Pataki Dorka tájékoztatása szerint a fővárosi Művészetek Palotája Fesztiválszínházában április 2-án, azaz szerdán, a Szegedi Kisszínházban pedig április 18-án és 19-én, valamint május 17-én és 18-án láthatja a közönség a produkciót.

Jónás Zsuzsa Magyarország számos jelentős együttesében táncolt, de a külföldi színházaknak is állandó vendége: megfordult már Hollandiában, Franciaországban, tagja volt a Vichy Operának és innen érkezett a Szegedi Kortárs Baletthez, ahol jelenleg a társulat vezető táncosnője – idézte fel Pataki Dorka.

Juronics Tamás művészeti vezető az előadásról korábban elmondta: nem történelmi áttekintést ad, hanem az emberi viszonyok XX. századi alakulását érzékelteti. A produkció megpróbálja azokat a viszonyrendszereket felvázolni, amely egy-egy adott korszakra jellemzőek lehettek.

Az embereket saját viszonyuk határozza meg a hazával, Istennel, egy másik emberrel vagy akár a szerelemmel; ezek által tudja meghatározni önmagát és saját helyét a világban. Ez a viszony teljesen másként alakult a század elején, közepén és végén, főleg, ha speciális magyar vonatkozásában tekintik, hiszen a magyar sorsnak is van egy jól megfogalmazható sajátossága – mutatott rá a művészeti vezető.

A darab három világot ábrázol: a század elejét, az 1950-es éveket és a századvégi „felszabadulást”.

A produkciót Ady Endre versei inspirálták, a költő írásai kivetítve jelennek meg a színpadon. Díszletek valójában nincsenek, a táncosok környezetét vetítéssel teremtik meg, vetítenek a padlóra, háttérre, bábukra és mozgó kocsikra. Az előadás során három magyar zeneszerző – Bartók Béla, Ligeti György és Eötvös Péter – művei hangzanak fel.

(MTI)