-rögtönzés érdekli, de munkáiban nagy szerepe van emellett a zenének és a képzőművészetnek. Darabjaiban mindig egy központi gondolat ölt testet a zene, a mozdulatok és a vizualitás segítségével.
 
A 2004-ben bemutatott Éden című koreográfiája a 2003-ban készített Éjfél után folytatása, az Apocrif Codex-trilógia középső része. A darab kiindulópontjául egy olyan költő sorsa szolgál, aki otthonától távol hosszú évekig arról álmodik, hogy hazatér, és amikor ez a vágya teljesül, hazaérve börtönbe kerül. A cím arra utal, hogy minden emberben megvan a képesség, hogy a poklot átértelmezze és a maga módján élhetővé változtassa. Az előadás fontos szereplői a zenészek, akik segítségével ezúttal is egy sajátos, a jazz (Szelevényi Ákos) és a népzene (Dél-alföldi Szaxofonegyüttes) ötvözéséből születő zenei atmoszféra jön létre.

Rendező: Josef Nadj
Fénymester: Dobó László
 
Előadók:
Nagy József
Bicskei István
Francia Gyula
Krupa Sándor
Gemza Péter
Horváth Csaba
Mezei Kinga
Szorcsik Kriszta
 
Zenészek:
Szelevényi Ákos (szaxofon, fuvola, fúvós hangszerek)
Víg András (lant, koboz)
®orľ Grujić- (furulyák, duda)
ifj. Burány Béla: bariton szaxofon, szoprán szaxofon)
Ágoston Béla (szaxofon, furulya, duda, fúvós hangszerek)
Szokolay Dongó Balázs: szoprán szaxofon, fuvola, furulya, fúvós hang)
Benkő Róbert nagybőgő)
Geröly Tamás (dob, ütőhangszerek)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Egy ragyogó filmötlet megírása kapcsán szóba került egy ismert író neve.
 
Egy újságíró megkérdezte Mark Twain-t, igaz-e, hogy már hosszabb ideje dolgozik egy nagyobb lélegzetvételű színdarabon.
Aforizmák
„ Az ostobaság csökkenését nevezzük haladásnak"
Hugo
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ