Négyszer szólok
Dátum: 2007. szeptember 15., szombat, 12:16
Fotográfusként, íróként és zenészként is többször felmerült bennem, hogyan lehetne a művészetek különböző kifejezésformáit olyan közelségbe hozni egymással, hogy a befogadó minden érzékszervének, lelkének és tudatának egyszerre közvetítsék, egy teljes egészként a letisztultnak hitt alkotás értelmét. Megismerkedve a résztvevő táncosokkal, ez évben, néhány hónap alatt előkerültek a képzeletemből olyan képek, zenék, gondolatok vagy talán táncképek?, melyek gyökeresen megváltoztatták hozzáállásomat a művészetek mindegyikéhez.
Illetve azt éreztem, talán ma a tánc az a kifejezésforma, mely igényli is az összművészeti gondolkodást. Az ötleteket elmesélve a felkért táncosoknak, meglepődve tapasztaltam, milyen közel érzik a koncepciókat önmagukhoz. Az igazi lendületet tehát egyszerűen az hozta meg, hogy úgy tűnik, megértettem a táncosokat, s ők is befogadtak engem.

A négy darab, - mint egy szimfónia négy tétele - különbözőképpen épül fel, együtt mégis egy egészet alkot. A letisztult tánctér, a nem hivalkodó jelmezek, a csendes zenék és a szinte fényképszerű világítás mind azt szolgálják, hogy a szólista minél tökéletesebben tudja magát átadni az érzéseknek, a közönségnek. A darabok nem a bennfenteseknek, a szakmának szólnak csak. Már csak azért sem, mert én sosem tartoztam sehová. A nézőnek készültek a reményeim szerint mesélős, érthető darabok.

A táncosokat segítette néhány versem, gondolatfoszlányom, - melyeket ez elmúlt években írtam, hasonló élményektől hajtva-, melyeket most „3D-ben”, táncosok által mesélhetek el.

1. PRÓBA – Virág Melinda
Köztem vagy Te. Köztünk nincs semmi.

2. Vonaton – Kovács Kata
zene: Glázer Attila
Vártalak egy síneket megvilágító,
Törött lámpabúra alatt.
Azon a vonaton leszel,
Amelyik itt nem áll meg.
A zakatoló percek kegyetlenül
Ketyegnek, egyre hangosabban
Ugrálva a hypo szagú váróterem
Összetört kövein.
Csakazértiszakatolsz.

3. A ZENÉLŐ DOBOZ – Cuhorka Emese
zene: J. S. Bach, Vázsonyi János
Az élet keskeny, nem rövid!

4. NÉGYEN VOLTAK – Hadi Júlia
zene: Vázsonyi János
Önző halálom mindenki látja. Ezt adom Nektek, nem kértétek soha.

Bemutató: szeptember 15., 16. 20-órakor, a MU Színházban


író, rendező: Glázer Attila

koreográfus: Hód Adrienn

zene: J. S. Bach, Vázsonyi János, Glázer Attila

hangmérnök:Noszticzius Vilmos

világítás/effektek: Gurbán Miklós

smink: Neukum Nóra

alkotótársak/előadók: Cuhorka Emese, Kovács Kata, Hadi Júlia, Virág Melinda



Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Kiplingtől, a világhírű angol írótól egy táraságban megkérdezték, hogy szerinte kik kormányozzák a világot: a férfiak vagy a nők?
 
Yehudi Menuhin hegedűművész nemcsak játékáról, hanem roppant szorgalmáról is híres. Naponta nyolc órán át gyakorol, s ezt sohasem mulasztja el.
Aforizmák
„ Azt mondották, hogy a múltat még Isten sem tudja megváltoztatni: a történetírók képesek rá, és talán ezért is tűri meg őket az Isten, mert e tekintetben hasznára lehetnek"
Samuel Butler
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ