A tánc és az Univerzum
Dátum: 2008. március 23., vasárnap, 11:34
A tánc misztikus erejéről vallott 15. századi elméletet, amelyet a Micrologus együttes
közvetített az Olasz Kultúrintézetben adott koncertjével, egyidőben alá is támasztotta Bozsik Yvette Lélektánc című előadása a Millenáris Teátrumban.
Az Olaszországból érkezett Micrologus együttes a nápolyi király udvarának zenei élvezeteiben részesítette a nagy számban megjelent érdeklődőket. Az Aragóniaiak korának reneszánsz muzsikája szólt korabeli hangszereken. Az instrumentumok egyike-másika akrobatikus zenei mutatványok eszközének bizonyult, mint a kétágú furulya vagy az egykezes dob, mely a másik kéz által tartott sípot kísérte. A hét tagú együttes a reneszánsz hárfával, dudával, pszaltériummal is megismertette a közönséget, és színes repertoárt mutatott fel, melyben a korabeli itáliai komponisták művei mellett spanyol és francia kompozíciók is szerepeltek. A sokféle rendeltetésű zenemű között feltűnt több táncdarab is. Szerzőik a reneszánsz kori Itália táncmesterei, akik a kor neoplatonista szemléletének megfelelően a természet működését is egyfajta táncnak képzelték el, s úgy tartották, hogy harmonikus tánca révén az ember az Univerzummal teremthet kapcsolatot. Az együttes tagjai, miután sokadszor is visszatapsolták őket, három ráadással kerekítették le üdítő koncertjüket.
Bozsik Yvette társulatával együtt lépett fel a Tánceánia Együttes és a Gördülő Tánccsoport a Lélektánc című előadás tegnapi premierjén. A Tánceánia mozgásterápiás munkájával halmozottan sérült fiatalok fejlődését segíti, a Gördülő Tánccsoport pedig, mint nevéből is megfejthető, kizárólag kerekes székes tagokból áll. A látássérült szereplők segítőtársukkal, a kutyával együtt kaptak helyet a játékban. A tánc által teremthető univerzális egység elmélete magában foglalja a különböző képességű emberek lelki-szellemi egységének gondolatát is. E gondolat megvalósíthatóságának volt tanúja a Millenáris telt házas publikuma. S a hatalmas sikerben már nem a fogyatékkal élő emberek iránti részvét hangja volt hallható, hanem az őszinte elismerésé, mely egyaránt szólt a tánc és a kitartás művészetének.
Mariko Nakayama japán zongoraművésznő szülővárosában, Szapporóban megnyerte a tavalyi Liszt szeminárium legeredményesebb résztvevőjének díját. Tehetségéről tegnap a BTF közönsége is meggyőződhetett a Magyar Rádió Márványtermében. Műsorán a kortárs japán zeneszerző, Toshi Ichiyanagi Cloud Atlas című darabján kívül csupa Liszt- és Bartók-mű szerepelt. Liszt Dante-szonátájának és Bartók Zongoraszonátájának egy koncerten való előadása által felsejlettek a Bartókot Liszthez kötő titkos zenei szálak. A műsor két Bach-témára (a Weinen, Klagenre és a h-moll mise Crucifixusára) írt Liszt-variációt is magában foglalt. S a fiatal zongoraművésznő e roppant megterhelés után ráadásnak még Liszt Valse oubliéeját és Bartók Este a székelyeknél című darabját is eljátszotta, a közönség bámulatára és nagy örömére.
Legyen bár az operaházak, s köztük a Magyar Állami Operaház műsortervezésének régi konvenciója a Parsifal nagypénteki műsorra tűzése, mégis különleges pillanat marad, amikor ezen a napon szólal meg a Nagypénteki varázs. Wagner zenedrámájában csakúgy, mint tegnap a Millenárison, elérhetetlennek tűnő eszmények ereszkedtek karnyújtásnyi távolságba.
Ma hét órakor a Művészetek Palotájában Hans Pfitzner Palestrina című három felvonásos zenei legendáját mutatják be Kovalik Balázs rendezésében. A rengeteg szereplő közül most csak egy kiválóságot emelnénk ki, napjaink neves tenorját, Francisco Araizát, aki szintén fellép a mai magyarországi bemutatón.
Bozsik Yvette társulatával együtt lépett fel a Tánceánia Együttes és a Gördülő Tánccsoport a Lélektánc című előadás tegnapi premierjén. A Tánceánia mozgásterápiás munkájával halmozottan sérült fiatalok fejlődését segíti, a Gördülő Tánccsoport pedig, mint nevéből is megfejthető, kizárólag kerekes székes tagokból áll. A látássérült szereplők segítőtársukkal, a kutyával együtt kaptak helyet a játékban. A tánc által teremthető univerzális egység elmélete magában foglalja a különböző képességű emberek lelki-szellemi egységének gondolatát is. E gondolat megvalósíthatóságának volt tanúja a Millenáris telt házas publikuma. S a hatalmas sikerben már nem a fogyatékkal élő emberek iránti részvét hangja volt hallható, hanem az őszinte elismerésé, mely egyaránt szólt a tánc és a kitartás művészetének.Mariko Nakayama japán zongoraművésznő szülővárosában, Szapporóban megnyerte a tavalyi Liszt szeminárium legeredményesebb résztvevőjének díját. Tehetségéről tegnap a BTF közönsége is meggyőződhetett a Magyar Rádió Márványtermében. Műsorán a kortárs japán zeneszerző, Toshi Ichiyanagi Cloud Atlas című darabján kívül csupa Liszt- és Bartók-mű szerepelt. Liszt Dante-szonátájának és Bartók Zongoraszonátájának egy koncerten való előadása által felsejlettek a Bartókot Liszthez kötő titkos zenei szálak. A műsor két Bach-témára (a Weinen, Klagenre és a h-moll mise Crucifixusára) írt Liszt-variációt is magában foglalt. S a fiatal zongoraművésznő e roppant megterhelés után ráadásnak még Liszt Valse oubliéeját és Bartók Este a székelyeknél című darabját is eljátszotta, a közönség bámulatára és nagy örömére.Legyen bár az operaházak, s köztük a Magyar Állami Operaház műsortervezésének régi konvenciója a Parsifal nagypénteki műsorra tűzése, mégis különleges pillanat marad, amikor ezen a napon szólal meg a Nagypénteki varázs. Wagner zenedrámájában csakúgy, mint tegnap a Millenárison, elérhetetlennek tűnő eszmények ereszkedtek karnyújtásnyi távolságba.
Ma hét órakor a Művészetek Palotájában Hans Pfitzner Palestrina című három felvonásos zenei legendáját mutatják be Kovalik Balázs rendezésében. A rengeteg szereplő közül most csak egy kiválóságot emelnénk ki, napjaink neves tenorját, Francisco Araizát, aki szintén fellép a mai magyarországi bemutatón.
Hozzászólás
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Hozzászólások
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |
