Műfajok közötti átjárhatóságok
Dátum: 2008. május 15., csütörtök, 12:39
Gergye Krisztián nevével és munkáival gyakran találkozhatnak a kortárs tánc iránt érdeklődők. Több mint egy évtizede dolgozik táncosként, 2001-óta rendszeresen koreografál és rendez. Munkáit eddig számos díjjal jutalmazták. Saját táncszínházi produkciói mellett Ágens kortárs operaénekesnő állandó alkotótársa
A műfajok közötti átjárások lehetőségeit kutatva rendezett tánckoncertet, kortárs táncoperát, koreografált színházi és operaelőadásokban, hangversenyeken. Legújabb produkciójában a melankólia fogalmával, jelentéseivel, árnyalataival kísérletezik.

Gergye Krisztián a Tánc Világnapján Az évad legjobb alkotója díjat vehette át.

A melankólia földjegy, a Szaturnusz bolygó jegyében áll. A
gravitációhoz, a testhez kapcsolódik, ugyanakkor a gondolkodás aktusát is magában foglalja, a kivételes szellemi teljesítményt. Gergye Krisztián koreográfus számára nincs téma, érzés, történet, amit ne tudna a test nyelvére átültetni. Legújabb produkciójában a melankólia fogalmát járja körül a tőle megszokott kivételesen érzékeny és érzéki módon.

„…a mélabúnak a tudás űrjéről való érzés, vagy az érzés űrjéről való tudás a legjellemzőbb tulajdonsága.“ (Nádas Péter)

Aby Warburg művészettörténész, aki a test prehisztorikus emlékképeit is kutatta, összefüggést talált az antik mítoszokban fellelhető fejvesztés (lefejezés) és a gondolkodás „testbeszéde” között: a saját kézzel megtámasztott fej, a lefelé billenő halánték a támasz nélkül maradt ember „érthető” gesztusa. Ez a melankolikus testtartás jellemzi Dürer Melankólia című rézmetszetét épp úgy, mint a Rodin-szobrokat, vagy Dalí mesterséges mankóit.

Az értelmező szótár szerint a melankólia búskomorság, mániás depresszióból fakadó tartós lehangoltság, levertség. Eredetét tekintve ógörög szó: „melainé cholé”, magyarra fordítva „fekete epe”. Hippokratész szerint, akiben ez a testnedv túlteng, rendkívüli tudás birtokosa.
(Hegedűs Sándor)


Gergye Krisztián
Társulata:
MELANKÓLIA

2008. 05. 23.-24. (P-Szo) 20h30
TRAFÓ
Táncosok: Blaskó Borbála, Gresó Nikoletta, Négyesi Móni, Virág Melinda, Domokos Flóra, Bora Gábor, Szabó Gábor, Téri Gáspár, Major László, Gergye Krisztián
Zenei szerkesztő: Philipp György

Zenész, énekes: Szakács Ildikó, Philipp György
Zene: requiem-fragmentumok és gyászénekek montázsából álló zenei mű
(Mozart, Verdi, Fauré, Brahms, Bach, Purcell, Part, népi Kaddis, Zombola, Jeney, Schnittke, Mahler, De Falla, Josquin)
Az előadásban megszólaló kórusművek minden szólamát Szakács Ildikó és Philipp György énekli.

További szereplő, bábművész: Tárnok Marica
Jelmez: Béres Móni
Smink, maszk, testfestés: Károlyi Balázs
Hang: Pálinkás Márton

Fény: Fogarasi Zoltán
Produkciós asszisztens: Trifonov Dóra
Dramaturg: Miklós Melánia
Rendező, koreográfus, látvány: Gergye Krisztián

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Úgy látszik a tehetséget, a zseniket máshol sem becsülik meg. Amikor Robert Burns meghalt, nem sokkal temetése után márványemlékművet állítottak neki.
 
Baja: 1950. A bácskai városban szereplő Rodolfo és Latabár Kálmán kisétál reggel a piacra. Gusztálják a szép gyümölcsöt, zöldséget, baromfit, végül megállnak egy termetes asszonyság standja előtt. A néni háztáji tojást árul.
Aforizmák
„Nem az a dolgunk, hogy kitaláljunk magunknak egy sorsot, hanem az, hogy megtaláljuk a sajátunkat, s azt teljességgel és töretlenül éljük végig."
Hermann Hesse
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ