Seregi László köszöntése az operaházban
Dátum: 2007. október 1., hétfő, 19:49
Seregi László koreográfust és mesterművészt köszöntötték kollégái, tisztelői és barátai hétfőn a Magyar Állami Operaházban, abból az alkalomból, hogy a művész ötven éve tagja a dalszínháznak.

Seregi László pályafutását a Néphadsereg Művészegyüttesében kezdte, 1957 szeptemberében kartáncosként szerződött az operaházhoz. A dalszínházban később balettmester és koreográfus lett.

A hétfői ünnepségen Szirtes György nyugalmazott gazdasági igazgató idézte föl Seregi László koreográfusi munkásságának első, és mindjárt hatalmas sikerű egész estés balettje, az 1968-ban bemutatott Spartacus létrejöttének körülményeit.

Emlékeztetett arra a konfliktusra, amely a zeneszerző, Aram Hacsaturjan és a koreográfus között keletkezett. Mint fogalmazott, Hacsaturjan meglepetésére partitúrájának utolsó taktusa nyitotta Seregi balettjének zenéjét. A premier páratlan sikere változtatta meg az örmény komponista attitűdjét, a külföldi, és sorra elismeréssel kísért bemutatókon már ő javasolta a koreográfusnak, hogy más munkáit is dolgozza föl.

A Spartacus után 1970-ben Seregi László megkoreografálta A fából faragott királyfit és A csodálatos mandarint. Ezután újabb egész estés balett következett az ellenállhatatlan humorú Sylvia Delibes muzsikájára (1972). A Csontváry Kosztka Tivadar festménye ihlette 1975-ös A cédrus után 1978-ban Dohnányi zenéjére készített táncdarabot: a Változatok egy gyermekdalra című művet.

Seregi László 1977-től 1984-ig az operaház balettigazgatója volt. 1985-től újból jelentős alkotások sorozata indult: a Rómeó és Júliával megalkotta első Shakespeare-balettjét; ezt követte 1989-ben a Szentivánéji álom, majd 1994-ben A makrancos Kata.

Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója azt mondta: a sors kegyének tekinti, hogy első musical-előadásuk, a Macskák című musical színrevitelében Seregi Lászlóval dolgozhatott. Hit, heroizmus, hűség - ez a hátrom princípium jellemzi az igazgató-rendező szerint a koreográfust.

Keveházi Gábor balettigazgató elmondta, jövőre Seregi-hetet rendeznek, és arra biztatta a koreográfust, hogy alkosson egy negyedik Shakespeare-balettet is.

Vass Lajos főigazgató ajándékokat nyújtott át a mesterművésznek, hangsúlyozva: a 123 éves Magyar Állami Operaház történetének jelentős korszaka Seregi László 50 éves működése, amely méltó a kollégák és a közönség szeretetére.

Végül az ünnepelt köszönte meg a gratulációkat, rámutatva arra, hogy a jelenlévők nemcsak őt tisztelték meg, hanem magát a táncművészetet is.

„Sok vagy kevés, amit létrehoztam?" - tette fel a kérdést, amelyre így felelt: „azt hiszem, kevés, de valami jó érzékkel a bukásra ítélhető darabokat nem csináltam meg".

Seregi László több hazai és külföldi díj tulajdonosa: megkapta az Erkel Ferenc-díjat (1969), az érdemes művész címet (1972), az Osztrák Nagyérdemrendet (1976), a kiváló művész elismerést (1978), a Kossuth-díjat (1980), a Magyar Állami Operaház Mesterművésze címet (2003), a Magyar Táncművészek Szövetségének életműdíját (2003), a Prima Primissima-díjat (2005).

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az Isteni színjáték tengernyi szereplőjéből és fordulatos eseményéből is kitűnik, hogy Dante emlékezőtehetsége rendkívüli volt. Erről a csodálatos memóriáról egy szerény, de frappáns történet is beszámol.
 
Szomory Dezső szerette az embereket, de legalább annyira az állatokat. Volt egy gyönyörű macskája, amely, vagy inkább, aki minden tekintetben megkülönböztetett bánásmódot élvezett az író legénylakásában.
Aforizmák
„ Kevés olyan bosszantó és elviselhetetlen dolog van a világon, mint másnak a jó példája. "
Mark Twain
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ